Nagy elvárás a pasik irányába, hogy lemerjenek egy nőt szólítani?

Sokszor értelmetlennek látjuk hisz alaposan alábecsüljük magunkat..sose mertem oda menni csak úgy az utcán..

Bár szórakozóhelyeken más tészta..ott már kicsit több az önbizalom is úgy könnyebb ha látom ha egyedül van :)

Már miért szólítanék le egy lányt spontán? Azért hogy megjárjam, mint egyik ismerősöm? o.O

Ha ismerkedni akarok, akkor elmegyek egy olyan buliba, vagy inkább társkereső rendezvényre. Nem kockáztatok inkább!

Talán ha nem lettek volna olyan válogatósak a nők anno, és nem pattintanának le minden pasit, akkor nem ezek a körülmények alakultak volna ki, és manapság minden férfinek lenne önbizalma, hogy oda merjen menni.

Én oda szoktam menni lányokhoz. Magas vagyok, sportos alkatú, állítólag jól is nézek ki és férfias is vagyok. Tudok kommunikálni és még az öltözködésem is a helyén van. 10-ből 8 csaj mégis lekoptat (és nem, nem azért mert mégis lenne velem valami gond).

A mai lányok iszonyat válogatósak, van egy kialakult kép, ami alapján pasit választanak, és nagyon nagyon kis százalék illik ebbe bele. Ha lejjebb vennétek a lécet, akkor az átlag srácoknak is lenne vér a pucájában leszólítani titeket.

szerintem nem nagy.

nagyon egyszerű a képlet: amikor volt barátom, persze h nem érdekelt senki más.

aki nem jött oda, azzal nem beszéltem.

aki odajött, azzal beszéltem. aztán ha úgy láttam, többet is vár tőlem, elmondtam a tényeket, kedvesen, még időben, mielőtt komolyan tervezne velem bármit is.

most egyedül vagyok, de nem keresem a kapcsolatokat. ugyanúgy nem nézem meg a fiúkat (a lányokat se :D még mielőtt valaki beszólna). ha valaki odajönne, ugyanúgy beszélnék vele. volt is ilyen, egy parkban ültem egyedül, és odajött a fiú. amikor úgy láttam, mint lányhoz közeledett felém, elmondtam a tényeket. bár elsőre nem értette meg, és végig mondogattam, hogy most ki kell hevernem a volt barátommal való szakítást, nem hagyta, hogy anélkül elmenjek, hogy a telszámomat megadtam volna.

ezek után azt gondolom, hogy kedves fiúk, vannak olyan társaitok, akik képesek erre. nem egy nagy dolog.

az elutasítást pedig nem kell magatokra venni, lsd. az én példámat.

a lényeg, hogy merjetek lépni, ha szeretnétek is valamit. mert ilyen, céltudatos és határozott fiúkból is van elég, és bizony ők járnak sikerrel, ha a megfelelő lányt a megfelelő pillanatban megszólítják. ;)

Ez a kiheverés megint más tészta. Én speciel nem tudom, mit kell annyira kiheverni, helyette inkább frissítés kell. Egy új valaki, aki mellett könnyebb felejteni.

És a parkban téged leszólító srácnak abszolút igaza volt a telefonszámmal. Gondolj már bele. Kell egy kis idő, amíg kihevered a szakítást, eltelik két hét, odajön a srác, te közlöd a tényeket, nem kap számot, aztán te túltetted magad a szakításon és arra a srácra gondolsz, aki odajött hozzád, de elküldted minden további nélkül. A kihevert állapot után már vele lehetnél és lenne egy új boldog kapcsolatod. De te inkább eldobod. Ehelyett ha megadod neki a számod, DE közlöd vele, hogy kell még egy kis idő, akkor nyilván örülni fog, hogy nem küldted el szám nélkül, és megbecsüli ezt, tehát nem tolakszik, hanem kivárja, amíg túl leszel a dolgon. Nem logikus? : )

#4 "Már miért szólítanék le egy lányt spontán? Azért hogy megjárjam, mint egyik ismerősöm? o.O "

Mert? Mi történt, ha nem vagyok túl kíváncsi?

Amúgy meg csatlakozom az előttem szólókhoz, hogy nem kellene a nőknek olyan magasan hordani az orrát, és talán észrevennék az átlagos fiúkat is. Csak minden nőnek átlagon felüli kellene, pedig 1,5x annyian vannak, mint a pasik, tehát aki kimarad, az lemarad! ;)