A Duna-hidakat meg lehet valahogy szokni, kihúzni a méregfogukat? Nektek is besavasodik a combotok és ziháltok rajtuk?

Régebben nagyon lassan tudtam felmenni, mindenki megelőzött, fáradt combbal meg simán tolni kellett a bicajt. A híd tetején, ahol ugye kezd lejteni, meg le kellett lógatnom mindkét lábamat, mert akkor csillapodott a combjaim égése, fájdalma.

Most per pillanat jobb a helyzet, idén többet bicajoztam, mást is sportolok.

De most is előfordul, hogy felfele menet meg kell állnom pár-pár másodpercre, a combom nem annyira, de fáj és még a híd végén is szaporábban szedem a levegőt. Ha az óra épp jól méri, vagy kíváncsiságból nálam van a pulzuspánt, 170 körüli a pulzusom.

Lesz ez valaha jobb?

(Dombokkal nincs dolgom, de igen, elég hamar kell rajtuk tolnom. Akár 20-30 km-en belül 100-300 méter emelkedőt valahogy bírok, bár lassan, de nem tolom. De tényleg nincs dolgom emelkedőkkel, csak hidakkal, ezért kérdezem ezt.)