Hogy sikerült a Microsoftnak elkészítenie a legjobb asztali oprendszert?

Oké, napnál is világosabb, hogy vagy egy trollal, vagy egy csőlátású MS-fanatikussal állunk szemben, de ettől függetlenül azért kifejtem, hogy mikben tévedtél óriásit.

"A Unix-szerű rendszerek miért nem tudnak felzárkózni ebben a tekintetben?"

Már maga a kérdés egy hamis állítást tartalmaz, tekintve, hogy bizonyos tekintetben inkább a Microsoftnak kellene felzárkóznia.

"Ősi FreeBSD alap, gyanús hogy spórolásból"

Hangzatos, hatásvadász ferdítés. Kb. mintha azt mondanám, hogy a Windowsnak egy ősi DOS alapja van, gyanús, hogy lopásból.

"Egeres használat lebutítva touchpad javára"

Nekem ugyan nincs Macem, de haveromnak igen, és aktívan használja az egeret.

"Túl nagy touchpad"

Modellfüggő.

"64bit alatt semmi nem fut"

Már hogy ne futna?

"Gyerekes animációk, például amikor egy ablakot minimalizálsz."

Itt legalább vannak animációk, és kinéz valahogy, nem csak egy puritán sötét maszlagot kapsz, aminél még '80-ban is különbet alkottak.

(Linux)

"Nincs standard telepítés, meg kell bíznod az éppen aktuális disztródban és a repojában."

Miért, Windows alatt mi van?? Van ugyan próbálkozás egy Microsoft Áruház nevű silány próbálkozás, amiben szinte semmi nincs. Ha valamit telepítened kell, akkor meg kell bíznod az azt forgalmazó weboldalban. Továbbá frissítéseket sem kapsz hozzá a rendszer frissítésével együtt. A repóknak pont az az előnyük, hogy ott majdnem minden megtalálható, és ami oda bekerül, azt komoly ellenőrzéseknek vetik alá, hogy tényleg megfelel-e a kívánalmaknak. Onnantól viszont pár kattintással (vagy a konzolkedvelőknek: pár parancs beírásával) bármi telepíthető, ami a repóban megtalálható.

"RPM meg DEB nagyon későn jött."

Későn? 15 éve használok Linuxot, de akkor már volt DEB és RPM.

"Ebből is látszik a számtalan különböző megoldás, egységesítés hiánya. Sokszor kell szívni az inkompatibilitás miatt."

Te milyen inkompatibilitásról beszélsz?

Tudod, a Linux egyik ereje pont abban rejlik, hogy nem egy diktatórikus rendszer, amit pár ember önkényesen alakítgat. Tudod, nálunk nem pár redmondi fejes mondja meg, hogy hogy nézzen ki az asztalunk, vagy az ikonjaink. ;-)

Inkompatibilitás meg nincs. Ez csak a MS-fanatikusok fejében létezik, bár ezzel "érvelni" már 10 éve is cikinek számított.

"X11 nem biztonságos"

De az.

"GNOME okosteló szindrómában szenved, KDE bugos."

Egyiket sem kötelező használni. Ott van még a Mate, a Cinnamon, az XFCE, az LXDE, az LXQT, hogy csak az ismertebbeket soroljam.

Egyébként meg ironikus, amikor egy Windows-fan hozza fel érvnek, hogy valami bugos. :D

"Még kevésbé standard platform asztalon mint a macos"

Bocsi, de te... mit is értesz standardnak? Mert úgy veszem ki a szavaidból, hogy neked ez a testreszabhatóság teljes hiányát jelenti. Ez esetben én kifejezetten örülök, hogy a Linux nem "standard".

"Átlagnál gyakoribbnak érződő dependency hell"

Köszönöm, hogy felvilágosítottál, eddig ugyanis nekem ez nem tűnt fel.

