Miért nem marad mindenki a saját ligájánál?

Kezd nagyon tele lenni a nem létező tököm azzal, hogy az átlag alatti kinézetű fiúk is csak az átlag feletti lányokat akarják megkörnyékezni. És persze, ha a lány visszautasítja, akkor ő a szívtelen r.banc, akinek csak a külső számít.

Én nő létemre kimondom azt, hogy igenis SZÁMÍT a külső, mert egy kapcsolatban nem csak beszélgetünk, hanem fizikai megnyilvánulása is van a szerelemnek, amihez viszont elengedhetetlen, hogy vonzónak találjuk a párunkat.

Éppen úgy, ahogy a pasik rá se néznek a ronda nőkre, mi sem találjuk vonzónak a csúnya férfiakat. De emiatt szerintem senkit sem kéne megkövezni.

Ezen túlmenően, a "ligatévesztés" a szellemi képességekre is vonatkozik. Nem értem, hogy hogyan nem látják egyesek, hogy egy nála jóval intelligensebb/műveltebb embernél nem kéne bepróbálkozni? És itt most nem az számít, hogy egyetemet végzett-e vagy csak szakmunkásképzőt. Egy fél órás beszélgetés alkalmával kiderül az, hogy ki mennyire intelligens (vagy éppen mennyire nem). Ha ez a különbség olyan szembetűnő, hogy még a vak is látja, akkor ő miért nem veszi észre és hogy jön ahhoz, hogy erőltesse a dolgot?

Miért nincs ennyi önkritikája az embereknek?

Miért nem válogat mindenki a saját ligájából (külsőleg és mentális képességek alapján is hasonlóak közül)