Miért akarnak ennyien lefogyni?

Kedves kérdező, nyilván vannak olyan emberek akik 100 kilósan 90 éves korukig élnek makk egészségesen. Ahogy olyan is, aki kamasz kora óta másfél doboz cigit szív el naponta 70 éves koráig, és mégsem lesz tüdőrákos. Előfordul, de nem ez a jellemző. Ezek tudományosan bizonyított tények, nem csak esztétikai szempontból fontos figyelni a testtömeg indexünket.

Igen, én is láttam már nagyon szép duci lányokat, de lássuk meg, a túlsúlyos emberek között kb. minden ötvenedik ilyen szerencsés, vagy még kevesebb.

Nem azt állítottam, hogy a túlsúlyosoknak mindig rossz az egészségük és a közérzetük, de egy egészséges diéta után jelentősen jobban fogják érezni magukat, nem véletlenül papol mindenki az egészséges táplálkozás jótékony hatásairól. Ha könnyebb ételeket eszünk (ugyanannyit és ugyanannyiszor, mint a diéta előtt), kevésbé terheljük a gyomrot és a beleket. Ilyenkor általában még az éjszakák is nyugodtabbak, sokkal kipihentebben ébredünk, ugyanis alvás közben testünk nem a nehéz, zsíros ételek lebontására koncentrál, így a sejtjeink regenerálódhatnak. Ha valaki gyakran felébred éjszaka, az is sok esetben visszavezethető a nem megfelelő mennyiségű és minőségű vacsora elfogyasztására.

Persze az életmód váltásra kifogás mindig van. :) Azt döntse el mindenki maga, hogy belevág e, vagy sem, de semmiképpen ne úgy álljatok hozzá, hogy ez csak felesleges erőfeszítés.

Azoknak mondanám, akik már csak azért is megpróbálják megcáfolni a válaszaimat, hogy ezek mind dietetikusok, életmód tanácsadók és orvosok kutatásainak eredményei, szóval nem a saját agyszüleményem.

Nem értem miért cáfolsz meg mindig. Gondolom te is rekreációt és egészségfejlesztést tanulsz az egyetemen. Már említettem, hogy vannak kivételek, akik a túlsúly ellenére makk egészségesen élik le az életüket. Ezek szerint te ezen szerencsések közé tartozol. Attól még az átlagra nem ez jellemző. Több száz tanulmányt készítettek már a súlyfelesleg ártalmasságáról. Nem véletlenül van az, hogy a szívrohamon, agyvérzésen, és gyomorfekélyen átesett emberek több mint 70%-a túlsúlyos. Nem beszélve a gerincferdüléses és a visszeres betegekről, ahol ez a szám még nagyobb. De látom te megcáfoltad az orvostudomány e téren történt összes kutatási eredményét, még a végén megkapod a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Majd drukkolok hozzá! :D

És ehhez a fogyasztói társadalomnak nem sok köze van. Mióta is kerül pénzbe kocogni egy órát heti 3 alkalommal? A táplálkozási szokások megváltoztatása se kerül milliókba. Ha tészta vagy hasábburgonya helyett rizst eszel, és a TV előtt chips helyett almát nasizol, máris tettél egy nagy lépést az életmódváltás felé. Egy szóval sem állítottam, hogy meg kell venni az agyonreklámozott fogyi tablettákat, vagy kilószám vedd a bio búzacsírát. Sőt, azt sem, hogy csak finomítatlan szőlőmag olajat használj sütéshez.

Az, hogy te milyen életmódot folytatsz, a te dolgod. De ne tarts kiselőadást olyan dolgokról, amivel kapcsolatban semmiféle tárgyi tudásod nincs, csak a saját egyéni tapasztalatod és véleményed. Elhiszem, hogy amit leírtál, az RÁD teljesen igaz. De attól még a többi emberre nem lesz feltétlenül az.

Stephen von Haehling egyáltalán nem arról beszélt, hogy a túlsúly normál esetben nem ártalmas. Csak azt mondja, hogy a drasztikus fogyással járó KRÓNIKUS betegségek esetében nem árt, ha nem az izomzatot "emészti fel" elsőként a szervezet, hanem a zsírfelesleget. Ami teljesen igaz, de elég nevetséges lenne, ha az ember jó nagy zsírréteget növesztene magára, hátha egyszer komolyan megbetegszik. Ez amúgy egyáltalán nem új felfedezés, egy csepp logika kell csak hozzá. Jobb esetben az ember viszont nem lesz pl. rákos, hogy élvezhesse ezen előnyöket.

A cikk amit küldtél egész érdekes, köszönöm hogy belinkelted, de semmi tárgyiasság nincs benne, sehol egy ok-okozati összefüggés. Abban, hogy a testzsír "növeli a lét örömét", annyi igazság van, hogy az idegek megfelelő működéséhez szénhidrát szükséges, drasztikus fogyás után ezért lesznek páran házsártosak és ingerlékenyek. Ez tényleg elég gyakori jelenség, amennyiben a fogyás drasztikus volt. A fokozatos fogyásnál viszont nagyon ritkán fordul elő, ha mégis, rövid időn belül megszűnik az ingerlékeny állapot. Persze lehet, hogy más oka is van annak, hogy a testzsír boldoggá tesz, de erről semmi konkrétat nem látok itt. Majd ha időm engedi, utána járok kicsit.

Azt elképzelni nem tudom, hogy a testzsír hogyan véd meg pl a magas vérnyomástól, erre sincs semmi magyarázat feltüntetve, így számomra ez csak egy üres kijelentés. Természetesen nem tartom kizártnak, de bizonyíték híján nem tudok ezzel mit kezdeni.

Ok-okozati összefüggés van pl. a túlsúly és a szív- és érrendszeri betegségek között, ugyanis minél nagyobb a súlyfelesleg, annál nagyobb a vérzsírszint, ami az artériák beszűkülését és megkeményedését okozza. Ha ez a szívkoszorú erekben történik, és teljesen elzáródik bekövetkezik a szívinfarktus. A szélütés is ugyanígy következik be. Ez természetesen nem fordul elő törvényszerűen minden kövér embernél, de a kockázata jelentősen megnövekedik. Ez most csak egy példa, de olvasgass csak utána, találsz majd pár érdekességet :)