"Driver problémák, rossz energiagazdálkodás"

Aha. Driver problémák. Amikor a Windows 10 képes rá, hogy telepítés közben "elfelejti" az optikai meghajtót, amiről addig települt... az aztán nem driverprobléma. Vagy amikor telepítés után sem USB, sem ethernet nem működik, és másik gépen kell kiírnom DVD-re a drivereket. Főleg brand PC-nél gyakori jelenség ez. De tényleg semmi baj a driverekkel Windowson. :D

Linuxon driverproblémába legutóbb kb. 15 éve futottam bele. Sőt... az ugye azért megvan, hogy a Linux mindenféle külső driver nélkül képes a 16,7 millió színt kezelni? A Microsoft csak pár éve jutott el oda, hogy az alapértelmezés ne a 16 szín, meg az 1024×768 legyen.

Jah, meg próbálj meg Windows alól ext2/3/4, vagy XFS partíciókat olvasni! Sok sikert hozzá!

"Nem a népszerűségre, az üzleti spekulációkra gondolok itt. Az független a minőségtől."

Ezt hívják öngólnak.

Igen, a Microsoft pont annak köszönheti a piaci részesedését, hogy minden stratégiai pozícióba bevásárolták magukat. Az oktatást teljes egészében átszőtték. Ma el lehet végezni a tanárképzőt informatika szakon úgy (legalábbis bizonyos intézményekben), hogy Windowson kívül más asztali oprendszerrel nem találkozol. Ezzel biztosítva is van, hogy a leendő tanulók 99%-a semmi mást ne ismerjen meg. Többségük még csak nem is tud másnak a létezéséről. A többség nem azért használ Windowst, mert azzal annyira elégedett lenne. Hanem azért, mert mást nem ismer.

Csak pár apróság, hogy miért használok Linuxot Windows helyett:

- Stabilabb. Méghozzá jóval.

- Biztonságosabb.

- Testreszabhatóbb.

- Nem akar lépten-nyomon korlátozni a rendszer.

- Ingyenes, és nem zaklat mindenféle aktivációs baromsággal.

- Kulturáltan meg van oldva a frissítés.

- SOKKAL hatékonyabban bánik az erőforrásokkal.

- Kifejezetten jó a kompatibilitása.

- Ha pedig netán valami hiba van, könnyebben kideríthető az oka.

Eközben a Windowsból még a csökkentett módot is kvázi kivették. (Csak trükközéssel lehet előcsalogatni.) Legálisan, tiszta úton megvéve több tízezer csak az oprendszer, és még legalább ugyanennyi az irodai programcsomag. És akkor nem is a teljes értékű változatot kaptad meg. Állandóan erőlteti - főleg a "Home" verziónál - a Microsoft fiók használatát. Meg lehet kerülni, persze... de milyen rendszer az, ahol alapvető dolgokhoz is mókolni kell? Jah igen, meg vegyél új gépet, amikor megjelenik egy új verzió a rendszerükből. Igazán fantasztikus.

Ha neked az a bughalmaz a legjobb asztali oprendszer, hát legyen. Ízlések és pofonok. Én inkább maradok egy emberközelibb, beépített kémszoftverektől mentes, stabil, erőforráshatékony, testreszabható rendszernél.

Amikor a PC-s piac megszületett, az akkori, sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szoftveripari cégek közül egyik sem vette komolyan azt, ami mondjuk valahol érthető is, hiszen maga az Intel is csak elektronikus számológépekbe szánta a 4004-es procit (mint pl. ez: [link] A nagy szofveres cégek jellemzően mainframekkel foglalkoztak, és UNIX licenszekkel kereskedtek, a kisebb cégek pedig legjobb esetben is inkább csak játékgépnek tekintették a mikrokomputereket (Commodore, Amiga)

A Microsoft viszont az elsők közt volt azon cégek sorában, akik felismerték a piacban rejlő üzleti lehetőségeket (mellesleg UNIX-ot is licenszeltek más cégeknek, még a 2000-es évek elején is, az SCO-tól függetlenül). A cég neve is erre utal, "szoftverek mikrokomputerre". A nagyok közül csak az IBM volt, aki csak úgy mellékprojekként piacra dobott egy személyi számítógépet, de beszédes, hogy ők is inkább dzsunka távol-keleti hardverekből rakták össze, a beszállítóik és a saját maguk által gyártott kiváló minőségű hardverek helyett. Ezen kívül volt az Apple, aki akkor még sokkal kisebb piaci szereplő volt, illetve néhány más, a PC piacon még kevésbé jelentős cég (Tandy, Sinclair).

