Miért kell a "sosem lesz ideális alkalom"-elgondolás miatt nélkülözésbe megszülni egy gyereket?
Természetesen senki nem vitatja, hogy az átlag embernek tényleg nincs tökéletes időpont, hiszen mindig van valami (anyagiak, saját lakás hiánya), ami miatt húzza-halasztja a gyermekvállalást, de úgy gondolom, elég nagy különbség van aközött, hogy "kicsit vissza kell fogni az igényeket" vagy konkrétan nélkülözni kell.
Itt is olyan gyakran írják kérdéseknél, hogy lehet azon a gyereken spórolni, nem kell múzeumba vinni, tökéletes neki a turis ruha, semmi baj nem lesz azzal, ha kimarad az osztálykirándulásokból, ha meg a későbbiekben tovább akar majd tanulni, oldja meg magának - ezt most tényleg normális?
Én speciel ebben nőttem fel, mindig más levetett ruháját hordtam, soha nem mehettem el kirándulásokra, még beülni sem tudtam a barátnőimmel, mert nem volt miből, életemben talán kétszer jártam múzeumban - és éppen ezért folyton megaláztak és kicsúfoltak az iskolában, télen állandóan fagyoskodni kellett, mert nem telt rá, hogy az egész házat felfűtsük, volt olyan időszak, amikor már tényleg csak hétvégente ettem meleg ételt, egyébként egész héten vajaskenyéren éltem.
Mert a szüleim úgy gondolták "úgyse lenne sosem ideális". Ismétlem, én sem azt állítom, hogy mindent meg kell adni a gyereknek, de olyan sokan szülnek tulajdonképpen "nélkülözésbe" - itt is naponta lehet olvasni ezeket a kérdéseket -, miért nem gondolja végig senki, hogy milyen jövőt szán a gyerekének?
Én is szegénységbe szültem és igen, terveztük a gyermekünket.
Eszembe se jutott, hogy ne legyen gyerekünk az anyagiak miatt.
A lányom is (ahogy mi magunk) turkálós/kapott ruhákban jár a kezdetektől, nem járunk színházba, étterembe, utazni, nincs autónk, albérletben élünk szegényen, de boldogan.
Ezt csak az tudja megérteni, aki valóban harmonikus, boldog családban él, a többiek maximum jól lepontoznak, hogy ez a boldogság szöveg nem elég egy gyereknek.
Pedig nekünk nagyon jó így.
Nem mondom, hogy nem örülnék némi pénznek, persze, hogy jó lenne minőségi ételeket enni, vagy netán elutazni valahova , de a mostani életemmel is elégedett vagyok, hiszen a legnagyobb kincset birtoklom, csodálatos családom van és ezzel a férjem és a lányom is így van.
13-asnak: szép, de attól függ, mit értesz ezalatt. Említetted a minőségi ételt. Ha a gyermeked egészségtelenül tud csak táplálkozni, és mindenféle komoly betegségbe viszitek ezáltal, s 30 évesen (vagy még előbb) véget ér az élete egy fájdalmas, hosszú betegség által, akkor azt mondom: NEM volt nagy szeretet tudatosan tervezni őt mélyszegénységbe.
Ennél a témánál mindig az a kérdés, ki mit ért szegénységen. A "mások levetett ruhái" szövegtől kiakadok. Az ilyennek nem adnék ruhát, megtanulná értékelni a szép, de használtat... Az osztálykirándulást is nyavalygásnak érzem. MIÉRT kell a kiránduláshoz feltétlen pénz, ráadásul sok? Kimegyek a közeli erdőbe, patakhoz, hegyhez, s mindenki boldog és egészséges INGYEN. A színház-mozi-múzeum témát is hagyhatjuk szerintem. Viszont az egészséges táplálék alapvető JOGA egy gyereknek. Aki nem tud ennyit biztosítani, az nem szeretetből, hanem önzésből vállal gyereket.
szaporítom azoknak a táborát, akik azt mondják, hogy a szeretet nem elég.
ismerek olyat, aki lakás és kocsihitel mellé, egy keresettel (az megy eseményszámba, ha a párja dolgozik), több százezres (lassan milliós) adósággal tervezte (!) a babát, mert neki kell....
most kuncsorogja össze a gyerekcuccokat és semmire se tud/akar áldozni. persze nem kell magánorvos, de azért arra is kell gondolni, hogy pelenkázni is kell azt a csöppséget, és később a minőségi étel/cipő esetleg gyógyszer sem az égből hullik majd.
nem is akarom megérteni ezt a hozzáállást!
sokan mondják, hogy a gyerekkel együtt jön az anyagi áldás is, de mi sem erre alapoztunk. hitel nélkül, jó fizetéssel, megtakarítással vágtunk neki a "babaprojeknek".
amit én megkaptam, minimum azt szeretném a gyereknek is biztosítani.
úgy látszik, hogy a felelőségteljesen gondolkodók lettek lepontozva...
a többiek meg tudják, hova kell segélyért sorba állni. biztos ők csinálják jól...
én is azt kérdezném,hogy rosszul döntöttek a szüleid,hogy életben hagytak??
Ha nem a ruhákat nézed,meg a vajas kenyeret akkor mit tudsz mondani,hogy rossz gyerekkorod volt?
Én szüleim se voltak gazdagok,enni volt mit,meg oszt.kirándulásokra is járhattunk később,de ha így visszagondolok leggyakrabban ingyen helyekre mentünk a családdal(kirándúlni,stb)állatkertbe ritkán jártunk,múzemumba max3x voltam ahogy így visszaemlékszem,viszont tök boldog voltam!Akkor nagy buli volt a kertben slaggal hülyülni a tesóimmal,most így visszagondolva valószínű nem volt nyáron pénzünk a nyaralásra....ja igen,nyaralás,kb 3x voltam 20 éves koromig...
Igen,számít a pénz,de azért nagyon sok dolgot "lefedez" a szeretet!!!
Én úgy emlékszem boldog gyerek és tinédzser korom volt,mindig sztorizgatunk tesóimmal(5-en vagyunk amúgy),anyukám meg örül,hogy a sok teher,nélkülözés ellenére ilyen pozitív emlékeink vannak.Bizony számít a szülők hozzáállása is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!