Ha ma kezdődne a számítógépek karrierje, akkor milyen gépek születnének?

(bocs véletlenül elküldtem a fél választ):

"A kódlapok problémája nem csak szoftveres kérdés" megmutatod nekem az x86-ban (de akár az ARM) utasításkészletében azt az utasítást amelyik kezeli kódlapot?

Ugyanígy mutasd meg az USB specifikációjában hol szerepel a kódlap? Tovább ezt szeretném látni a VGA, SVGA, DVI és HDMI specifikációkban is. /ugyanitt kersem az Y2K-t is, hogy ezekben hol jelenik meg/.

Az általad írt címszámítás a 8086 procin volt (piaci megjelenés 1978=45 éve), de már a 80386-os processzorban (piaci megjelenés 1985=38 éve) is csak kompatibilitási (értsd üzleti-gazdasági) okok miatt maradt benne, azóta meg élő ember nem használja. Ha már dobálózol ilyen dolgokkal akkor legalább ne olyat írjál amiről már kb. 38 éve mindenki tudja, hogy zsákutca volt és 38 éve nem kell használni.

"A memóriaszervezés is erre alapozna, tehát nem nyolc bit lenne egy bájt, hanem 64. Ezzel a címvonalak száma mindjárt a nyolcadára csökkenne."

Ez amúgy egy nagyon érdekes kérdés. Ezzel pont foglalkoztam (ebből írtam annak idején TDK dolgozatot az egyetemen). Gyakorlatilag az 1970-es évek elejéig főleg szavas gépeket használtak, és általában 27-33-48-54 bit volt a szóhossz /nem volt 8-al osztható de nem is gondolkodtak ebben inkább 3-al volt osztható és terjedt el az oktális rendszer használata/. Az, hogy miért ennyi annak kb. az volt az oka, hogy log2(10)=3,32 és a mérnöki számításokhoz 8-9-10-14 számjegy kell, 8x3,32=26,56->27 bit; 9x3,32=29,88 (30 bit); 14x3,32=46,48->47 bit. Ha ehhez még kerül egy előjel bit és megkeressük a következő 3-al osztható számot kijönnek ezek. Esetleg még kerül hozzá néhány bit karakterisztika és akkor a 48 és 54 bites szóhossz szépen jól használható. Majd később kiderült, hogy optimális még a 80 bites is.

Aztán valamikor 1962-65 körül valaki rájött, hogy ez tök jó, de ha szöveges adatfeldolgozása történik meg akkor nem optimális a nagy méretű szóhossz, mert a szó nagyrésze 0 lesz és ez figyelembe véve a memória árát is (még ma is) irtózatosan pazarló. Ekkor kezdték el optimalizálni a szóhosszt, és jött kapóra, hogy 8 bites rendszerek a géptávíróknál már szokásos volt (7 bit+paritás bit miatt). És ha 8 bites lesz a gép akkor az egyszerűen illeszthető a 8 bites géptávírókhoz és megoldódik egy rakás probléma. Amúgy ma is jól látszik, hogy főleg szövegek kezelése történik és arra egy 8 bites alapú akár változó hosszúságú kóddal (pl. UTF) nagyon gazdaságosan lehet tárolni és ábrázolni a szövegeket.

Vizsgáljuk meg ezt a mondatot amit ide most leírtam.

TFH 8 bitet használunk, és ahol ez kevés bővítjuk (hasonlóan pl. mint az UTF-8) azoknál amik nem férnek el. Hány bitet kell ehhez használjunk. Az egész mondat 52 karakter. Ebből 7 biten elfér: 50 karakter, problémás 2 karakter. A 7biten elférő karaktereket 8 biten tároljuk, ez 50 byte; a maradék 2 karakterhez használjunk 4 byteot (UTF-8 legrosszabb esete) azaz az egész mondat 58 byte-on elfér. És ebből "kötelezően 0 értékű bit" az kb. 54-55 bit lesz /azaz a teljes bitstringből 464-ből kb. 55 lesz kötelezően 0 ami "töltelék" ez kb. 11% felesleget jelent/.