De az IBM-nek sem volt szoftvere a géphez, így kénytelen volt licenszelni egyet, ez volt a Microsoft-féle MS-DOS (kezdetben PC-DOS), ami a 8080-as procira írt CP/M koppintása volt. A Microsoft kötött egy igen előnyös üzletet az IBM-mel, az IBM-féle PC elkezdett terjedni, minden egyes példányon ott futott a DOS, a gép lassan de facto szabvány lett az iparban, az összes többi gyártó pedig elkezdte gyártani a klónjait. Ez az MS-nek is nagyon jó volt, mert ezeken a klónokon többé-kevésbé gond nélkül futott a DOS. Innentől fogva a Microsoft elsősorban az asztali oprendszer gyártásra koncentrált, olyannyira, hogy később az alapvetően szerverre szánt NT-t is átminősítette kliens oprendszerré, és miután a PC-k messze túlnyomó többségén DOS futott, a Windows-nak így már nem volt nehéz dolga. Egyedül az OS2 volt, mint komolyan vehető vetélytárs, de emögött részben az IBM állt, aki még ekkor sem invesztált komolyan a PC-s piacba. Miután a Microsoft kiszállt a buliból, az OS2 lassan meg is halt, Windows gond nélkül tovább szárnyalhatott.

A Linux eleve későn érkezett, és nem állt mögötte olyan tőkeerős cég, mint a Microsoft. Az egyetlen olyan cég, aki hosszútávon célúl tűzte ki az otthoni PC-ken történő térnyerést, a Canonical volt, de igazából már ő is feladta. A többiek, mint a Red Hat, a SuSe, stb., elsősorban a szerverpiacra és a céges homogén Linux környezetre koncentrálnak, nem igazán tartozik a céljaik közé az otthoni felhasználók meghódítása.

A Linux másik nagy "hibája", ha lehet annak nevezni, a nyíltság. Ebből fakad, hogy olyan sok disztró van, amik között nem teljesen megoldott az átjárás (bár az utóbbi időben ez már sokat javult). A szoftverfejlesztők cégek részéről ezen kívül még tovább nehezíti a fejlesztést a visszafelé-kompatibilitás hiánya. Ha kiadsz egy szoftvert mondjuk Ubuntu 18.04-re, szinte biztos, hogy nem fog elindulni 16.04-en és 19.04-en sem. Erre jelenleg a leghasználhatóbb (bár közel sem a leghatékonyabb) megoldás a standalone csomagok használata (snap, flatpak). De ha a Linux mögött is állna egy tőkeerős cég, a rendszer nagyjából olyan lenne, mint a MacOS.

"Ebből fakad, hogy olyan sok disztró van, amik között nem teljesen megoldott az átjárás"

Milyen "átjárásra" gondolsz?

A gyakoribb szoftverek elsöprő többsége repóból mindegyik kicsit is ismertebb disztróra elérhető. Az, hogy vannak RPM alapú disztrók, meg vannak DEB alapúak, semmiféle átjárást nem nehezít meg. Legrosszab besetben aliennel átalakítják a telepítőt, vagy forrásból telepítik. De erre extrém ritkán van szükség.

"Ha kiadsz egy szoftvert mondjuk Ubuntu 18.04-re, szinte biztos, hogy nem fog elindulni 16.04-en és 19.04-en sem."

Ez így azért erős túlzás. Eleve nem egy adott verzióra adja ki a fejlesztő a szoftvert, hanem adott szoftverkörnyezethez. Általában annyi a megkötés, hogy bizonyos függvénykönyvtáraknak (pl. GLIBC) a minimális verziószáma elő van írva. De ezen miért lepődünk meg? Hány olyan Windows szoftver van, ami csak Win10-en, és 11-en fut? Ehhez képest pl. a GOG a legtöbb Linuxos játékhoz 16.04, vagy 18.04-es Ubuntut ír elő, a Steam pedig általában 12.04-et. Tény, hogy a Linux gyorsabban fejlődött az utóbbi időkben, mint a Windows (ami igazából pár apróságot leszámítva egyhelyben toporog), de azért nem gondolnám, hogy panaszkodni kéne, amikor a Linuxra kiadott szoftverek bőven több, mint 90%-a már nem támogatott rendszereken is szépen elfut.

