Lányok! Ti várnátok házasságig a szexszel?

Nem.

Ilyesminek csak akkor van "értelme", ha mindkét fél nagyon mélyen vallásos, és szilárdan meg vannak róla győződve, hogy ez így helyes, és számukra valami pluszt ad ez az egész.

Szerintem nem sok olyan ember van, aki tényleg ennyire elhivatott, és tényleg önszántából, mélyről jövő meggyőződésből dönt így. Ha meg csak azért csinálják, mert úgy érzik, valaki ezt elvárja tőlük, vagy ettől jobbak lesznek (ami ugye hülyeség), vagy a vallásuk megköveteli ezt tőlük (tehát valamilyen szinten kényszerből vállalják), akkor előbb-utóbb úgyis megbánják.

Én nem várnék vele, mert számomra nem csak hogy nem fontos (pedig vallásos vagyok), de el sem tudom képzelni, hogy olyan emberhez menjek feleségül, akivel nem éltem előtte együtt pár évet, és nem "próbáltuk ki" egymást minden szempontból. Szerintem a jó szex rendkívül fontos egy párkapcsolatban, még ha nem is a legfontosabb.

De mint előttem is írták, a legjobb kapcsolatot is próbára teheti a rossz vagy nem elég kielégítő szex.

23/N

Nem a szex miatt, de nem.

Én nem vagyok vallásos, így annak az esélye is közel 0, hogy összejöjjek egy 'ilyen' emberrel. Az értékrend, a világról alkotott képünk stb. ég és föld.

Lehet annyira vallásos az ember, hogy "megszereti" a másikat, elfogadja, még akkor is, ha házasságkötés után derül ki: nem "passzolnak" valami jól az ágyban.

Tehát, közös erővel elérhetik a boldogságot, szó se róla.

De én sem várnék. Túl nagy erőfeszítés, tényleg olyan dolgok derülhetnek ki, amelyek nagy kompromisszumkészséget igényelnek, stb.

Hatalmas erő kell hozzá, elhatározás, és épp így fennáll az esélye, hogy rossz lesz a szex. "Ráhagyják", és mechanikusan élik a nemi életet. A lelki összhang persze sokat javíthat, ahogy írtam is.

De nem: azt vallom, egyszerűbb előtte megismerni a másikat, úgy elkerülhetők a túl nagy "katasztrófák". Nincs utólagos vita: ki milyen pózt szeret, hogyan szereti, hogyan jó neki, stb.

Túl rizikós...