Miért mondják sokan hogy elengedhetetlen az egyetem?

Az a baj ezekkel a "hobbi programozgatok" - kal, hogy az ilyenekkel szóba sem állnak legtöbb helyen.

"Mondja nekem hogy menjek utána de én nem merek hiszen úgy is elküldenének hiába bátorít."

-Gratulálok, hogy 10 év önfejlesztés után sem sikerült megugrani egy pályakezdö szintjét, nyugi te az egyetemen is elvéreznél, úgyhogy jobban jársz ha megmarad hobbinak

TROLL KÉRDÉS!

A magávaL NEM BIRÓ, tanulatlan, izgága barom nyomta be, mint a korábbi hasonló kérdések egy részét is.

Csak a provokáció, a feszültség gerjesztése a célja, semmi más.

Kérni kell a kérdés törlését és akkor talán eltakarodik, vagy elunja a dolgot.

1-es, ez azért szép nagy kamu:

"Volt olyan frissdiplomás akinek meg kellett tanítanom a git használatát, és olyan is aki életében nem hallott az oop-ről."

Autodidakta módon is meg lehet tanulni jól programozni, meg gányolni is. Egyetemi végzettséggel is vannak jó programozók, meg kóklerek. Én ugyan nem fejeztem be a főiskolát anno, de mégis úgy gondolom, hogy az egyetemi tanulmányok bizony előnyt jelentenek, olyan előnyt, ami egy nagyobb cég esetén elvárássá válik.

És ez az előny nem az, amit #1 írt. A git használatát alapszinten bárki megtanulja, ha fordít rá egy-két napot, ami meg igazán kell, meg ami a finomsága a dolognak, azt meg majd úgyis menet közben, használat közben fog bevésődni.

Az előny szerintem egyrészt a terminus technikus, a szakkifejezések ismerete. Az a gond, hogy amíg valaki hobbi szinten a maga kedvéért fejlesztget dolgokat egyedül, addig nem kényszerül rá különösebben a szakkifejezések ismeretére. Mikor viszont másokkal kell együtt dolgozni, és az hangzik el, hogy „az a gond, hogy így az adatbázis nincs 2. normálformában”, vagy „a felhasználói névnél van egy XSS sebezhetőség”, vagy „ez a megoldás szembe megy az MVC logikával”, akkor az autodidakta fejlesztő valószínűbb, hogy néz csak, mint borjú az új kapura. Akkor is, ha amúgy intuitív módon ő nem követ el ilyen hibákat. Persze ezeket a fogalmakat is meg lehet tanulni autodidakta módon, de az egyetem jobban rákényszerít ezek ismeretére. És lehet, hogy egy egyetemet végzett informatikusnak egy-egy fogalom már ködös, de nem teljesen ismeretlen, ha más nem, az rémleni fog neki, hogy kb. miről van szó, és hol tudja feleleveníteni az ismereteit.

A másik előny szerintem egyfajta más szemlélet elsajátítása. Például amíg autodidakta módon fejlesztgetsz egy programot, webalkalmazást és hasonlókat, addig kvázi ötletszerűen csinálod. Az egyetemen meg megismersz pl. fejlesztési modelleket, módszertanokat. Lehet, hogy egy kisebb projektnél nem ezek mentén fogod nekifutásból fejleszteni a programocskádat, de mégiscsak hatni fog a személetedre, hogy vázlatosan van némi halvány lila gőzöd ezekről. De ez csak egy példa. Egy egyetemen annyi olyan dolgot vagy kénytelen elégséges szinten megtanulni, ami autodidakta módon lehet, hogy teljesen érdektelennek tűnik, hogy az egész szemléletedet át fogja alakítani, rendszerként fogsz nézni arra, amit csinálsz.

Persze autodidakta módon is össze lehet mindazokat szedni, amit az egyetem ad, csak ez idő, amit lehet, hogy egy cég nem fog megadni neked, inkább keres valakit, aki ezt a lépcsőfokot már legalább meglépte.

Figyelj fiam én is szoktam számolgatni pl. ha bevásárolok egy szupermarketben mégsem fordult meg ilyen barom ötlet a fejemben, hogy megkérdezzem egy fórumon, hogy ugyan minek elengedhetetlen az egyetem egy matematikus számára?

Azért mert hobbiból csinálsz valamit az egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szakmában elvárt szinten űzöd a tevékenységet, de cáfolj meg nyugodtan, add be a jelentkezésed egy multihoz aztán ha másfél éven belül medior leszel akkor grat, ügyes vagy, ha kiesel vagy fel sem vesznek akkor 1 vagy a sok (öntanuló) közül.

Örülök, hogy tudtam segíteni és motiválni ~Bye

> Tudnál mondani pár kulcsszót akár gondolatjelekkel 10-15öt, amit célszerű lenne átnéznem a tervezés témakörben?

Hát… Nem vállalkoznék rá. Mikor én ilyenről főiskolán tanultam, teljesen más idők voltak. Pl. olyan, hogy agilis szoftverfejlesztés nem létezett. Ma meg bizonyos területeken igencsak divatos. Nyilván az évek alatt én is próbáltam haladni a korral, de most nem tudok mondani olyan forrást, vagy olyan fő címszavakat, ami jól lefedné a kérdéskört. (Kicsit olyan ez, mintha listát kellene készíteni arról a 10 filmről, amin keresztül megismerhető a filmtörténelem. Nem könnyű feladat.)

Másrészt a fejlesztési modelleket csak példaként hoztam fel. Van egy csomó más terület is. Pl. önmagamtól nem biztos, hogy komolyabban elmélyedtem volna az assembly rejtelmeibe. Viszont mivel részletesebben kellett tanulnunk, így jobban megismertem, ami nyilván nagyban átformálja az emberben azt a képet, hogy hogyan is működik egy processzor. Vagy nyilván az, hogy az ember részletekbe menően tanult mondjuk az OSI-modellről, az akkor is hat a szemléletére, segít megérteni vagy tudatosítani bizonyos jelenségeket, ha amúgy különösképpen nem kell belefolynia ebbe egy adott projekt esetén, mert csak az alkalmazás réteget kapirgálja.

De még a szaktudást még közvetett módon sem érintő tanulmányok sem lebecsülendők – pl. hogy az ember tanult egy csipet filozófiát, egy csipet közgazdaságtant, egy csipet jogot –, mert valahol ezek is valamiféle konvertibilis tudást/szemléletet adnak.