Melyik Linux disztrót ajánlanátok az én esetemben?

Ez egy alap leírás Ubuntuhoz, egész részletesnek tűnik. (Win mellé telepítésről is szól.)

[link]

Ez egy másik, itt már az egyedi partícionálásról is ír.

[link]

Itt a gyökér rendszerhez 5-15 GB-ot ír, én a 24-32 GB-ot sem sajnálnám tőle, de ez egyéni vélemény. (Ki tudja, mi mindent szeretnél majd telepíteni rá az évek alatt.)

A kábeles netnek azért alapból kéne mennie, ha csak nem PPP kapcsolatod van, ami felhasználónevet+jelszót igényel, és nincs routered. De ha szélessávod van, vagy routered, vagy akármi ami DHPC-n oszt IP-t, akkor menni kell. A tálcádon lévő kis hálózat appletben kell átnézni a dolgokat, amit lehet, automatikusra állítani. Esetleg próbáld meg terminálból a dhclient nevű programot futtatni (rootként). Egyébként Linux alatt, ha kérdezel, sokszor kapsz olyan választ, hogy ezt meg azt írd be/futtasd terminálban. Ez egyrészt azért van, mert Linux (és egyéb Unix származékok) alatt a paranccsor tradícionálisan egy igen jól használható eszköz. Másrészt nem feltétlenül ismerjük a desktop környezeted, amit használsz, ráadásul azok folyamatosan változnak is.

Sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy "írd be terminálba: sudo apt install inkscape", mint azt, hogy "ha Cinnamont használsz, akkor kattins ide meg ide meg oda meg szoftverközpont meg synaptic, ha Xfce-t akkor emide meg amoda meg csináld ezt csináld azt, ha Gnome3 van nálad, ahhoz nem értek, megállt a tudomány...", ráadásul a parancsok a legtöbb azonos disztrón alapuló rendszeren működnek, tehát ha pl. Debiant használsz, akkor az "apt", "apt-get", "apt-cache" és egyéb parancsok menni fognak Ubuntun, Lubuntun, Xubuntu, Minten, LMDE-n, stb., mert ezek mind-mind közvetlenül vagy közvetetten Debianra épülnek ( [link] ).

Ettől a terminálozástól aztán sokan megijednek, de nem kell, mert a paranccsor elég ritkán szokott harapni. Sok funkciót egyébként megtalálsz a grafikus felületen is, míg másokat nem.

A több partícióra való telepítés csak annyit jelent, hogy a megfelelő könyvtárakat a megfelelő partíciókra rakjuk. Pl. otthoni környezetben leginkább a /home mappát szokás másik partícióra tenni, mert ott tárolódnak a személyes dolgaid és a programok testreszabott beállításai, így ha esetleg újra kellene telepíteni valamilyen okból a rendszert, a / (gyökér) partíciót legyalulod és telepítesz rá, míg a /home mappa érintetlenül marad. Mivel Linuxban a fájlrendszer alá szinte mindent be lehet csatolni, így az újonnan telepített rendszerbe a /home mappa alá simán becsatolod a régi /home mappát, és így rögtön ott van minden adatod. Ez lényegében ugyanaz a koncepció, mint mikor Windows alatt csinálsz egy külön D: vagy E: meghajtót a filmjeidnek, zenéidnek. Vannak, akik a /boot-nak is csinálnak egy másik partíciót, mint ahogy az újabb Windows-ok is készítenek maguknak egy pár megás rendszerpartíciót.

Szerver környezetben szokás az /srv, az /sbin, az /usr, stb. egyéb mappákat másik partícióra, vagy akár egy távoli gépre rakni, és elérni pl. NFS-en keresztül. Nálam a céges FTP szerver van felcsatolva az /mnt/ftp mappába, így ugyanúgy tudom elérni és használni, mint ha egy helyi mappa lenne.

"maga az egész oprendszernek ~60 GB-ot, és az ott letöltött/használt fájloknak meg ~120 GB-ot, azaz erre nem kerülne semmilyen Windowsban leszedett cucc"

Ez így teljesen rendben, a 60GB-ra mehet a rendszer, azt telepítéskor a / (gyökér) mappába csatolod, a 120GB-ot pedig a /home-nak. 4GB RAM-nál még ajánlott egy 2GB-os SWAP partició (mert a Linux nem file-ban, hanem külön partición tárolja a virtuális memóriát), ezt esetleg gondold meg.

Filerendszer legyen mindkettőn ext4, ha már Windowsban nem akarod úgysem elérni.

"Ezt a /home mappa dolgot nem láttam a linken megemlítve, hogy hogyan is kerül át"

Annyi a lényeg, hogy ha külön partición van, akkor új rendszer telepítésekor nem kell másolgatni, csak becsatolod a meglévő particiót. De nem kötelező neki külön partició, lehet egy helyen minden.

"Meg majd a Linux is csinálni fog magának ilyen pár megás recovery/egyéb partíciót automatikusan?"

Nem, nem fog. Ez nem Windows, hogy helyetted intézkedjen. Azt csinálja, amit mondasz neki. Ha akarsz, csinálhatsz a /boot-nak külön particiót, de nem kötelező. Van, aki a /tmp (ideiglenes fájlok) helyét is egy ramdrive-ba teszi. Sok lehetőség van.

"Tulajdonképpen olyan a terminál a Linuxnak, mint cmd a Windowsnak, nem?"

Inkább, mint a powershell. A Linux terminál milliószor többet tud, mint a windows command prompt. Gyakorlatilag mindent elérsz, minden beállítást meg tudsz tenni és rengeteg segédprogramot tudsz használni terminálból. A Linux alapú netes szerverekre nem is raknak GUI-t pont azért, mert terminálban mindent meg lehet csinálni.

Ez a 60+120 GB felosztás szerintem is jó lesz. 60 GB bőven elég lesz mindenre.

"Meg majd a Linux is csinálni fog magának ilyen pár megás recovery/egyéb partíciót automatikusan?"

Ha olyan "user friendly" telepítővel rendelkező disztrót használsz, mint amilyen pl. a Mint, és a teljes merevlemezes telepítést választod, akkor ott fog csinálni magának egy / és egy swap partíciót (legalábbis régebben így volt). Minden más esetben rád van bízva, hogy alakítod ki a partícióid.

"Ezt a /home mappa dolgot nem láttam a linken megemlítve, hogy hogyan is kerül át, vagy csak én voltam figyelmetlen, vagy csak simán copy/paste a dolog telepítés után?"

Nem kell semmit sehova másolni, minden marad ott, ahol van, csupán boot után fel kell csatolni az X partíciót mint /home. De ezzel egyelőre ne foglalkozz, nyugodtan menjen minden a 60 GB-os partícióra. Esetleg a 120 GB-os lehet NTFS, és akkor Windowsból is el fogod tudni érni.

Tehát eddig úgy vagyunk, hogy van a 60 GB-os /, meg egy 2 GB-os swap. Ha esetleg kérdezi a telepítő, hogy hova tegye a rendszerbetöltőt (GRUB), akkor a legelső partíciót add meg neki.