Diplomával könnyebb elhelyezkedni egy pályakezdő fejlesztőnek mint csak egy okj/bootcampel?

Nem, a Bprof egy sokkal alacsonyabb képzési szint. Lényegében ez a kormány által támogatott egyetemi válasz az IT munkaerőhiányra.

A mérnökinfó képzésnek egy nagyon lebutított változata.

Nem lehet vele Mscre sem menni.

Tehát nem ugyan olyan alapszak mint a többi. Ez egy másik, gyengébb képzés, ami kevesebbet ér.

Persze ez bootcampnél még mindig jobb.

"szerintem elég lesz nekem egy alap diploma:)"

Az hogy szerinted mi elég az teljesen független attól hogy mi a munkaerőpiaci elvárás. Sokak szerint elég nekik elvégezni 2 udemy kurzust és junior full stack fejlesztőként fogják alkalmazni őket.

Ahogy korábban írták a Bprof az egy nagyon lebutított változata a mérnökinfónak, így aki ilyen végzettséget ír az önéletrajzába az élből hátrányból indul egy mérnökinfó BSc vagy proginfó BSc-t végzettel szemben.

Tekintve hogy 16 204 ember kezdi meg szeptemberben a tanulmányait mérnökinfó / proginfó / gazdinfó IT szakokon és már most több száz önéletrajz érkezik egy junior pozícióra így túl sok jóra nem számíts egy ilyen csökkentett szak elvégzésével ami nem alapdiplomát, hanem Bprof-ot ad.

Kérdező egy rendes bsc meg egy bprof között 1 félév különbség van, szerintem egyáltalán nem éri meg az utóbbit választani.

Egyébként az egyetem nem egy mágikus hely ahol beleteleportál az agyadba a tudás és mindennél jobb. Ugyan úgy tanulni kell mintha magadtól tanulnál, a különbség az, hogy bizonyítékot ad a legtöbb esetben a tudásodról(persze átbukdácsolhat valaki 2 esekkel de a legtöbben szimplán csak kiesnek).

Illetve lehetőséged ad tapasztalatszerzésre( mint csapatmunka, gyakornokság vagy épp kutatás)

16# Az is hasznos egy pályakezdőnek ha van egy mérnöki végzettsége és közben mire végez lesz kb 1 év szakmai gyakorlata.

BMEn Mérnökinfón kb minden ismerősöm az utolsó félév alatt végig dolgozott. Tehát szintén megvolt nekik a 2 félév munka, a végén meg kaptamk egy mérnöki végzettséget, ami azért sok ajtót kinyit.

MSc-vel szemben a BSc is hátrány, de BProf a BSc-vel szemben nem hátrány. Az egyetemeken, mindegyiken, kivétel nélkül, a szakma elméletével ismertetik meg a hallgatóságot. A gyakorlati tapasztalatot pedig a kötelező, de rövid terminusú gyakorlaton, majd azután a munkahelyén szerzi meg mindenki. A BProf egy olyan oktatási forma, amely ezt úgy ellensúlyozza, hogy a gyakorlatra is komoly hangsúlyt fektet, de mivel a rövid képzési idő terhére teszi ezt, nyilván kisebb elvárásokat támaszt elméleti síkon.

Egyébként, nem a munkaerőpiaci igényeknek akartak megfelelni a BProf képzéssel, hanem a kibukó hallgatók magas számát (> 65-70 %) akarták redukálni azzal, hogy lejjebb tették a lécet. Nagyon sokan voltak, akik feje fölött 3-4 félév után csaptak össze a hullámok, ez pedig elvesztegetett idő. Volt olyan évfolyam az ELTE-n, hogy 100 hallgatóból mindössze 4 végzett időben, a kibukottak száma pedig közelített a háromnegyedhez.