Mi szugseges ahhoz, hogy valaki (jo) programozo lehessen?

A programozáshoz magához kell egy megfelelő szemlélet mód.

Na ez az amit az egyetemen szoktak megtanítani.

Ettől persze még nem fogsz tudni programozni, de a megfelelő hozzáállásod meglesz és el fogsz tudni indulni.

A jobb helyeken végzők közül szinte mindenki kap állást max pár hónapon belül, méghozzá a szakmájában.

" Rengeteg programozo vegez evente, de csak kevesem kapnak jol fizeto allast." - Nem tudom ezt ki mondta, de épphogy az ellenkezője igaz. Egyetemen kevesen végeznek mondjuk proginfón és általában elég könnyen lehet találni állást jó kezdőfizetéssel. Nálunk az egyetemi beiratkozásnál mondták, hogy az itt ülők 10%-a fog eljutni időben az államvizsgáig (180-an ültünk a terembe) és annak a fele általában meg is szokott bukni.

A jó programozó (szerintem!) nem programnyelvekben gondolkozik. Egy jó programozó minden programnyelvet el tud sajátítani gyorsan. Ez egy kicsit azért összetettebb dolog. Lehet elmondhatod majd magadról, hogy jól tudsz programozni C++-ban, de az elég kevés.

*szükséges (bocs, de nagyon szúrta a szemem)

Első 2 válaszolóval egyet értek. Noha az államvizsga bukási arányról nincs információm, de az tény, hogy az ELTE IK-n az 500 felvett hallgató nagy többsége feladja/kihullik, a többiek nagy része pedig nem tudja időben elvégezni az egyetemet.

Valóban, nem a programozási nyelv a lényeg, hanem a gondolkodás, a logika. A nyelv csak másodlagos, az csak eszköz.

Én is ilyen tájt kezdtem, mint te. És nem tudnék konkrétumot mondani, hogy ilyen korban mit kéne tudnod.* Nem ez a lényeg, nem korfüggő a dolog. A lényeg a gondolkodásmód (logika, algoritmikus gondolkodás, elemzőkészség), és az affinitás arra, hogy gyakorolj, képezd magad, önállóan próbáld megoldani a problémáidat (pl. Google). A suliban/egyetemen nem fognak megtanítani programozni, neked kell megtanulni otthon.

*: annyit mégis, hogy ha már ott tartasz, hogy nem magolod az órán írt programot, hanem ha elmondják a feladatot, akkor le tudod kódolni, az már teljesen jó. De ha még nem tartasz itt az se baj. El fogsz jutni idáig, csak képezd magad - ha ezt az utat szeretnéd járni. :)

"Noha az államvizsga bukási arányról nincs információm"

Azon már nagyon kevesen hasalnak el. (ELTE IK-n tudom, közel 100% átmegy!)

Ugyanakkor addig eljutni jutnak nagyon kevesen.

Az 500 emberből olyan 60-70 az aki időben eljut a záróvizsgáig.

A programnyelvek megtanulása kicsi szelet a tortában. Egy valamire való programozó bármelyik nyelvet megtanulja kellően rövid idő alatt a nulláról. Ami fontos az a programozói szemlélet, a minőségi, karbantartható, olvasható, bővíthető kód írása. Ahhoz hogy erre képes legyél sok (igazából csak egyetemeken oktatott) anyag megtanulása szükséges.

Hogy példával éljek. Téglát pakolni, mindenki tud de nem biztos hogy abból olyan ház fog épülni ami meg is áll. A programozó dolga olyan tervrajzot készíteni, amiből strapabíró házat lehet építeni.

De egyébként ezt a kérdést ezerszer feltették már. Keress kicsit utána. Már csak azért is mert a programozó úgyis idejének 70%-ban a Google-t bújja a problémája megoldását keresve...

@00:10:

Pontos statisztikák a pályakövetési rendszerben talál lehetnek.

De mondjuk 80-ból 78-79 biztosan kap munkát, ha még nincs neki addigra.

Az átlag fizetés pedig olyan 150-től fölfelé indul, mint kezdő bér kb.

Arról nem nagyon írt eddig senki, hogy mégis milyen adottságok és szemlélet kell a programozáshoz, teszek egy próbát saját tapasztalatok alapján.

Érdeklődés: a legtöbb jó programozó már fiatalon érdeklődik a programozás iránt, szinte bármilyen formában. Itt nem a tudás számít, hanem az érdeklődés. A tudást van időd megszerezni.

Kreativitás: a jó programozó nem csak egyszerűen kódol, hanem kitalálja egy-egy feladat megoldását. Legtöbbször több megoldás létezik, és ha jó vagy ki tudod választani hogy az ügyfélnek/megrendelőnek mi kell a lehetőségek közül. Ha csak egy megoldást tudsz egy problémára, akkor nem lesz elég jó/felhasználóbarát a programod.

Nyitottság: a jó programozó mindig nyitott új dolgokra, nem beszűkült látókörű, hiszen a programozás nagyon gyorsan változik/fejlődik. Új technológiákkal gyorsabb/jobb programokat lehet készíteni, vagy rövidebb idő alatt el lehet készíteni ugyanazt.

Logika: általában nem is matek tudás szükséges, hanem jó logikai érzék (azért ez többnyire fedi egymást).

Szerintem ezek a legfontosabb dolgok.

"a legtöbb jó programozó már fiatalon érdeklődik a programozás iránt"

Tudok sok ellenpéldát erre.

"Ha csak egy megoldást tudsz egy problémára, akkor nem lesz elég jó/felhasználóbarát a programod."

Ezzel is vitatkoznék. Az ügyfelek fejébe úgysem lehet belelátni, ezért f*sznak fárassza magát egy programozó azzal, hogy kitalálja, mi a jó megoldás. Ez a project-manager és az architect közös feladata, hogy olyan megoldásban egyezzen meg az ügyféllel, ami:

1. technikailag kivitelezhető

2. az ügyfél számára elfogadható

"Új technológiákkal gyorsabb/jobb programokat lehet készíteni"

Gyorsaság szempontjából ennek meg pont az ellenkezője igaz, minél újabb, csilivilibb technológia, annál lassabb. Assembly-ben írt natív kód vs. JAVA. Nyilvánvaló, hogy a JAVA sebességben sehol sincs.