Nem mellékesen: Linuxon nem annyira fájdalmas és macerás egy verzióváltás, mint Windowson. Ez is az oka annak, hogy Linuxos körökben nincs olyan hiszti verzióváltáskor, mint Windowsnál.

"De ha a Linux mögött is állna egy tőkeerős cég, a rendszer nagyjából olyan lenne, mint a MacOS."

Tehát: egy egységesített kinézetű, egy kézben összpontosuló, meglehetősen zárt ökoszisztéma?

Köszönjük, nem.

Nem is a tőkehiány az igazi probléma. A legnagyobb probléma a tisztességtelen viselkedés a konkurencia részéről. Az nem egészséges piaci verseny, amikor az egyik szereplő rátelepszik az oktatásra, és eléri, hogy más termékről még csak ne is halljon az ember.

"Eleve nem egy adott verzióra adja ki a fejlesztő a szoftvert, hanem adott szoftverkörnyezethez."

Igen, erre gondoltam én is. Egy adott verziójú disztró egy adott szoftverkönyezetet tartalmaz, és ha ezek a verziók nem esnek bele abba, amit a szoftverfejlesztő megálmodott, akkor nem fog elindulni a szoftver.

"Általában annyi a megkötés, hogy bizonyos függvénykönyvtáraknak (pl. GLIBC) a minimális verziószáma elő van írva."

Fenéket, az összes olyan libre van megkötés, amitől a program függ. Nézd meg, mennyi függősége van mondjuk egy Gimp-nek. Az összes függő lib verziójának passzolnia kell a Gimp által igényelt verzióhoz. Legyen a libjpeg verziója egyenlő vagy nagyobb mint 2.1, legyen a libpng verziója egyenlő vagy nagyobb mint 1.2.8, legyen a libstdc++ minimum 12.4.3, legyen a pango verziója minimum 1.5.2, libgcc, glib, libX11....

"Milyen "átjárásra" gondolsz?"

Pont a különféle csomagkezelőkre. Nem csak deb meg rpm van (sőt, rpm-ből eleve háromféle), hanem ott vannak az Arch alapú disztrók, meg a sok, kisebb disztró. Persze, lehet aliennel szarakodni, meg forrásból fordítani, de akkor inkább felvágom az ereimet és elvérzek csendesen, azzal is jobban járok.

"De ezen miért lepődünk meg? Hány olyan Windows szoftver van, ami csak Win10-en, és 11-en fut?"

Kevés, nagyon kevés. Arányaiban sokkal több olyan Linuxos szoftver van, ami nem fut más verziójú szoftverkörnyezetben, mint Windowsos. Nem véletlenül lettek feltalálva a standalone csomagformátumok, pontosan ezt a hibát hivatottak kiküszöbölni.

#18 Kár, hogy a tapasztalat ennek az ellenkezőjét mutatja.

Felesleges lenne részleteznem, te úgyis próbálnál mindenbe belekötni.

Azért annyit megjegyeznék, hogy érdekes módon az állítólagosan hatalmas inkompatibilitás ellenére simán lehet repóból szitne bármit telepíteni, akkor is, ha 22.04-es Ubuntum van, akkor is, ha 19.2-es Mintem, és akkor is, ha a legújabb CentOS Streamem. De a Firefox oldaláról letöltve az aktuális verziót sem futottam bele még soha kompatibilitási problémába.

Értem én, hogy nyalni kell a MS popsiját, de azért szállj már le a földre!

A statikus linkelés megvan?

Illetve az a módszer, amikor a szoftver mellé csomagolják a szükséges libeket?

Windowsnál meg próbáld ki, hány újabb játék és szoftver fog mondjuk Windows 7-en futni! Vagy XP-n, aminek a támogatása ugyanakkor szűnt meg , mint az Ubuntu 12.10-é.