Miért írnak sok helyen hatalmas kcal égetést 1 óra kerékpározásra amikor nem igaz? (500kcal vagy több)

100 kiló férfi vagyok, 12,5 km-t tekerek munkába. Ma 34 perc alatt értem be. A pulzus 156-ig ment fel, az átlag 133 volt. Lényegesen gyorsabban megyek, mint a többi bejáró, olyan 26-30 km/h közt általában, az utolsó 2 km-en lassítok, hogy kicsit felszárítson a menetszél. Főleg sík út, egy gyaloghíddal meg egy felüljáróval.

A BMR 2000 felett van kicsivel, ez fél órára visszaosztva 41 kcal.

Az alkalmazás most 324 kcal-nak mérte a bejövetelt. Kalkulátorokba írva 500-600 körüli eredméynek jönnek ki. A pulzusom (56-al keltem) viszont még mindig 78, pedig 2 órája beértem.

Ha abból indulok ki, hogy az app (Huawei Health) csak a "többlet" kalóriát jelzi (ma 324), hozzáveszem a fél órára eső BMR-t (41), és azt, hogy 2 órája emelt ütemben ver a szívem, akkor igaz lehet kb. a kalkulátorok becslésének az alja, tehát a 450-500 kcal egy félórás tekerésre.

Vezessük be a metabolikus egyenérték fogalmát (MET)!

1 MET = 3,5 ml oxigén testsúlykilogrammonként és percenként. (Számos laborvizsgálat eredménye, ücsör

Sportélettani laborokban mindenféle tevékenységnek meghatározták a rá vonatkozó MET-et. Ez kerékpározásnál 16-19 km/h sebességnél 6,0 , de 22-25,6 km/h közt már 10,0.

Tehát 25-el tekerve 10x annyi oxigént igényel a szervezet, mint ücsörögve.

Ugyancsak mérések eredménye, hogy a percenként "elégetett kalóriák" jó közelítéssel számíthatók az alábbi képlettel:

(MET)*3,5*(testsúly kg)/200.

Tehát az én reggeli tempós bicajozásom (vegyük 10-nek a MET-et és 100-nak a súlyomat) 10*3,5*100/200*34=595. Ha lentebb veszem a MET értéket 8-ra (19-22 km/h), akkor is 476.

Látszik, hogy itt a testsúly nagyon sokat számít. A korábban válaszoló 52 éves nő adatával (és a tempósabb 10-es MET-tel) számolva csak 309 jött ki.

Ez a képlet azért tűnik alaposnak, mert az oxigénfogyasztásból indul ki. Olyan nincs, hogy ugyanannyak a glükózmolekulának az elégetéséhez több oxigént használna valakinek a szervezete, a kémia ugyanúgy működik, tehát az elfogyasztott oxigénből jól be lehet lőni, hogy mennyi égés ment végbe a szervezetben. Márpedig a "kalória" ekkor "keletkezik".

Ok, egyéni különbségek vannak, egy gyakorlott sportoló ugyanazt a mozgást takarékosabban végzi. A másik, ami felmerült bennem, hogy főleg magasabb teljesítményszinteknél, amikor már nem csak glükóz, hanem pl. a keletkező tejsav is energiaforrás, vagy épp amikor anaerob körülmények közt próbál a szervezet energiát nyerni, akkor a köztes folyamatoknak is van energiaigénye, ami a leadott teljesítmény szempontjából "elvész", nem realizálódik sebességben. (Nem véletlen, hogy egyre gyorsabban futva, bicajozva sokkal-sokkal nehezebb lesz még fokozni az iramot, és ez nem csak a légellenállás miatt van így, hanem egyszerűen a szervezet sem tud elég oxigént juttatni az izmokhoz.)

Viszont ez a magas teljesítményszint is mérhető (laborban) és jellemezhető az oxigénfogyással, ami akár a végső cukorégetésnél, akár a köztes termékek bontásához kell (pl. tejsavbontás, zsírbontás), a szervezetnek energiafelhasználást (eccerűen: elégetett kalóriát) jelent.

Kritikája lehet még a képletnek a nagyon szépen kerekített szám az egyes sportok MET-értékénél.

Valószínűleg nem nagy különbség, ha egy sportra azt mondjuk, hogy 10 és nem pedig 9,7, vagy 10,1.

A biokémia nem hit kérdése, a labor meg nem az Istenháza. 1 molekula glükóz 6 molekula oxigén jelenlétében ég el. 100 gramm glükóz 358 kcal, ez kb 0,55 mol (glükóz moltömeg 180 g/mol), tehát 3 mol oxigén kell hozzá, tehát 96 g oxigént igényel (oxigén moltömeg 32g/mol). Ez légköri nyomáson kb 74 liter oxigén. 74.000 ml.

Mennyi idő alatt használunk fel 74 ezer ml oxigént? Kilónként és percenként ücsörögve felhasználunk 3,5 ml-t, 100 kilósan tehát 350 ml-t. De ennek a 10-szeresét fogyasztom tempósan (tényleg tempósan) tekerve (25 km/h óra körüli kerékpározás MET egyenértéke), tehát 3500 ml/perc, 3,5 liter. Mennyi idő alatt fogyasztok el 74 litert? 21,14 perc.

Ekkor fogyott el a 100 g glükózom, erre volt elég 358 kcal. De én 34 perc alatt jutottam be, ez 1,6-szerese a 21 percnek, tehát 160 gramm glükózt égettem, és az pedig 358*1,6=572 kcal.

Kicsit kerekítettünk itt-ott, de így is csak egy kicsivel kisebb értéket kaptunk, mint a korábban számított 595. Pedig belekevertük a glükóz és az oxigén moltömegét, a parciális nyomást, visszaszámoltunk grammokat, kalóriákat, időket... Részint közismert állandókat és mértékegységeket vettünk alapul, részint a MET-értéket, ami nyugalomban 3,5 ml/perc/kg és az intenzitás 10-es szorzóját. De fogadjuk ezt el helyesnek, hisz laborban ez is "viszonylag egyszerűen" mérhető a belélegzett és a kilélegzett levegő oxigéntartalmából. Legalábbis egy sportélettani laborban "viszonylag egyszerűen".

-----------

Lehet súlyt tartani napi 8-10 ezer kalória mellett is, élsportolóknál nem ritka, csak kell mellé napi 3 olyan edzés, amiből átlagembernek egy is túl sok.

És igen, a nagy súly nagyon sokat számít. Gondolj csak bele, a korábbi 52 kilós lánynak pl. egy 48 kilós hátizsákkal kéne mindent csinálnia (jó, persze, a saját súlyod máshogy oszlik meg, mint egy külső teher), hogy ő is 100 kilósan dolgozzon. Egy átlagos 80-85 kilós férfira is még 15 kilót felpakolsz (akár súlymellényben), és elküldöd futni... Lehet, hogy súly nélkül 4:30-as 1000 méterekkel fut 10 km-t, de így lehet 3-ig sem jut, azt is 20 perc alatt.

Tehát röviden: biokémiai alapon, középiskolai természettudományos ismeretek birtokában bebizonyítottuk, hogy egy 100 kilós ember tempósan kerékpározva reálisan közel 600, de fogalmazzunk óvatasan, 500-nál biztosan több kalóriát fogyaszt 34 perc kerékpározás alatt.