Szexmegvonással el tudnám ezt érni (a férjemnél)?

Úgy egy szűk hónapja (kb.) megérett bennem az elhatározás, hogy gyermeket szeretnék. Nagyon. Szeretnék egy fiút/lányt (ez mindegy), aki a saját vérem s saját szellemem, akit gondolkodásra, jóságra, szépségre, az intelligencia és az élet tiszteletére nevelhetek... aki feltétel nélküli örömöt adhat majd az én szüleimnek is, akivel közös élményeink lehetnek.... hogyismondjam. Szavakkal nehéz leírni.

Ilyen viszont ebben a ki...ottul egyetlen életben csak egy lehetőség van... vagyis esetleg kettő-három - ugyebár annak megfelelően, hogy hány fiút/lányt tud valaki vállalni -; Lényeg, hogy iszonyú ritka, iszonyú szerencsés s megismételhetetlen lehetőség.

S racionális nőként tudom, hogy a világ halandóságában minden ilyen fontos, élvezetes s (így) egyszeri dolgot átkozottul meg kell fogni A LEGELEJÉTŐL, s nem engedni... S mindent megtenni annak érdekében, hogy 120(0)%-osan kihasználja minden lehetőségét, kiforgassa minden pozitív alternatív velejáróját az ember.

Tehát ahogy megerősödött bennem a vágy hogy legyen egy saját gyermekem (mostantól már mielőbb), úgy jött egy késztetés, egy ösztön arra is, hogy ezt a lehető, legjobb szexuális élménnyel kössem össze.

Az első szexuális élményeim óta (pedig eddig talán alig kétszer fordult elő velem valójában ez, így inkább a hiányából tudatosítottam) jöttem rá, hogy fétisem van a beleélvezésre; Így vágyam, hogy a megfoganntatás a lehető legerősebb, leghosszabb beleélvezéssel valósuljon meg. Olyan hosszan és olyan nagy tartalommal, amekkorával csak lehetséges. Mindez persze ösztönös, hogy a lehető legnagyobb ráhagyás által, a lehető legnagyobb eséllyel, minőséggel sikerüljön mindez.

Értelemszerűen erről nem szóltam a hitvesemnek - s úgyszintén a dolgok velejárója, hogy ne is szóljak -, de az a lépés tűnik logikusnak, hogy szexmegvonást alkalmazzak. Legalább pár hétig.

Erre mondjuk nem tudom, mi a legjobb módszer :/ Bár ott vannak rá az ismert közhelyes fogások, így pl. az esti migrének, a látszólag sok munka, rosszullétek színlelése, napi rutin átrendezése későbbi lefekvésekhez... esetleg kis elhidegülés... bár utóbbi már nyilván kicsit orosz-rulett. :/

De persze ha valakinek vannak erre kifinomultabb megoldásai, nyitott vagyok rá! =]

Pár hét (esetleg 1-2(-3) hónap) után meg, anélkül hogy a szervezkedést észrevenné, egy váratlan este gyertyafényes vacsorával várni, piros lenge ruhában, vaníliaillatú parfümmel/testápolóval, igényesen megválogatott afrodiziákumokkal, egyértelműsítő (de ugyanakkor finom) gesztusokkal... ezek ugyebár kinek ne jönnének be.

S ezáltal a szex is (remélhetőleg) feledhetetlen lesz, a puncimba élvezés pedig sokszoros. S a megvonás miatt talán kíván is majd annyira, hogy rövid időn belül másodszorra-harmadszorra-negyedszerre is telelőjjön.

Persze magam is kicsit furának érzem, hogy erre vágyom, de csak 1-1 pillanatra, mert szerintem ez az áldott állapotra vágyás miatt kézenfekvő, biztonságra/ráhagyásra hajló ösztön.

Meg valahol tudom, hogy ez kicsit alamuszi, orv lépés lenne a párommal szemben, de vágyom arra, hogy a megfoganntatással járó szex sokkal minőségibb, erősebb legyen és sokkal biztosabb, több, hosszabb, egyszóval termékenyebb punciba élvezéssel járjon. S mivel a várandósság/várandós állapotba ejtés egyedüli, páratlan, egyetlen kincs, élmény, ezért csak arra tudok ilyenkor gondolni, hogy "nehogymár, ennek a lehetőségét nem fogom a süllyesztőbe kidobni holmi etikai aggályok miatt".

Nyilván van, aki ezen megrökönyödik, de most komolyan végiggondolva : A pasi ezzel mit veszít? Igazából úgy nagyon semmit. Sőt... itt válik el, ha nem csak egy tulajdontárgy vagyok neki, ha nem csak testileg szeret, akkor elnézhető dolog kéne ez legyen, nemde?

Mert amúgy mondhatnám azt is, igazi célzat nélkül, hogy fáj a fejem, azt' lámpaoltás. Tán akkor is olyan alávaló szemét lenne az ember lánya?! ;)

Ti hogy gondoljátok? Hogy csinálnátok az egészet?

Vagy van valakinek ezzel kapcsolatosan tapasztalata? Meddig lenne érdemes a szexmegvonást alkalmazni? Max. meddig tüzelhető fel idő (várakoztatás) által a pasi?

Ill. szexmegvonás után érdemesebb este "elcsábítsam", vagy egy hétvégi reggel támadjam le az ágyban?

Elsősorban lányok válaszát, releváns ismereteit várnám ;) De moderáltabb férjek is írhatnak útmutató válaszokat.

Erkölcscsősz, hímsoviniszta, "a nő dolga hogy"... =( jellegű válaszoktól viszont nagyon-nagyon szépen kérem, kíméljetek! (Én sem bántottam senkit, Ti se támadjatok csak azért, "mert")

Előre is köszi! :]