Miért írják magukról itt a nők, hogy "csinos" vagy "csinosnak mondott" mikor a legnagyobb jóindulattal is csak általános kinézetűek?

óó!! Ez meg jobb! Tehat mielott le merem irni magamrol, hogy szep vagyok, elotte reprezentativ kutatast kell vegeznem, menjek vegig a koruton es kerdezzek meg 1000 embert, majd atlagoljam, kulonben abba a hiba eshetek, hogy lesz onbizalmam es szepnek latom magam, mikozben csak 6,5 pontos nő vagyok!

Te egy isten vagy! Meselj még!

A férfiak gyakorolják az önkritikát. Például:

"Minden nő szemét, én pedig túl rendes srác vagyok."

"Túl sok a belső értékem, ezért nem kellek a nőknek."

"Azért nincs sikerem, mert én annyira udvarias, intelligens, jólelkű vagyok."

:)

Kedves kérdező, az, hogy mit gondolunk saját magunkról, alapjaiban meghatározza, hogy mit üzenünk magunkról másoknak nonverbálisan, aminek pedig nagyon jelentős szerepe van abban, hogy mások milyen véleménnyel lesznek rólunk. Én komolyan hiszem, hogy a valóban "szépnek mondott" nők vonzerejüket kilencven százalékban nem ténylegesen a külsejüknek köszönhetik, hanem annak, hogy a társadalmi szépségideál épp az ő külsejüket hypeolja, feljogosítva ezzel őket arra, hogy szépnek érezzék magukat. És minekutána szépnek gondolják magukat, már nekünk is sokkal könnyebb lesz szépnek találni őket (függetlenül attól, hogy amúgy természetünknél fogva az olyan nőkhöz vonzódunk-e), mivel az egész fellépésükkel ezt sugározza és ezt követeli meg.

Az meg, hogy a relativitást bullshitnek nevezed és helyette statisztikával jössz, egyenesen nonszensz. Ebben a kérdésben EGYEDÜL a relativitás számít és egyedül az egyéni, szubjektív véleményeknek lehet bármi súlya, hisz a szépség ténylegesen minden embernek mást jelent, a párkeresés célja pedig nem az, hogy 100 db. ember 65%-ával összejöjjünk, hanem hogy összejöjjünk azzal az egyel, akinek mi vagyunk a legtökéletesebbek és fordítva. Gondolkodjunk már egy kicsit a vicc kedvéért és tegyük fel, egy nő elvégzi a te agyalágyult közvéleménykutatásodat, aminek eredményeként az jön ki, hogy a lakosság nagy átlagban őt csúnyácskának találja. Ennek megfelelően mondjuk kiír itt egy párkeresős kérdést, amiben leírja, hogy ő kicsit csúnyácska. Mivel tudod garantálni, hogy nincs egyetlen férfi sem a földön, akinek éppen ez a "csúnyácskának mondott" nő jelenti a szépségideált, azt, akire egész életében vágyakozott. És hogy ha ez a férfi mondjuk pont elolvassa a kérdést, de nem reagál rá, mert ő a "csúnyácska" kifejezéshez nem azt a képet társítja, amit a te mindenható statisztikád annak határozott meg? Ha semmivel, akkor nincs jogod elvárni senkitől, hogy ne tartsa és mondja magát szépnek, tök mindegy, hogy hány tanúd vallaná akár eskü alatt, hogy szerinte márpedig nem az. Igenis mindenki szép - sőt, igazából mindenki lélegzetelállítóan gyönyörű és nagyon szomorú, hogy milyen kevesen hajlandóak ezt tényleg elhinni magukról és hallgatnak inkább a többség bégetésére. Az meg, hogy te még hátráltatni is akarod ebben az embereket, ahelyett, hogy biztatást és támogatást nyújtanál számukra, de legalább bölcsen kussolnál, a gusztustalan emberi rosszindulat olyasféle megnyilvánulása, amit egy egészséges világban büntetnének.

