Diétában milyen jó glikémiás indexű szénhidrátot fogyasztotok?
Reggel zabbal és tojásfehérjével sütök egy lepénykét hol sósan, hol édesen. Napközben a csirke + zöldség mellé bulgur ment eddig, aminek nagyon jó a glikémiás indexe (az ízét és az állagát is megkedveltem), viszont szarul emésztem és puffadok tőle mint a 'zállat. Barátnőm már megfenyegetett, hogy még egy szeles nap és nem áll velem szóba. :D
A zabot érdekes mód tökéletesen jól emésztem és emésztettem is mindig, ami híresen gyomorgyilkos néhány embernél. Viszont a bulgur úgy látszik nem fekszik a gyomromnak. A hús mellé hülyén nézne ki a zab, úgyhogy valami más megoldást keresnék.
Fehér és barnarizs kilőve, mert ugyan a zöldség tompít a glikémiás indexén, de igyekszem minél jobb megoldást találni.
Egyébként 600g hús mellé megy 450g zöldség. Mindegyik "szeles", brokkoli, kelbimbó, zöldbab, de ugyan ezeket fogyasztottam tömegelés alatt sima fehér rizzsel és nem volt semmilyen gondom.
Előre is köszi a válaszokat!
válasza:Neked mi a jó?
Zab és bulgur (búza) is szar szénhidrátok a maguk módján, de másképp megfogalmazva: csak a cukornál jobbak, tehát ha neked ez jó, akkor bármi jónak számíthat.
Ha a zabot bírod de a búzát nem, akkor bulgur helyett is ehetsz zabot, vagy rizst, kölest, quinoát, kukoricát, burgonyát (gluténmentes növényeket)
A búzát sokkal több ember nem bírja mint a zabot. A zabban is vannak mérgező fehérjék, de jóval enyhébbek mint az alfa-gliadin rész a nemesített búzákban.
Fehér és barnarizs nincsen kilőve, mert ugyan olyan gyorsan felszívódó, gyorsan lebomló keményítők mint a zab vagy a főtt búza.
Pár részlet ide:
- ugye a glikémiás index csak egy szar, egy elrontott mérési módszer számszerűsített eredménye. Biológiailag/élettanilag majdnem teljesen jelentéktelen /noninformatív/ mivel keveset tükröz a testünkre való hatásból, ezt az inzulin index tükrözni. A glikémiás index az inzulin index nélkül gyakorlatilag értelmetlen szám!
- önmagában gabonafajtákról is nehézkes beszélni. Rizs, zab, köles, búza (bulgur..) és nyersen (áztatva) vagy főve? Liszttél darálva és hőkezelve? Merthogy biztosan más az emésztődésük és felszívódásuk nyersen és főve.
+ rizs főzés után, hosszabb hűtést követően rezisztens keményítő formát vehet fel, magam sem tudom mekkora részben. Ez is erősen hatással van a glikémiás és az inzulin indexére. Tehát kikiáltani túl magas GI-jű gabonának teljesen megalapozatlan (habár én formálisan eleve nem tartom jónak a gabonafogyasztást, a gyakorlatban most én is rizses húst eszem)
A 'szeles' zöldségek azt is jelenthetik, ha régen bírtad őket akkor most rosszabb az emésztésed vagy a bélflórád. Na ezért kellene átgondolni a táplálkozást, ch evést. Ha számít az egészséged, akkor nem lehet ilyen primitív módon megközelíteni, hogy csak a glikémiás indexet veszi alapul az ember.
Én most pont úgy vagyok vele, hogy beláttam nem az a legfontosabb, hogy az egészségemet apró mértékben mivel károsítom, én most eszem rizst, glutént és tejet mondjuk nem. Viszont én így megvagyok, tudnék többet is tenni viszont többre nem vágyom.
Neked azért kell tenned, amire valóban vágysz.
Ha célod az egészség is, akkor tegyél azért és eszerint bíráld felül a kommersz tömegnövelő étrendet, tedd saját magad számára alkalmassá.
válasza: válasza: válasza: válasza:Sokan nem részesítik előnyben a magas keményítő tartalmú gabonákat.
A kuszkusz jó? A búza élettani hatásaival kapcsolatos aggályokról sem hallottál? Fehér liszt? Mert ha bármi eljutott ezekből hozzád is, azok többségét lehet általánosítani az összesre.
Persze nem egészen, mert vannak gluténtartalmú és gluténmentes gabonák.
Gluténon kívül is vannak veszélyesebb és kevésbé veszélyes VGA vegyületek gabonákban.. eltérő mennyiségben, eltérő érzékenységgel reagálnának az emberek.
CH fogyasztásra is eltérően reagálunk, valaki cukorbeteg lesz, valaki sosem lesz cukorbeteg. Valaki elhízik, valaki nem igazán hajlamos rá.
Rengeteg más táplálkozással összefüggő betegség kialakulására is eltérő egyes emberekben a fogékonyság.
Szénhidrát: mennyiség, keményítő nyersen, hőkezelve, rezisztens keményítő.. nyilván mind-mind tényező lesz, ha egy kicsit is komolyan tekintünk a témára, ami részemről rendben is van, nem kell mindent sarkítani.
Fú, kicsit megkésve bár, de köszönöm a válaszokat!
Én ennél egyszerűbben oldottam meg a dolgot és utánaszámoltam a rostbevitelemnek, amit "minél több annál jobb" elv alapján nem figyeltem és közel 100 gramm jött ki, a napi elfogyasztott fél kiló zöldség típusától függően néha több is. A bulgur is elég magas (100g/18g) rosttartalommal rendelkezik, a zabpehelyben is 10g azt hiszem, a zöldségek meg erre csak rátettek egy lapáttal.
Sajna korábbi rossz diétás tapasztalatok alapján idén inkább elmértem a rostot, nehogy székrekedés legyen a vége.
Ment a zöld kéz mindenkinek!
válasza:Vannak rossz hatású rostok a gabonákban, tehát a minél több annál jobb hozzáállás mint olyan, nos baromság.
A rost szó többféle vegyületet, többféle szénhidrátot is takar amelyeknek mások a hatásai is az emésztőcsatornánkban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!