Ha azt akarjuk használni amit te javasoltál, hogy minden legyen 64 bites (miért pont 64 ami a legrosszabb amit csak el lehet képzelni, mert teljesen értelmetlen hossz). Akkor egy karakter 8 byte lesz, és a mondat 400 byteon fog csak elférni. Ami 3200 bitet jelent, amiből továbbra is kb. 450 bit lesz hasznos kb. 86% az amit feleslegesen "cipelünk" magunkkal.

Ugyanígy ha számolunk, és adatokat tárolunk akár egy adatbázis esetén is ugyanez lesz. Ha egész számokkal dolgozunk akkor továbbra is egy max. 10 jegyű egész szám szinte mindenre elég (esetleg pénzügyi területen szükséges lehet esetleg több számjegyre. Pl. a Magyar költségvetés fő összege kb. 40 000 Mrd forint, ez 16 jegyen leírható /továbbra is fillér pontosan kell számolni, az Mrd-hez 9 jegy kell+2 jegy a fillér miatt/ ez is még csak 53,12 bit->előjellel 55 bit. Minden tételnél legkevesebb 9 bitet feleslegesen tárolunk. Ha van egy bankunk és van pl. 10 millió ügyfél, napi átlag 3 tranzakcióval /és megengedő voltam/, ezeket 5 évre visszamenőleg kötelező tárolni akkor az átlalad kitalált 64 bites rendszerben (mert annál kisebb mennyiség nincs) 10 millióx3x365x5=5,475E+9 tranzakciót kell tároljunk, és ha mindegyikben csak 9 bit az ami biztosan teljesen felesleges (amúgy sokkal több lesz, de most induljunk ki ebből) az legkevesebb 6 GByte adat amit teljesen feleslegesen tárolunk, mozgatunk kezelünk. És ez egy a te javadra tévedő megközelítés. Mert nem hiszem, hogy minden ügyfél minden tranzakciójánál a teljes Magyar költségvetésnyi pénzt mozgat, jellemződ a max. a néhány Mft-és átlag tranzakció. Akkor ez már terrabyteokban mérhető feleslegesen kezelt adat.

Ha meg mérnöki, tudomáényos számításokat végzünk akkor meg a 80 bites float a kényelmes. Ami 64 biten sehogyan sem jön össze. Tehát vagy maradunk a 8 bites szavaknál, vagy legyen akkor 80 bit, de a 64 sehogy nem jön ki.

47: rávilágítanál a hibákra konkrétan, hogy tudjunk tanulni a mestertől. Aki szerint a BIOS az hardver?

Másik nagy előnye lenne a 64 bites memóriának, hogy minden egyes kép (amiből most azért egészen sok van) tárolásánál is irtózatosan sok bit üres lesz. A legelterjedtebb esetben 8 bit/csatorna egy pixel. Azaz 24 bit egy pixel. Ez azt jelenti, hogy pixelenként 40 bit 0-t kéne tárolni (5 byte pixelenként ami a memóriában 0). Egy átlagos 10 megapixeles kép esetén ez pontosan 50 Megabyte felesleges 0-t jelentene ha 64 bites lenne a szó a memóriában. Egy 10 megapixeles kép esetén most egy kép kb. 30 Megabyte (tömörítetlen eset, 24 bit/pixel), ez 32 GByte-os SD kártyára ebből kb. 1000 darab fér el, ha minden kép 80 MByte lenne (az értelmetlen és nem átgondolt ötleted miatt) már csak 400 darab kép fér el. Hát "Safranek mennyibe került a kísérlet?" teljesen jogosan előjönne.

"A felhasználó sem ezt, sem azt nem tudja módosítani." -> Azért nem egy esetben frissitettem már BIOS-t... De az alaplapon még nem forrasztottam át vezetéket. És a BIOS az nem a hardver része, mert az egy szoftver. (Egy véletlenszerűen választott tankönyvből: A BIOS mozaikszó (Basic Input Output System - alapvető bemeneti kimeneti rendszer) alapvetően olyan programok gyűjteménye, amely tartalmazza a programozható perifériák (vezérlőáramkörök) kezdeti inicializálását és alacsonyszintű kezelését". Tehát programok gyűjteménye. Ha ennyire nem értesz a számítógép felépítéséhez akkor miért okoskodsz.