"A kérdés, akkor sokadszorra megismételve, miért értékelik magukat túl a nők? Tisztáztuk, hogy mit értek (és te is ugyanezt írod) szépség alatt, ők általában jobban értékelik magukat. Mi ennek az oka?"

Ez a legegyszerűbb dolog a világon: ők mást értenek szépség alatt, mint te. Nem azt, amit egy akármilyen oldalon végzett reprezentatív felmérésből kimatekoznának, hanem mondjuk amire ha ránéznek, akkor az jut róla eszükbe, hogy "milyen szép!". És ez éppenséggel lehet a saját tükörképük, sőt, az lenne az egészséges, ha az ilyesmi lenne a számukra.

Itt egyébként inkább te vagy az, aki összezagyválja, amit írtam és keveri a dolgokat, bár nem tudom, hogy szándékosan-e. Nem is igazán számít, a lényeg, hogy a szépségdefiniciónk egyáltalán nem egyezik meg. Én veled ellentétben semmi olyat nem mondtam, hogy a társadalom mondaná meg, hogy ki szép. Azt mondtam, hogy az, hogy valakit szépnek látnak-e, az legnagyobbrészt azon múlik, hogy az illető szépnek látja-e SAJÁT MAGÁT. A társadalomnak megvan a maga szépségideálja, amit ki lehet matekozni fézbukos szavazásokból, de talán egyszerűbb a médiát alapul venni hozzá és tény, hogy az ennek megfelelő szűk réteget nagyban támogatja abban, hogy szépnek tarthassák magukat, míg mindenki mást nagyban gátol benne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha valaki úgy dönt, hogy ő bizony magasról tesz a társadalmi ítéletre, mivel ő szép és ennek megfelelően fog viselkedni, akkor az kevésbé lenne jogos, mint aki a társadalom támogatásával teszi ugyan ezt. Arra ugyanis, hogy mi a szép, csakis szubjektív válaszok léteznek, és harmincmillió ember egyöntetű véleménye semmivel sem nyom többet a latban a kérdés eldöntésénél, mint mondjuk egyetlen vak eszkimó bácsikáé, aki épp egy jégtáblán sodródik a civilizáció peremétől elfele. Igazából még az sem szükséges, hogy saját magunkon kívül bárki szépnek tartson minket a világon - ha reggel felelek, tükörbe nézek és azt mondom "ej de jól nézel ki te Pista" onnantól már jogosan mondhatom hogy szépnek/jó pasinak mondott vagyok, mivel tudom, hogy él egy ember a földön, aki annak tart és ezt közli is velem - én vagyok az. Az, hogy a nők eközben esetleg bot végére húzott gumikesztyűvel sem nyúlnának hozzám, részletkérdés. A döntést, hogy milyenek vagyunk, mi hozzuk meg, mindenki más csak támogathat vagy kötekedhet, több-kevesebb sikerrel. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem alkothatod meg a másik emberről a saját véleményed a saját szempontjaid alapján, de neki azt ugyan úgy nem kötelező elfogadnia, ahogy neked sem az övét, amit magáról vagy épp rólad alkotott. Esküdhetsz nyugodtan a statisztikára, a reprezentatív mintára meg a széles spektrumú antibiotikumra is, szíved joga, de ez ugyan úgy csak a te önkényes döntésed, mintha én holnaptól azt mondanám, hogy számomra csak az a szép, amin legalább 17 db. kék pötty van. (amihez egyébként minden jogom meglenne) Szóval félre ne értsd, nem abba kötök bele, hogy te ezeket a nőket személy szerint nem tartod szépnek, de kérdést kiírni arról, hogy mások miért nem a te önkényesen meghatározott szempontjaid alapján mérik magukat (ami szerintem a világ legtermészetesebb dolga kéne legyen, lévén nem vagyunk egyformák), nos hogy mondjam, véleményem szerint meglehetősen sok fölös szabadidőre utal.