FIÚK! Volt már úgy, hogy azért nem jöttetek össze egy lánnyal, mert ő még szűz volt?

Figyelj te kérdező - ne aggódd túl ezt a dolgot.

Ha egy fiú ezért nem jön össze veled - örülj neki, ez sok későbbi bonyodalomtól, (lelki) fájdalomtól megkímél.

Ennél csak az rosszabb, ha szüzekre bukik.

A szereteten és a szerelmen van a hangsúly.

Aki szerelmes beléd és szeret valóban - annak szerintem inkább csak ajándék, ha ő az első és reméli, hogy egyetlen marad.

Lehet, hogy ma romantikus és korszerűtlen gondolat - és kicsi is az esélye - de valóban az a szerencsés, akár lány vagy fiú, akinek az első marad az egyetlen a Nő (vagy a Férfi), hogy nem is kíváncsi másra - a többi megtapasztalással az ember nem igazán gazdagodik sőt inkább szegényebb lesz - beteljesületlen kíván(csi)ságai elégedetlenségei szaporodnak - a sok összehasonlításban mindig marad valami ami hiányzik.

Jobb, ha az ember nem magára koncentrál, hanem az teszi boldoggá hogy szeret és az, hogy szeretetével boldoggá tesz - ez az ami rajta múlik - amit mástól vár (el) annak rabja.

Persze a szeretetünk csak annak hat aki szeret is, fatuskónak hatástalan a szeretet.

Azért hogy kárba ne menj - kell az is hogy szeressenek. Az egyoldalú szerelem is önzés és magában hordozza a büntetését is.

Ügyelj arra is, hogy egy fiú és egy lány vonzalma - más tartalmú - nem úgy gondolja a fiú és nem úgy a lány.

A testi kapcsolat igazából a lányokat ejti csapdába.

A fiú könnyen csábul de nehezen kötődik. A lány ha egyszer elcsábul - kötődik is - és ez a kötődés fájdalmas, ha nem kölcsönös.

Azért a fiúkat nevelni is kell - kell hogy észrevegyék, hogy többre hivatottak mint engedni az épp esedékes csábításnak - s furcsamód az ő kötődésük épp azáltal erősödik, ha nem túl könnyen jutnak hozzá ahhoz amire vágynak - a hiány által tapasztalják meg, hogy valóban úgy kell nekik a leány, hogy annak érdemes legyen kötődni.

Azért várjátok meg amíg meg nem győznek arról, hogy érdemes a szakítás fájdalmát kockáztatni.

Pusztán buliból "összejönni" nem jó, és az ilyen összejövéstől többet remélni is felesleges...

Más oldalról jobb közelíteni egymáshoz.

A "bénázásról" annyit, hogy a dolgok nem igazán a technikákon múlnak - a képesség boldogságot érezni vagy az együttlét örömét: bennünk van elsősorban.

A kulcsot nem olyan nehéz megtalálni hozzá, ha kell is egy kis idő - túlzásba vinni a dolgokat - különösen az elején - nem célszerű.

Ha ott van a szeretet - nem is kell. Ki is pótolja és meg is keresi idővel ami hiányzik.

"A fiú könnyen csábul de nehezen kötődik. A lány ha egyszer elcsábul - kötődik is - és ez a kötődés fájdalmas, ha nem kölcsönös."

Nana. Egy halom nőt ismerek, akinek gyakorlatilag csak kalandokra kellenek a pasik, akik viszont furamód nagyon is kötődni kezdenek hozzájuk. Változik a világ. Biztosan kényelmes volt olyan nőt otthagyni, aki nyafogott a férfi után. De ha fordul a kocka, a férfi kezd ragaszkodni.