"ahogy a CPU mikrokódja." -> ugyan nem az Intel világban, de vannak olyan processzorok amelyek mikrókodja frissíthető (úgy nagyjából 1964 óta, azaz azaz 59 éve léteznek ilyen CPU-k amiben frissíthető a mikrokód). Azon valamennyire lehet vitatkozni, hogy a mikrokód az hardver vagy szoftver, mert az valóban nézőpont kérdése. De a mikrokód és a BIOS összemosása az megint a hozzá nem értésedet tükrözi.

"Vehemensen érveltél a 8 bit mellett, pedig a nyolc biten tárolt karakterek még mindig elég jól kompresszálhatók, 1:6, vagy akár 1:8 arányban, amik azt jelenti, hogy a 8 bit közel sem optimális." -> akkor nem érted amit írtam, és ami példákat hoztam, hogy már 8 bit esetén is vannak problémák, de még mindig 1000x jobb mint az általad kitalált 64 bites rendszer. A 8 bites rendszer kényelmesen kezelhető, egészen egyszerű, ugyan a 8 nem osztható 3-al ezért terjedt el az otkális helyett a hexadecimális ábrázolás. A 7bit+paritásbit egy kényelmes mennyiség (ebből alakult ki a 8 bites rendszer). Arra igen korán rájöttek, hogy a 6 bit kevés lenne (tehát a 6+1 bites szó azaz a 7 bites, mert az még ráadásul prim is, nagyon kényelmetlen lenne használni) a 8 kényelmes, mert 2 hatvány. Egy viszonylag jó mennyiség, ha ebből egy bit előjel bit akkor is marad 7 bit ami 2 jegyű számok kezelésére tökéletes (továbbra is log2(10)=3,32 ), és így tovább. A 9 bit is lehetne jó, de akkor már a 8 kényelmesebb. Ennél nagyobb szóhossz meg már felesleges, mert ott jön a rengeteg 0 kezelése főleg szövegnél. Változó szóhosszuságú rendszer meg nehezen képzelhető el.

"A 64 bit mint elemi egység, a CPU Sebességén javítana és az adatelérés idején (memória/periféria I/O)." A CPU sebességén miért javítana amikor egy 64 bites CPU már most 64 bitesen dolgozik sok esetben?

"az adatelérés idején (memória/periféria I/O)." -> miért is? Amikor már szinte az összes periféria I/O művelet soros? Ld. pl. USB (csak segítségül ebből az "S" serial ami magyarul sorosat jelent). A most használt PCIE is soros. És soros átvitelnél 64 bit átvitelének ideje pontosan 8 annyi mint 8 bit átvitelének az ideje. Ma már szinte csak a memória elérése történik párhuzamosan, minden más a gépben soros. Igen a memória elérésében lenne gyorsulás bár elenyésző a többi hátrányhoz képest (főleg a különböző cache, prefetch és egyéb technikák miatt is).

"A 64 bit nem azt jelenti, hogy kötelező azt kihasználatlanul hagyni." -> Miért mit csináljak vele, ha 64 bitnél kisebb mennyiséget nem képes a processzor elérni, mert a memóriából is és a perifériáról is egy műveletben egy darab 64 bites mennyiség az ami elérhető?

Igen a "kompresszálhatóság" megint egy olyan kérdéskör ami láthatóan meghaladja az értelmi képességeidet. Hány gépi művelet egy nem kompresszált szövegben kicserélni pl. egy "a" betűt egy "Z" betűre? És ugyanez mennyi ha az 1:6 arányban kompresszálva van? Ugyanígy adjál nekem egy algortimust arra, hogy tetszőleges szöggel (tized fokban megadva) el kell forgatni egy JPG képet, de nem végezhted el azt, hogy a kompresszálását "feloldod" azaz tömörített formában forgatod el. Várom az algoritmusodat.