Hogy sikerült a Microsoftnak elkészítenie a legjobb asztali oprendszert?
Ugye volt számtalan project amiben nem volt kompetens az MS, a Windows NT viszont rendes gépeken nagyon jól el lett találva. A Unix-szerű rendszerek miért nem tudnak felzárkózni ebben a tekintetben?
* Mac
- Ősi FreeBSD alap, gyanús hogy spórolásból
- Számtalan verziószámmal régebbi GNU progikkal foltozva, gyanús hogy licenszváltozás miatt (ergo szoftver aktívan elavultabbá tétele kapzsiság miatt)
- Egeres használat lebutítva touchpad javára (macbook felhasználók elégedetten fel fogják mondani a "touchpad nem korlátoz" szöveget, de hülye lennék asztali géphez touchpadot használni)
- Túl nagy touchpad (mondjuk a célcsoport egy részének hasznos, mert a ~500mg koffeint tartalmazó agyonpörkölt Starbucks kávé után sok embernek remegne a keze)
- 64bit alatt semmi nem fut (úgy látszik komoly üzleti felhasználásról lemondott az Apple)
- Gyerekes animációk, például amikor egy ablakot minimalizálsz. A NEXTSTEP legalább tetszetősen és profin nézett ki.
- Saját hardverhez kötik (meg tudom venni simán, de miért vennék ilyet nagyon spec körülményeken kívül)
- Nem standard, ebből lehetnek problémái a felhasználónak. USA-n kívül kb. senki nem használja, ott is úgy 10% csak.
-- Újabban még a hardver sem standard, részben az Intel maszatolasa miatt. Az átlagnál jobb energiagazdálkodás (amúgy nem igazán az ARM érdeme) nekem nem éri meg hogy az eszközöm *nix-exkluzív legyen.
- stb, stb
Ergo csak médiában dolgozó embereknek igazán jó, vagy akik ezt szokták meg 20 éve. Na meg pár hipsternek.
* Linux (van ami BSD-kre is vonatkozik, de azokat nem tárgyalom külön mert így is túl hosszú)
- Nincs standard telepítés, meg kell bíznod az éppen aktuális disztródban és a repojában. RPM meg DEB nagyon későn jött.
- Ebből is látszik a számtalan különböző megoldás, egységesítés hiánya. Sokszor kell szívni az inkompatibilitás miatt.
- X11 nem biztonságos, össze-vissza van fejlesztve. Gayland közel sem elég kiforrott.
- GNOME okosteló szindrómában szenved, KDE bugos.
- Még kevésbé standard platform asztalon mint a macos
- Átlagnál gyakoribbnak érződő dependency hell
- Driver problémák, rossz energiagazdálkodás
- stb, stb
Nem a népszerűségre, az üzleti spekulációkra gondolok itt. Az független a minőségtől.
válasza:
válasza: válasza:#19
Egész eddig arról volt szó, hogy Linuxon milyen könnyű programokat telepíteni, mert csak lehúzod a repóbó, erre te jössz azzal, hogy "ha a Firefox oldaláról letöltöm az aktuális verziót", hát baszki :D
Egyébként a lehető legrosszabb példa, ugyanis a Firefox statikus fordított. Nem dependel semmire, benne van minden, amire szüksége van.
De próbálj meg egy olyan programot futtatni Ubuntu 22.04-en, ami mondjuk 18.04-re készült, nem fog menni. Vagy próbálj meg olyan programot futtatni Ubuntun, ami Debianra készült, nem fog menni, ugyanis a két disztróban már az dpkg is binárisan inkompatibilis.
Arról már nem is beszélek, hogy egy Fedora 36-ra írt program hogy fog futni mondjuk Opensuse Leap-en, mert sehogy.
válasza:#20
"Windowsnál meg próbáld ki, hány újabb játék és szoftver fog mondjuk Windows 7-en futni!"
Nehéz olyat találni, ami ne futna.
válasza:#22
Mondjuk DirectX-et pont nem kell telepíteni, mert az tökéletesen kompatibilis visszafelé. A Visual C++ pedig 2015-ig kompatibilis visszafelé, tehát ha a legújabb verziót telepíted, akkor a Visual C++ 2015-öt vagy magasabb verziószámút igénylő programok függősége ki van elégítve.
De ami fontosabb, VC++-ból nyugodtan feltelepítheted akár az összes létező verziót is, semmi probléma nem lesz. De próbálj meg libstdc++-ból telepíteni egy másik verziót csomagkezelőn keresztül. Csak force módban fog felmenni, utána meg jóeséllyel be sem fog bootlni a rendszered...
válasza:Akkor kezdjűk. Még hogy inkompatibilins hardverekkel a Linux. Pont egy Win10 kompatibilins alaplappal rendelkező gépről irók amin Linux Mint van. A linux elönyei:
1. Sokkal biztonségosabb a rendszer.
2. Sokkal kevesebb vírus. Linux-on már nincs is vírusirtó a gépemen.
3. Alapból beépitett tűzfal ami hatékony is.
4. Sokkal nagyobb gyorsaság mint windows-on.
5. Akkor is befejezve a rendszer frissités ha valamit nem tölt le hozzá.
Szó szerint átugorhatód és nem akad meg.
6. Ha egyik linux mégsem lenne jó nekem akkor használhatok másikat.
7. Szó szerint bármi programot lecserélhetsz másikra.
8. Nem kell Rufus. Alapból képes rá a rendszer.
9. Ha véletlen félreklikkelsz akkor nem tud megnyilni a fájl mert a te
engedélyed kell hozzá. Így van lehetőséged hogy észreved a híbád és
ne futhasson le kártékony program.
Sokkal komolyabb rendszer egy windows-nál a linux. De ezt csak azok értik akik legalább 2-3 hónapra fel is telepitik maguknak a linux-ot.
válasza: válasza:#27
libgcc helyett glibc-t akartam írni, ezt eltévesztettem. A glibc szinte minden programhoz kell, de a libstdc++ is elég sok csomagnak a függősége. Ha most el akarnám távolítani a libstdc++-t, a 2500 telepített csomagomból 1800-at vinne magával, olyanokat, mint a dnf, a komplett gnome-shell, a gdm, a gvfs, a java, lvm2, polkit, sudo, util-linux, yum, dbus, binutils... kb a kernel meg egy bash maradna a rendszeremből.
válasza:@wheels: a glibc oké, az más. Otthon megnézem, nekem mi igényli a standard könyvtárat. Szerintem semmi, ha jól emlékszem azért telepítettem, mert időnként csomagolok, meg hobbiból c++-t tanulok.
Debian?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!