Jelentkeztem szoftverfejlesztő gyakornoknak egy nagyobb céghez. Milyen kérdésekre, feladatokra számíthatok az állásinterjún?

Nem várnak sokat. Lényegében a kiválasztott nyelvet ismerd és pár algoritmust.

Nem fogsz multi-language-ezni, mert minden nyelve van saját ember. Tehát, ha Java mellet döntesz, a Python-t hanyagolnod kell és fordítva. Továbbá, ha fejlesztesz, akkor a PowerBI-t se nagyon fogod használni.

Tehát, lesz egy témád, azaz egy nyelv, egy környezet és abban fogsz dolgozni.

Többféle cég és hozzá állás van:

a./ a gyakornokban lát egy olcsó mindenre igénybevehető olcsó munkaerőt. (főleg KKV szektor), ilyenkor igaza van a 3-asnak. Hogy semmit nem kérdeznek, tök jó, hogy jöttél, hallgató vagy várunk. És nem fejlődik semmit sem szakmailag. A gyakornoki idejét azzal tölti, hogy törölgeti a billentyűzetet, mászik a létrárára stb.

b./ Elvárják tőle, hogy annyit tudjon, mint egy kezdő (junior), másnap már az éles rendszerben fejlessze a kódot. (szintén KKV) ekkor a jelentkezési elbeszélgetés kb. egy szakmai állásinterjú. Kérnek tőle egy rakás marhaságot, ami nem gyakornoki szint.

c./ Vannak cégek akik befektetést látnak a gyakornokban. Egy gyakornoki program kiadás a cégnek ahova a gyakornok jelentkezik. Foglalkozni kell vele, általában az első hetekben akár 5-6 órára, később azért egyre kevésbé leköt egy senior-t. Ez költség. Ezek a cégek látják, hogy ha jó a gyakornoki programja akkor onnan tud majd meríteni a következő generációhoz (mert azért van fluktuáció). Sokkal megbízhatóbb kiválasztási stratégia mint akár egy több körös állásinterjú, nem beszélve arról, hogy addigra képben lesz az adott cég folyamataival. Ilyenkor pl. 4-5 gyakornokból 1-2 maradni is szokott. A másik 3-4 bele van kalkulálva. Itt jellemzően ez úgy zajlik, hogy a sok-sok jelentkezőből (ellentétben amit 3-as írt) ki kell válasszák azt a 4-5 főt akivel elindítják a programot. Nekik a 4-5 legperspektivikusabbat kell válasszák, mert mint írtam "befektetés" és költsége van. És nem mérhetik a szakmai tapasztalato, mert az nincs, azért jelentkezik gyakornoki pozira. Ilyenkor a rátermettséget szokták nézni. Megnézzik, hogy ami az egyetemi anyag azt milyen szinten tudja (ne a gyakornoki időben kelljen megtanítani, hogy mennyi 3x5 /értelmszerűen egy egyszerű példával, miután tudom, hogy a 3-as válaszadó bele fog kötni hagyok egy kis támadási felületet). Ami az egyetemi törzsanyag (és azért lehet tudni, hogy ki honnan jött, ott eléggé ismert, hogy mit kéne tudnia) az sok esetben elvárás (a cég érdeke, hogy ezt elvárja), hogy tudja. Például (ez megtörtént beszélgetésből egy részlet): "Tanultatok a kettes komplemens számábrázolásról?" válasz: "talán emlékszem valamire, de az akkora hülyeség, hogy nem érdekelt, és fogalmam sincs mi az". És nem azt kérdezték tőle, hogy írja fel pl. 32 biten a -976432-t kettes komplemensben, hanem azt, hogy hallott-e róla.(pl. egy olyan helyen ahol relaváns, hogy ismerje a kettes komplemenst). És nem fogja senki elvárni, hogy ezt így csípőből felírja, hanem azt, hogy kb. mi az elv. És van rengeteg rengeteg ilyen. Nem itt akarjuk pótolni azt amire nem figyelt, bemagolta vizsgára, sose érdekelte. Azt hozza magával. Amije nincs az a szakmai tapasztalat. De a szakmai alapok ismerete elvárás. Ezeknél függ attól is, hogy egy gyakornoki pozicióra hányan jelentkeznek. Mert ha pl. van 5 pozi és jelentkezik 2 akkor lehet, hogy másképpen történik a szűrés, mint amikor 3 pozira jelentkeznek 20-an.

