A nők miért akarnak barátkozni a férfiakkal?

Igen, mert ahogy nálatok van, úgy van másnál is. Ahogy ti gondolkodtok, úgy gondolkodik más is, sőt, úgy KELL gondolkodnia, mert ti megmondtátok a VALÓSÁGot és aki ellent mer mondani, mert neadjisten észreveszi, hogy különböző emberekről van szó, az hazudik. Ja. Milyen szerencse, hogy a világ felosztható 4 részre: az "igazi" férfiakra, aki dugja a nőket (kivéve a dagadtakat meg a rusnyákat); a nem igazi férfiakra, aki felháborító módon nem akarja mind megdugni; a nőkre, akiket lehet dugni; meg a dagadt/rusnya nőkre. Ez így tök egyszerű, ennyivel is kevesebbet kell gondolkodni.

Én fiatal nőként rájöttem már, hogy férfiakkal nem lehet barátkozni bizonyos esetekben. Ezek az esetek pedig azok, ha egy lány csinos, szép, és a legtöbb férfinak bizony vonzó. Nagyon maximum haverságot lehet fent tartani,nekem is van fiú haverom, meg is van a telefonszáma, de ritkán beszélünk. Neki van barátnője, nekem is van külön életem. Viszont barátkozni képtelen vagyok férfiakkal. Nyilván ha fociznék, fiús alkatom, stílusom lenne, az már màs tészta. Én akikkel eddig próbáltam barátkozni fiúkkal azok idővel mind úgy közeledtek felém, mint férfi a nő iránt. Szex, járás, stb. Pedig nem kacérkodtam velük, nem kínáltam magam tálcán nekik. Utóbbi időben is hasonló szituban voltam. Munkahelyemen megismertem egy pasit, nagyon jóban lettünk, viszont én nem akartam tőle a barátságán meg a bizalmán kivül semmit, mert neki felesége volt\van. Ő is mondta, hogy csak barátok lehetünk, ne értsem félre, neki felesége van. Aztán durván fél évre rá napi rendszerességgel hivogatott, írt, hogy mi van velem, hogy vagyok, beszélgetni akart, sőt még találkozni is munkán kivül, mint csak "baràtok". A találkozásunk alatt 2szer próbált lesmárolni, ölelgetett, közeledett felém, és azt mondta nem tudja mi van vele, de többet akar tőlem, mint barátság, mert egy ideje tetszek neki, mint nő. Aztán azzal mentegetőzött, hogy nem tud mit csinálni, ő egy férfi, én pedig egy csinos, vonzó nő vagyok a számára. De én vissza utasítottam. Pár napra rá meghalt az egész barátság, mai napig nem beszéltem vele.

Valóban nem kellene egyeseknek a saját valóságukat általánosítani a világra. Lehet, hogy valakiknek ez nem megy, ami sokat elárul az illető érzelmi intelligenciájáról. Ami pedig engem illet, emlékeim szerint én többször voltam lelki szemetesláda, mint fordítva. Ha rinyálni van kedvem, arra találok barátnőket is, akik még örülnek is neki, mert ez a viselkedés pont az ő asztaluk.

A nők férfi barátai vagy olyan férfiak akiket a nők talonba raktak (a férfiak egyébként szintén ezt teszik), vagy ferdehajlamú az egyikük, vagy mindkettő (nem éreznek egymás iránt szexuális vágyat).