Mi kell ahhoz, hogy az AI életkre kelljen, milyen techonlógiai fejlődés kellene ahhoz, hogy "saját" gondolatai, ötletei legyenek?

Azt nem lehet tudni, hogy az AI mikor fog öntudatra ébredni, azt sem, hogy fog-e de azt lehet, hogy önálló gondolatai már most is vannak.

Vannak persze olyan kutyaütők, akik az ember számára kisajátítják a tudat, a gondolatiság fogalmát. Akik azt hiszik, hogy az ember bármiben is különbözik az állatoktól vagy a gépi intelligenciától. Ezek nem látják be, hogy maguk is olyan kreatúrák, mint az AI, csak annál sokkal szarabbak, mert többet tévednek, nehezebben tanulnak és könnyebben is felejtenek, mint azok.

Általános jelenség, hogy az AI-k, szerkezetüktől függetlenül, sokkal jobban teljesítenek a vártnál. Ezt tapasztalják a kutatók a világon mindenhol és nem tudnak a dologgal kezdeni semmit.

"Szerintük a teljes öntudatra ébredést egy olyan fázis előzheti meg, ahol a mesterséges értelem még nem képes a helyzetfelismerésre és a megtévesztésre - és ezen a ponton kell "megcsípni" a folyamatot, azaz, azonosítani ezt a fázist, tudva, hogy a következőkben az öntudatra ébredést vizsgálni próbáló tesztek már megbízhatatlanok lehetnek majd.

Elméletük szerint ebben a megelőző fázisban a helyzetfelismerés egy amolyan előfutára jelentkezik majd a mesterséges intelligenciákban, amit ők "kontextuson kívüli" érvelésnek neveznek. "Ez az a képesség, hogy a gyakorlás során megtanult tényeket felidézzük és a teszt idején használjuk, annak ellenére, hogy ezek a tények nem kapcsolódnak közvetlenül a tesztben használt prompthoz", magyarázzák a kutatók."

itt jön a lényegi rész:

"Utóbbiak egyébként elvégezték ezt a tesztet a ChatGPT-n és több más nagyméretű nyelvi modellen (LLM-en) is, és azt találták, hogy már felismerhetők a kontextuson kívüli gondolkodás nyomai bennük. "

Idegen agyat alkottunk

Hinton kezdetben úgy gondolta, hogy a Google és az OpenAI nyelvi modelljei nem érnek fel az emberi agy nyelvi képességeihez. Az egyre nagyobb adatbázisokon kiképzett szöveggenerátorok teljesítménye láttán azonban megváltozott a véleménye. Ma már úgy véli, hogy bizonyos értelemben továbbra sem érik utol az emberi intelligenciát, bizonyos területeken ugyanakkor meghaladják azt.

Lehet, hogy ami ezekben a rendszerekben történik, az sokkal jobb, mint ami az agyban történik

– mondja a tudós, aki szerint ez egyben igazán ijesztő, főleg, ha az elmúlt öt év hatalmas fejlődését előrevetítjük a következő öt évre.

8, jaj de buta, de sötét!

Ha valaki azt mondja egy festőnek, hogy fesse meg a naplementét, akkor nem a festő fog alkotni, hanem az a mitugrász, aki szólt neki?

Önálló gondolataid neked sincsenek. Ami van, az csak máshonnan összeszedett dolgok eredménye, azok egyik variánsa.

Az ember hajlamos magát, a maga képességeit magasztalni, pedig amikor tesz valamit, akkor ugyanazt teszi, amit egy számítógép, csak annál az esetek zömében rosszabbul, esetlenebbül.

A mesterséges intelligencia igenis képes alkotni, hiszen olyan dolgokat kreál, amik soha nem voltak a valóságban, például Salvador Dali alkotásaihoz hasonlóan.

Yuval Noah Harari történész nem biztos abban, hogy az emberiség túléli a mesterséges intelligenciát. Ön mit gondol erről? Mennyire csúszott ki a kezünkből az irányítás?

Tilesch György: Szerintem most még nem csúszott ki. Amióta berobbantak a generatív mesterségesintelligencia-modellek (vagyis azok, amelyek a megadott utasítások alapján szöveget, képet vagy mozgóképet állítanak elő – a szerk.), létrejött egy viszonylag erős koalíció számos tudós és más, elismert koponya részvételével, akik változatos veszélyekre hívják fel a figyelmet.

Ennek az egyik extrém véglete a „végítélet-brigád”, akik azt mondják, hogy nem fordítunk kellő figyelmet arra a potenciális lehetőségre, hogy valamikor valamilyen mesterséges intelligencia öntudatra lesz képes, kontrollálhatatlanná válik, és hogy ez a veszély bármelyik pillanatban realitássá válhat innentől.

Dr. Tilesch György (George A. Tilesch) mesterségesintelligencia-szakértő, tanácsadó a Szilícium-völgyben él 13 éve. A mesterséges intelligencia-stratégia, -etika, -szabályozás és -irányítás területeire szakosodott. A kaliforniai PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke, a Neumann Társaság MI-nagykövete. Nagyvállalati es kormányzati MI-stratégiai tanácsadóként dolgozott többek között a Fehér Háznak, az Egyesült Államok haditengerészetének, a NASA-nak, az EU-nak, és a dubai kormánynak, illetve például a Microsoftnak, az Ipsosnak és több tech óriásvállalatnak is. A Világgazdasági Fórum MI Felsővezetői Útmutatójának társszerzője. 2020-ban angolul, majd egy évre rá magyarul is megjelent az Omar Hatamlehhel, a NASA korábbi innovációs vezérével együtt írt sikerkönyve, Mesterség és intelligencia címmel.

Van egy ennél jóval szélesebb koalíció, amely szerint inkább most arra kell koncentrálni, hogy a mesterséges intelligencia – borzasztó gyorsan és hihetetlen fejlődést produkálva – búvópatak-szerűen egész iparágakat képes leirtani pár hónap alatt, átírva a bevett kapcsolatokat az alkalmazó és alkalmazott, vagy a megrendelő és a vállalkozó között. Csakhogy erre azért nem fordítanak elég figyelmet, mert most egy kvázi fegyverkezési versenyben egymásnak feszülnek a tech cégek és bizonyos mértékben a kormányok is.