Miért mindig a tutyimutyi pasikat fogom ki?

32-es vagyok!

Jah azt elfelejtettem, hogy az olyan típusú ember folyamatosan kioktatna, megpróbálná bemagyarázni az "igazát", hogy az ő szemszögéből lásd a világot. Téged ez nem idegesítene? Mert szerintem nagyon idegesítő, ha egy lány folyamatosan mondja a hülyeségét aztán amikor én magyarázkodok neki akkor meg se hallgat. Nem veszi figyelembe amit mondok, tovább magyarázza a hülyeséget. Rám akarja erőltetni, hogy neki igaza van. Kicsit gondold végig ezt szerintem. :D

F

32-es vagyok! Most már értem mire jukadsz ki. :)

Valóban ez a normális. :)

Szép megfogalmazás, főleg ha hiszel is benne. Mikor az emberek nem menekülnek el a problémák elől, és az állandó önigazolás meg vádaskodás helyett legalább a szikrája megvan annak az erőfeszítésnek amiről írsz. Ezerszer fontosabbnak tűnik mindennél, mégis mindegy hogy passzoltok-e, hogy bármikor megvigasztal, megnevettet vagy sírásig felkavar-e akár csak egy szava is a másiknak, mert hatással van rád, mert nem olyan mint a többi. Ez csak romantikus maszlag, marhára nem számít. Azt hiszed erre lehet sőt érdemes alapozni, mert ő különleges, és lehetne ő az igazi. Pedig sosem viszonozta és sosem érzett így, mert mindegy hogy végsőkig küzdenél-e érte, csak kelletlenkedést meg bizalmatlanságot kapsz, mert megfeszülhetsz, keresheted a kedvét, neki akkor sem jelent semmit az egész. Gondolsz rá és megfog, de nem kölcsönös, nála csak üres szavak voltak. Hogy megkedvelt, hogy fontossá váltál.

Egyszer valaki ezzel búcsúzott tőlem, rengeteg hárított elhívás, halogatás és hiába kért randevú után... hogy fontossá váltam számára, hogy szeretett volna látni. Pedig ahhoz nem harmadik vagy negyedik fénykép kell, mert az "frissebb", ahhoz végre találkozni kellett volna, szemtől szemben.