Létezik, hogy valakit transzneműséggel diagnosztizálnak, el is kezdik a hormonkezelését, de mégsem ez a baja? Elnézést, ha rossz kategóriában teszem fel a kérdést, de nem találtam ennél megfelelőbbet?

"Létezik, hogy valakit transzneműséggel diagnosztizálnak, el is kezdik a hormonkezelését, de mégsem ez a baja?"

A transzneműséggel foglalkozó szakemberek, orvosok pontosan tudják, milyen jegyek alapján lehet beazonosítani egy transznemű embert és melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy az illető nem teljesen biztos magában. A praxisban szerzett tapasztalat is sokat segít felismerni a bizonytalanokat. A kétségekkel küzdő pácienseket sosem erőltetik, hasznosabb ilyenkor a kivárás, a pácens személyiségéhez igazodva. Nincs kényszer a kapkodásra.

"Egyáltalán hogyan állítanak fel egy ilyen diagnózist"

Az orvostudomány részletes információval rendelkezik a transzneműség különböző spektrumairól, rengeteg konkrét, alaposan dokumentált esetet is leírtak. Folyamatosan jönnek ki az újabb és újabb kutatások eredményei, amelyekből szintén tanulhat bárki, nem csak a szakemberek.

"kik döntenek róla, mert azért elég drasztikus, és a szervezet számára nagyon megterhelő beavatkozás a következménye?"

Általános tévképzet, hogy minden transznemű ember át akarja operáltatni magát. Van aki igen, van aki csak hormont szed, van aki még csak hormont sem. A konkrét személy tudja megmondani, hogy milyen szinten érez diszfóriát és azon milyen módon szeretne változtatni. A szakemberek felelőssége, hogy elmondják a lehetőségeket és segítsenek abban is, hogy ha nem kizárólag az operációban gondolkozik az illető, milyen lehetőségei vannak. Fontos, hogy a terápiák összetettek, nem annyi, hogy bemegy valaki és kijelenti, hogy át akarja operáltatni magát, másnap meg már műtik is.

"A felnőttkori autizmus diagnózisnál úgy tudom vizsgálják a személy korai gyerekkorát is visszamenőleg, rokonokat, családtagokat is behívnak"

Az autizmus diagnózisához nem muszáj, hogy más családtagokkal beszéljenek vagy hogy az illető beszámoljon a családja egészségügyi helyzetéről. De kétségtelen, hogy segíthet, illetve adott esetben visszajelzéssel szolgálhatnak a rendszer felé a páciens személyes adatai. Az autizmus diagnózisa során pl. van hogy konkrét generikai vizsgálatot is végeznek, ahol a szülőktől is mintát vesznek. Ez különösen gyerekkorban lehet hasznos, amikor az eredmények segíthetnek előre megjósolni milyen szintű az érintettség.

"Felnőttkori transznemű diagnózisnál is van ilyen?"

A konkrét személyre nézve nem sok értelme van, talán tanulmányok adatainak gazdagításához lehetne értelme. Egész biztosan nem szükséges.

"Mert úgy tudom, már igen korán vannak jelei annak, hogy valaki csak testileg mutatja a születési nemének a jegyeit."

Van, akinél kiskorban is mutatkoznak jelek, aztán elmúlnak és kiderül, hogy téves volt a sejtés. Más meg csak felnőtt korában érti meg a saját belső érzéseit, és csak ekkor fordul szakemberhez. Konkrét esetek is ismertek, amikor valaki csak nyugdíjas korában fogadta el magában ezeket az addig elnyomott érzéseket.

Ezért is rendkívűl fontos, hogy szakemberek legyenek az ember mellett, akik széles területet átfogóan támogatnak. Tehát nem csak abban, hogy legyen-e műtét. Hanem abban is, hogy hogyan fogadd el önmagad, hogyan találj hozzád hasonló helyzetben lévőket, hogyan boldogulj a világban. És ami legalább ennyire fontos: hogyan tudd elkerülni az abúzust, hogy kihasználjanak mások.

És hogyan kerüld el az olyan gonosz, uszító és gyűlöletkeltő embereket, mint az, aki ide is írt már kétszer, és onnan ismerni meg, hogy a P betűt rendszeresen odateszi az LMBTQ betűszó mögé.