Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A gyerekkori nevelésem miatt alakultak ki az ilyen irányú vágyaim? Akkor még gyűlöltem ha kikapok és büntetnek, felnőttként erre vágyom. Más is van így ezzel?
Kislánykoromban a szüleim gyakran büntettek fenekeléssel, mindig találtak indokot a verésre. Akkor sokat szenvedtem emiatt, végül 18 évesen elmenekültem otthonról, ennek már hét éve. Volt már párkapcsolatom, az akkori kedvesem teljesen elzárkózott a fenekeléstől. Azonban mélyen, legbelül éreztem a büntetés kiváltotta érzések hiányát, nem a fizikai fájdalmat, hanem a lelki megaláztatást és feloldozást. Persze nem akárkitől vágytam rá, hanem csak olyan személytől akiben megbízok.
Talán mindez nem normális, nem is beszéltem ilyenről soha senkinek a barátomon kívül, a gyerekkori barátnőim csak annyit tudtak, hogy apám iszik és ezért menekülök a szüleimtől, de valójában egyszer sem volt részeg, az igazságot viszont soha nem volt erőm elmondani.
Anyám sem volt vajszívű, sőt ő inkább lelkileg szekált, a fizikai büntetései egészen más jellegűek voltak, igaz azokra is vágyom, viszont többnyire ezeket egyedül is meg tudom csinálni.
Tulajdonképpen az érdekelne, hogy más, hozzám hasonló gyerekkort megélő személyekben is alakultak ki ilyen vágyak? Ha igen, akkor szerintetek ez volt a kiváltó ok?
A büntetést, bűnösséget meg lehet szokni annyira, hogy később kívánja az ember?
Èn utólag jöttem rà mennyit àrtottam a gyerekemnek a hülyesègeimmel. Bocsànatot kèrtem sokszor, sokat beszèltünk nagyon. Ès ő is elmondta hogy ez kihatott a szexuális vàgyaira is. De ő fiú.
Egy exbàntalmazó anyuka.
Minden csaj igényli a kemény leápolást, csak aki szégyellősebb az nem meri már kapocsolat elején bevallani.
Férfi szemmel kiábrándító, hog mennyire igénylik ezt a csajok. Ép lelkületű férfiak többségében erre semmi késztetés sincs, de a nők elkönyvelik töketlennek azt, aki ezt nem adja meg nekik.
Én azért a hármassal finoman szólva is vitába szállnék!
Ép lelkületű férfiak? Miiiiii????
A magyar mellett valóban három nyelven beszélek. Saját vállalkozásaim vannak, amik szépen hoznak. Szeretek színházba járni és ezek nem mellébeszélések.
BDSM kedvelő vagyok, a domináns oldalról. És attól, hogy - külső szemmel - malac az ágyban, percig nem egy bunkó vagy beteg embernek tartom magam.
Egyszerűen ha valami belénk van kódolva, az ellen nem lehet mit tenni. Vagy elfojtjuk, vagy megéljük, nincs más opció.
Én így gondolom!
F, 42
Egészen véletlenül nem keresel, nem érdekel egy DDLG jellegű" kapcsolat? 🤔😉
48+Ffi
Simán lehet ez kivalto. Viszont nem kell, h így maradjon. A traumatizalt sub-ok azért nem olyan jók párkapcsolat szempontjából mint azok akik kitoresnek, kiteljesedesnek élik meg az ilyen vágyaikat.
Mondom ezt tapasztalt dom-ként.
Igen jól látod. Minden subnál más az ok ami miatt vágyik rá, de meghatározóak a gyermek- és serdülőkori élmények, az ért mentális hatások, a környezet. Az mellett amit a felszínen látsz még mélyebb mentális okai is lehetnek amik a tudatalattidban lapulnak.
Nem kell, hogy e miatt "nemnormálisnak" érezd magad, megfelelő partnerrel lehet teljes, boldog életed, mind szexuálisan mind a mindennapokban.
Igen, hasonló a helyzet, nálam férfiként a női lábakra vonatkozik ez a helyzet.
"A büntetést, bűnösséget meg lehet szokni annyira, hogy később kívánja az ember?":
Igen, mert a régi beidegződések alapján akkor figyelmet kapott az ember, foglalkoztak vele, még ha fájt is. A fájdalom összekapcsolódott a "velem való foglalkozással", így fájdalmasan kapom a szeretet, mert talán ezt érdemlem??? Talán valami ilyesmi miatt van ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!