A programozás tanulható?

Igen. Kicsit offtopic téma, de talán érdekes.

> Én úgy hallotam,hogy bármilyen téren 90% a kemény munka 10% a tehetség.

Egy ilyen kijelentés több sebből vérzik. Lehet, hogy az emberek általában kitűzött céljainál érzetre van valami ilyen arányosság, de nézzünk egy-két példát.

Ha a kitűzött cél az az, hogy valaki „lefussa” a 100 métert 1 év alatt, akkor ott 100% munka kell, mert tehetsége mindenkinek van hozzá (leszámítva pár súlyosan mozgássérültet). Az fogja lefutni, aki el is indul. Ehhez tehát nem kell tehetség. Ahhoz, hogy valaki mondjuk bejusson az olimpiára 100 méteres síkfutásban, ahhoz lehet kell valami hasonló arány. Ahhoz, hogy valaki 1 másodperc alatt fussa le ezt a távot, az kizárólag a tehetségén múlik, akármennyit is dolgozik keményen, soha nem fogja elérni ezt a célt, ha nem született Supermannek. Superman viszont 0-hoz konvergáló erőfeszítéssel fogja lefutni a távot 2 mp alatt.

A másik kérdés, hogy óvatosan kell bánni az olyan százalékokkal, ahol nincs konkrét mértékegység, skála, közös viszonyítási alap. Reklámok szeretnek ilyeneket mondani, hogy „80%-al dúsabb szempillák”. Egy ilyen példa: Ha x szigetelőt használod, akkor 20%-al melegebb marad a lakás. No de mihez képest 20%? Hány százalék különbség van a 20°C és a 23°C között? Ha a 0°C-hoz képest nézem, akkor 15%. Ha az abszolút nulla fokhoz képest, akkor meg 2%. Ha 15°C-hoz képest nézem, akkor 60%, ha meg a 20°C-hoz képest, akkor végtelen.

A munka (gyakorlás, tanulás) illetve a tehetség hogyan mérhető egyetlen közös mértékegységgel? Mert csak akkor lehet %-os megoszlásról beszélni, ha van valami közös mérőszáma a kettőnek.

#12: Még az a szerencse, hogy nem állítottam ilyet. Csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy a tehetség és az akarat, kitartás egészen más arányt ölt, attól függően, hogy mi a kitűzött cél.

Jó, nem értesz velem egyet. Ez egy dolog, előfordul. De én sem értek velem egyet. :-) Pl. mennyire kell kemény munka és mennyire tehetség ahhoz, hogy átugorjak egy labdát? Nekem megvan mind a két lábam (tehetségem) hozzá, tehát nekem nem nagyon kell hozzá erőfeszítést tennem. Viszont egy kerekesszékes soha nem fogja átugorni, mert nincs hozzá tehetsége. Mi számít tehát: pusztán a tehetség. Az akaraterő, küzdelem egy labda átugrásában nem igazán nyilvánul meg, tehát nem kell hozzá különösebb erőfeszítés. 100% tehetség, 0% kemény munka.

A másik oldalról két egészséges ember esetén – azon kívül, hogy egészségesek – nem kell különösebb tehetség ahhoz, hogy valaki átugorjon egy labdát. Kizárólag az fog dönteni, hogy ki az, aki át akarja ugrani és ki az, aki nem. Innen nézve: 100% akarat, 0% tehetség.

De igazából pusztán annyiról van szó, hogy a kettő bizonyos szintig kiválthatja egymást. Akinek kevesebb tehetsége van, az több munkával, nagyobb akaraterővel és kitartással tudja ugyanazt a dolgot elérni. Akinek több tehetsége van, annak kevesebb erőfeszítés szükséges hozzá. Ez kicsit olyan, mint a papírpénz és az apró. Ugyanannak az összegnek a kifizetéséhez ha több papírpénzed van, akkor kevesebb apró kell. Ha kevesebb papírpénzed van, akkor több apró kell. Innen nézve elég furcsán hat egy olyan kijelentés, hogy bármilyen téren 90% apró és 10% papírpénz kell a dolgok kifizetéséhez.

