Ha 27 évesen még nem volt barátnőm és szexuális élményem sem volt leszámítva az ön-kielégitést mire gondoltok először?
Akik olyan szinten vonzóak voltak testileg és belsőleg is (belsőleg legalábbis látszólag)
(és ez nem általános értelembe vett szépség függvénye hanem alkat arc kisugárzás egyéni idealizmusai)
azoknak vagy volt/van barátjuk vagy elutasítottak valamiért. Hosszú lenne leírnom de van itt sok hátráltató tényező sok munka tanulás kevés szabadidő kevés korombeli barát kevés kimozdulás és jelentősen korlátolt anyagi egzisztenciális lehetőségek.
Romantikus beálitottságú vagyok és ennél fogva sem vagyok megalkuvó csak olyan kell aki teljesen kell és igazán. Félmegoldásoknak nem vagyok a híve. Teljes testi lelki vonzalom kellene ahhoz hogy én is akarjam kár magamat és mást is becsapni szerintem.
Csak az a baj hogy telnek múlnak az évek és én meg egyedül vagyok. Ha valaki megtetszik az meg rossz csillagzattal már eleve másé vagy csak egyszerűen én nem kellek neki vagy annyira zárkózótt hogy nem lehet megközelíteni és emiatt is elutasító lenne.
Pedig nagyon szeretnék egy romantikus sok szexel és harmóniával átszőtt kapcsolatot.
Talán sokszor el rontottam a túlzásbavitt "nyálas" udvarlással. de ez így meg azért nem igaz mert sok hozzám hasonló ("szerencséseb" kivitelben)boldog kapcsolatban él..
Na azért az önkorbácsolás és az önbizalom gyenge lábakon állása is előjön sokszor. Vagy amikor már úgy érzem, hogy
lenne valaki akkor sokszor megtörtént hogy könnyedén "lecsapták a kezemről"
27F
#15-ös vagyok, kedves utolsó miért is ütnél addig amíg lélegzem? Komolyan kíváncsi vagyok rá miért elfajzott a gondolkodásom.
Illetve siránkozni köszönöm de nem jövök, mert a nem váratom hónapokig a pasit nem azt jelenti, hogy minden jöttmenttel összefekszek. Egy kezemen meg tudom számolni hány sráccal voltam együtt, ha a csókot is valaminek számoljuk éppen szükség van a másik kezemre, de hogy számszerűsítsük. 2 sráccal csak csókolóztam még 15 évesen. 16 évesen már volt egy harmadikkal petting. A negyedikkel 17 évesen lefeküdtem, a szüzességemet elvesztve majd 4 évig jártunk majd szakítottunk, mert csak hitegetett, hogy igen elvesz, összeköltözünk, de semmi nem lett belőle. Pedig én csak összeköltözni szerettem volna legalább ha már akkor 1 éve dolgoztam és lett volna miből. (ő idősebb volt évek óta dolgozott) Utána volt még egy futókapcsolatom, ahol simán nagyon tetszett a srác, de hosszútávon egészen biztosan nem tudtuk volna elviselni egymást plusz a szex sem működött kettőnk között, nem passzoltunk semmilyen téren sem. És most 2 éve van az immár vőlegényem. És ebből mit bánok? A 2 csókos srácot, mert nem játszottak nyílt lapokkal, nem dobtam szét a lábam 3 hónap után így véletlen már elmúlt a szikra és nem voltak szerelmesek. 17 évesen 8 hónapig várt rám a srác és ezt akkor így rendben is éreztem (persze szakítás előtt a fejemhez vágta, hogy más nem várt volna ennyit).
Tehát kérem szépen valaki megmagyarázná miért vagyok riherongy és ütnivaló?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!