Szexre vágyom, de nem hivatásossal 26 éves szűzként és túl zárkózott és komplikált személyiség vagyok egy tartós kapcsolathoz. Mit tanácsoltok?
Két okból sem értem a saját problémámat. Az egyik az, hogy elnézve a mai fiatalokat szexelnek már tizenévesen mindenki mindenkivel, egyéjszakás kalandok, megcsalások, néhány hetes "járások".
De mégis ahhoz, hogy én akár csak egyszer is szexelhessek egy lánnyal, annyira benne kell lenni egy társaságban, ami nekem nem megy. És egy teljes élethazugságot fel kéne építenem, erről majd egy bekezdéssel később. Barátaim sincsenek és nem is hiányoznak. Nem csak bulizni utálok de a társasági összejövetelek minden formáját. Nem szociális fóbiás vagyok, mert nem félek az emberektől, csak utálom őket. Ha tehetném, akkor lenne egy saját robotom, amivel bevásároltatnék meg elintéztetném a hivatali ügyeket hogy addig se kelljen emberek között lennem.
Nem voltam soha egy társaság lúzere sem, mindig viszonylag jól alkalmazkodtam, habár ilyen sok év kihagyás után kicsit nehéz lenne elmondanom, hogy mit csináltam az elmúlt 8 évben. De amit ezzel mondani akartam, hogy nem sértettség vagy bosszúvágy vezetett idáig, hanem sokat gondolkodtam az emberiségen és a társadalmon és megundorodtam mindentől.
Hivatásoshoz menni nem szeretnék. Nem ítélem el őket, csak a komplikált személyiségem miatt elviselhetetlen lenne a tudat, hogy a pénzért teszik mindezt és időkerethez vagyok kötve. Meg pénzem se nagyon van, midőn így kivontam magam a társadalmi körforgásból csak segélyekből tengődöm.
előz volnék, még annyit, hogy hasonló beállítottságúak lehetünk, de én már nem gyűlölködök.
szerintem inkább menj hivatásoshoz, mert ha már megvetet az embereket akik bábként viselkednek, nem érdemes velük érintkezned, bár ha minden igaz mind kis bábocskák vagyunk valamilyen szinten, épp a kérdéseddel igazoltad saját lényed báb mivoltját
26 éves vagy én 24 nem tudom te mivel foglalkozol, nekem van munkám, persze nem Mo-n, annyit érek vele, hogy nem halok éhen, a pénz nem igazán motivál. de szerintem a fent bemásolt linkem is elég érdekes megvilágítása a dolgoknak :)
az emberek meg mindig is ilyenek voltak, mind félünk valamilyen szinten, te is, mert hazudnál ha mást mondanál, mert épelméjűnek tűnsz.
az ember úgy alkalmazkodik a dolgokhoz ahogy neki kényelmes, és ha ez behódolással jár, akkor megteszi.
nem tudom, hogy szoktál e olvasni, de ajánlom neked, Aldous Huxley-t, Hermann Hesse-t, Friedrich Nietzsche válogatott írásai című könyvet( nekem ez az első 3 ami hasonló gondolatokat közvetít amik bennem is már, vagy még vagy csak majd megfogalmazódnak, és más filozófusokat, pszichológiával foglalkozó tudományos színvonalú könyveket, és egyéb más tudománnyal foglalkozóakat.
Mik a céljai? Hogyan szeretne élni? Mert nekem úgy tűnik, hogy vagy úgy, hogy elkölti minden pénzét és él vagy úgy, hogy mindent megspórol és 50 éves korára ki tud majd fizetni egy saját lakást hitelek nélkül.
Nincsenek céljai, álmai meg ábrándjai vannak. De azokért nem tesz semmit. Hajtja a mókuskereket végeláthatatlanul és néha panaszkodik és felháborodik, mint tetted azt most te is.
"...hogy mindent megspórol és 50 éves korára ki tud majd fizetni egy saját lakást hitelek nélkül. " - mondod te, aki gondolom saját szüleidnél laksz, és nem tudsz összespórolni még egy prostira sem. Ahogy már előttem mondták, a te segélyedre is mi dolgozunk. Ezért is néz ki így az ország, ahogy kinéz. De még a kilátástalan nyomorult helyzetben sem arra törekszel, hogy jobbá tedd, hogy ne csak egy kolonc legyél a társadalom nyakán, hanem, hogy hogyan kivel üríthetnéd ki a "pisztolytáskát".
Eszem elmegy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!