Bukásig edzeni amilyen hasznos, olyan káros is?

A legtöbbször arról van szó, hogy amit az egyén bukásnak érez, az valójában RPE6-RPE7. A legtöbben kezdőként kapásból nem tudják, mi az a bukásig edzés, mert ott még nincs meg a tudás, nincs meg a tapasztalat. Haladóként is főleg úgy tudod ezt megtapasztalni, amikor egy edzőtárs (vagy edző) fölötted/mögötted állva motivál, ordibál, és csodák csodájára az addig RPE10-nek hitt sorozatba még beletolsz 4 ismétlést. Aki tényleg minden egyes edzésnapon, minden egyes sorozatot tényleges bukásig, tényleges RPE10-ig visz, annak vagy valamelyik izma, vagy valamelyik izülete, vagy valamelyik szalagja le fog sérülni, be fog gyulladni, el fog szakadni néhány héten/hónapon belül, vagy szimplán csak az idegrendszere adja be a kulcsot, és krónikus túledzésbe kerül az illető (pláne naturálon). Egy erőnöelő/izomépítő edzéstervben fontos a megfelelően programozott bukásig vitt széria, de ha minden egyes szériád bukás, az értelmetlen és kontraproduktív.

Egyébként tényleg linkelhetnél videót pár bukásig vitt sorozatodról. Az ügyfeleimnél is gyakran látom, hogy küldi az edzésvideót "guggi 100 1x3 RPE10" címmel, aztán egy laikus is látja külső szemmel, hogy abban a 100 kilóban még benne maradt 5 ismétlés ahhoz, hogy RPE10-nek lehessen nevezni.

Sokszor leírtuk már. Kezdőknél működik, de ha már csinálod rendesen pár éve és ténylegesen bukásig edzel akkor csak kimerülsz és gyengébb leszel a következő edzésre. Ilyenkor a szabad súlyos alapgyakorlatokról beszélek, tricepsz kötél lehúzásnál (ami amúgy jó gyakorlat) annyira nem ijednék meg a "bukás"tól. Ha te tudsz úgy edzeni, hogy minden sorozatot bukásig csinálsz és hétről hétre több ismétléssel vagy nagyobb súllyal akkor kezdő vagy, vagy előbb utóbb erőemelő világbajnok leszel, de az utóbbit kétlem.

Itt egy srác amúgy levezeti az erre irányuló kutatásokat:

[link]

Pontosan, ahogy az 1# írja.

Ha mindig bukásig edzel, akkor előbb utóbb sérülés lesz a vége.

Az én példám legyen az ellenpélda:

No pain no gain, lábtoló, RPE 9-10-es szettek, és lám, sérülés..

A vicc az, hogy 19 évesen, masfel év edzésmúlt, ami nevetségesen kevés..

8-12 hét pihenés vár most rám lábnapokat tekintve.

Technikai, illetve abszolút bukásról beszélhetünk.

A technikai, amikor már tökéletes formával (hisz az első dolognak mindig annak kellene lennie, hogy félre teszed az egodat és tökéletesen kivitelezve edzel..) nem sikerül az ismétlés.

Ezt alkalmazd összetett gyakorlatoknál, guggolás, felhúzás, fekvenyomás. Egyrészt azért, mert nem sérülsz le (mint én..), másrészt pedig a regenerációdat sem teszed tönkre..

Illetve, az abszolút bukás, amikor már RPE 10, vagy azon túl is mész (pl egykaros tricepsz lehúzásnál bele segítesz a másik kezeddel).

Ezeket alkalmazhatod izolációs gyakorlatoknál, de én ezt sem erőltetném, mert izomépítés szempontjából NINCS értelme a bukásig vitt szetteknek.

Ha bukás előtt 1 ismétléssel megállsz, akkor ugyanolyan izomépítő hatása lesz, mint a bukásig vitt szettednek, ellenben a bukásig vitt szett miatti +1 ismétlés miatt 1 nappal is kitudof tolni a regenerációs idődet. Igen, +1 ismétlés akár +1 nap.

Én sem tudom bukás előtt abbahagyni. Hiába tudom, hogy zéró értelme van bukásig edzeni, de egyszerűen nem tudom megállni, hogy a 3 sorozatomból az utolsó ne bukásig menjen, az azelőtti kettő pedig ne RPE 9 legyen..

Ezzel nincs gond, cserébe az edzésprogramozással kell kompenzálni.

Minél inkább bukásig edzel, annál inkább lesz kevesebb a volumen.

Pl, ha mindent bukásig tolsz, akkor elég valószínűleg 9 sorozat is / izomcsoport (még lehet ez is sok, de ezt egyéne válogatja), ha pedig RPE 7-8-as szettjeid vannak, akkor 12+ is kellhet.