Viszont csak bizonyos szintig válthatja ki egymást a kettő. Van az a pénz, amit nem fogsz tudni aprópénzzel kifizetni, kizárólag csak papírpénzzel, mert nincs annyi aprópénz a világon, amivel ki tudnád fizetni. Van az a szint, ami elérhető tehetséggel, tehetség nélkül viszont ha napi 16 órában küzdesz, dolgozol, akkor sem fogod tudni elérni, míg más lehet, hogy tehetsége révén igen, sőt akár különösebb erőfeszítés nélkül.

Persze értelmezhető a te kijelentésed is valamennyire. Ha megnézünk bizonyos dolgokat, akkor lehet azt találni, hogy akik elértek valamilyen szinten valamiben valamit, azoknál 10%-ban játszott közre a tehetség, míg 90%-uknál nem a tehetség, hanem az akaraterő volt, ami végül is a céljuk eléréséhez kellett.

De mint írtam, mértékegységek, viszonyítási pontok nélkül elég nehéz számszerűsíteni bármit is. Minden százalékos kifejezés egy tört, olyan tört, ahol a mértékegység a számlálóban és nevezőben is azonos. Esetünkben mi van a számlálóban és mi van a nevezőben, amikor 90 illetve 10%-ról beszélünk?

(Amúgy egy aforizma jutott eszembe. Azt hiszem valamelyik hegedűművész mondta, hogy „37 éve naponta 12 órát gyakorolok, és azt mondják rám, hogy zseni vagyok?”)

#14-15: Pedig nálad pont nem a tehetség hiányzik, hanem a hit, hogy meg tudsz tanulni. Ha mondjuk süket vagy, vagy nincsenek kezeid, akkor nehezebben fog menni, de alap szinten hegedülni kb. bárki meg tud tanulni. Csak a legtöbb ember képtelen átküzdeni magát azon a több év gyakorláson, míg végre elkezd valahogy szólni is az a hangszer a kezében. Akinek tehetsége van, annak nem két év kell, hanem csak egy, aki meg kimondottan botfülű, annak meg lehet, hogy 5 év kell, de mindenképpen megtanulható.

(Huhh, de ez mennyire offtopic téma lett már…)

Viszont hogy visszakanyarítsuk a dolgot, a programozáshoz nem tudjuk egészen pontosan milyen adottság kell, így azt is nehéz megmondani, hogy valakiben megvan-e, vagy kiváltható-e akaraterővel, vagy tehetség jellegű ez az adottság, vagy egyszerűen van egy pont, amin át kell esni, és ez mindenkinek máshol van.

1 érdekeljen

2 ne add fel

3 a többi már rutin

akarom mondani szubrutin, vagy osztálymetódus.

Egyébként süket zenészek (és énekesk!) is vannak, szóval ők is megtanulhatnak hangszeren játszani és énekelni.

"Lehetne akar,ekkora tehetseg ha nem tenne erte ennyit NB1et se jatszana meg"

Ez azért van, mert ahol CR játszik, az az abszolút elit szint. Ha elit szinten vagy, akkor *önmagában* se a szorgalom, se a tehetség nem elegendő. Hiába van ideális testfelépítése Michael Phelpsnek, szerinted hány érmet nyert volna olimpiákon, ha fele annyit edz? Valószínűleg semennyit. A tehetsége elég lett volna, hogy közepes munkával kijusson az olimpiára, de ha nem edz keményen, egy profi edzővel, a döntőkhöz már kevés lett volna. Az ő tehetsége tette lehetővé a 18 aranyérmet, hogy mindig 0.5-1 másodperccel előbb ért be, mint a második. Pedig a második is biztosan brutálisan keményen edzett évekig.

Ha nagyon keményen dolgozol, akkor te is képes lehetsz olimpiai szint megúszására. De a döntőhöz, és legfőképp az aranyhoz egyszerűen kell a "tehetség", ami úszás esetében jelentheti a jobb kardiovaszkuláris rendszert, jobb regenerálódi képességet vagy a jobb testfelépítést, ami miatt valaki gyorsabban halad a vízben. Phelps ilyen téren (testfelépítés) a többiek felett van, amivel nem nagyon lehet versenyezni.

Amúgy egyetértek 2xSü-vel, a 90/10 arány nagyon függ attól, hogy mi az, amit el akarsz érni. Hegedülni akárki meg tud tanulni elfogadható szinten pár év alatt, ha hajlandó heti 4-5 órát rászánni. Ha viszont Paganini a viszonyítási alap, akkor őstehetségnek kell lenned ÉS emellé napi 8-10 órát gyakorolni évekig.