Nyilván ezen a skálán bármi lehet, és cég és terület függő, hogy mit kérdeznek, hogyan és mire kíváncsiak. Sokszor a probléma megoldó képességet is nézik, a csoportmunkára képességet (nyilván ott ahol ez releváns).

"nem kell semmilyen vizsgán, szűrőn átesnie, mert a gyakornokká válásnak ez nem feltétele."

Te szándékosan baromkodsz? Ha egy cég mondjuk fel tud venni magához 5 gyakornokot és jelentkezik vagy 100 akkor mégis alapján döntse el, hogy melyik hallgatókat szeretnék gyakornoknak felvenni?

Amit 08:56 írt, az eleve fals.

A cégek gyakornokokra nem utaznak. A gyakorlati "képzés" ideje a szellemi szakmák esetében olyan rövid, hogy az alatt nem derül ki a mikulásról szinte semmi. Pláne, ha olyan korán áll bele a gyak. kimaxolásába, mint a kérdező.

Róla, a két féléve után ki tudná megállapítani, hogy Rockstar lesz-e belőle vagy még az ötödik félévig sem jut el?

Ami divat, inkább az, hogy felvesznek alkalmazotti státuszba, 4 órára kb. a negyedik, félévüket taposó egyetemistákat és ha elégedettek velük, akkor lebeszélik őket arról, hogy végig nyomják és záróvizsát tegyenek. Megajánlanak nekik teljes munakidős státuszt, relatív jó pénzért, ami mondjuk a piaci bér fele, 60 százaléka.

De ez is már csak a múlt.

"k. A gyakorlati "képzés" ideje a szellemi szakmák esetében olyan rövid"

Papa már megint részeg vagy.

A gyakornokság nem csak a kötelező szakmai gyakorlat. Amikor én tanultam az Óbudai egyetemen mérnökinformatikusként akkor én és sok csoporttársam már a 3-4. félévtől kezdve diákmunkát vállaltunk IT poziban. Amúgy meg a diákszövetkezetek se viccből hirdetnek IT diákmunka pozikat, ahogy cégek karrier oldalán se viccből vannak kint gyakornoki pozik ahova a hallgató mehet 3-4 teljesített félév után. Arról nem is szólva, hogy sok egyetem duális formában is elindítja az alapképzését az az a hallgató már a tanulmányai elejétől kezdve gyakornok egy cégnél.

" Amikor én tanultam az Óbudai egyetemen mérnökinformatikusként akkor én és sok csoporttársam már a 3-4. félévtől kezdve diákmunkát vállaltunk IT poziban."

LOL :o)

A diákmunka az alkalmi munka. Ezek nem számítanak gyakorlati képzésnek.

A labor, az már igen.

A cégek, persze jobbára a nyugatiak és a nagyobbak, folyamatosan biztosítanak gyakornoki pozit, mondjuk hat főnek, aztán, ha üresedés van, akkor, aki előbb érkezik, azé a státusz.

Egy kétkezi szakma esetében az a gyakorlat, hogy egy hét suli, egy hát tanműhely, vagy céges munka. Ez a gyakorlat, mert egy autószerelőnek, egy villanyszerelőnek szüksége van erre, még vizsgázik is, gyakorlatból. Az egyetemeken szellemi munkakörbe képeznek embereket, ahol is a gyakorlat sok esetben abból áll, hogy 120-160 órában megtanulja, hogy kell kezelni a fénymásolót, meg szippant néhányat az irodai légkörből.

A mérnökinfó már kicsit másabb, de ott is így néz ki a dolog:

A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyet az egyetem ipari partnereinél kell eltölteni.

Aztán, vannak olyan szellemi szakmák, ahol az elméleti oktatást ki kell egészíteni valós, értékes szakmai gyakorlattal is. Ilyen pl. az orvosi, jogász pályák. Ezek esetében szintén vizsgázni kell a szerzett gyakorlati ismeretekből. Ráadásul, a gyakorlati idő is hosszú, legalább két év.

Olvasd:

"Mérnökinformatikus BSc szakon 2014 szeptembere előtt kezdett hallgatók esetén legalább 6 hét (240 munkaóra). A gyakorlat csak olyan gyakorlóhelyen végezhető, mellyel a karnak együttműködési megállapodása van és a hallgatóval hallgatói munkaszerződést köt.

Villamosmérnöki MSc szakon legalább 4 hét (160 munkaóra). A gyakorlat csak olyan gyakorlóhelyen végezhető, mely a hallgatóval hallgatói munkaszerződést köt. Együttműködési megállapodás megléte a karral nem követelmény, opcionális."