Miért nem tudom megadni a páromnak amire vágyik?

Majdnem 20 éve fennálló problémát írok ki magamból. 37 éves nő vagyok, mondhatni boldog házasságban, a szexuális életet leszámítva.

Ház, gyerekek, férj minden OK, de a szex soha nem működött. Egyértelműen miattam.

Férjemmel vesztettem el a szüzességem, soha nem voltam mással. Nem is vágyok rá. A szex nem fontos eleme az életemnek, meglennék nélküle. Ettől függetlenül néha kívánom. Nem tudnám számszerűsíteni milyen gyakran, helyzetfüggő. Nyaralás, vagy más önfeledt helyzetekben akár naponta is van kedvem, máskor időkorlát nélkül lemondanék róla. Ez mindig is így volt. Orgazmusom nagyon ritkán van, nem a férjem miatt. Sokszor jó, aztán nagyon jó, majd orgazmus nélkül csillapodik az érzés. Elmarad a beteljesülés, bennem mégse marad hiányérzet. Férjem ebben látja az egész probléma okát, de én határozottan állítom nem így van.

A baj az, hogy látom a férjemen, hogy szenved ettől. Már a szex gyakori hiányától.

Nem csak most, már a kezdetektől. Elhagyni gondolom már nem fog ennyi év után. Jogosan merül fel a kérdés, hogy megcsal-e. Nos, ha igen nagyon jól titkolja. Évek "kevés szexe" után vett el, ki is beszéltük a dolgot. Nem tudom mit lépnék ha megcsalna, de sokszor felmerül bennem, hogy lehet nem is bánnám.

Szeretnék neki többet megadni. Van, hogy csak a kedvéért "belemegyek" a szexbe, vagy kézzel segítek rajta. Ezt érzi és tudja is. Nyíltan meg is beszéljük, sokszor egy párbeszéd végén jutunk el oda, hogy szex, vagy kézimunka lesz. Erőt kell vennem magamon, egy újabb tehernek érzem (kézimunkát), amialatt majd leszakad a kezem és örökkévalóságnak érzem, míg elélvez. Részben pont azért, mert érzi, hogy nem őszintén teszem.

Orális szexért is epedezik szegény, de nagyritkán van része benne. Számomra kapni kellemes, de csak nagyon mértékkel és nem is mindig, de adni egyáltalán nem szeretem. Tudom ez is gonosz dolog, de ha be vagyok indulva, akkor ahogy a számba kerül a farka vége is az élvezetes szeretkezésnek, mert mindentől elmegy a kedvem. Előjátékként így nem is nagyon alkalmazzuk, mert tudja onnantól "guminőként" használhat csak, inkább egyszer-egyszer a gyorsabb befejezés érdekében én adom meg neki kézimunka helyett.

Tudom, hogy majd megkapom a fapinát és társait. Sokszor én is így gondolok magamra. A nő, aki nem tudja kielégíteni a férjét, aki nem szereti a szexet. Ez amúgy nem igaz csak épp nekem max. 5% annyi elég lenne, mint a férjemnek.

Persze rajta is múlik valamennyire, de sokszor egy csodás nappal se tud hangulatba hozni.

Nem tudom milyen gyakran önkielégít, de sokszor. Nem zavar, sőt mostanra őgy érzem ezzel csak terhet vesz le a vállamról.

Volt kísérletem (kísérletünk) szexuálpszichológusnál, de maradjunk annyiban, hogy nem vezetett eredményre. Kijött, hogy gátlások és egyebek, de semmi újat nem hozott a pár százezer forint elköltése.

Ilyen vagyok, a helyzet stagnál, de gondoltam itt felszabadultabban tudok még egy próbát tenni a névtelenségnek hála.

Nők, férfiak... Bármi ötlet arra, hogy miként tudnék több örömet okozni a férjemnek?

(Nem ide írtam elsőre, de lehet itt nem a legkomolyabb a társaság, de legalább van élet és valamilyen válaszra számíthatok.)