Küzdősportolók! Hát nem így lenne a legjobb?

Szerintem nincs itt nagy egymásnak esés.

Egyik válaszoló jól leírta: vannak színvonalas edzések és színvonaltalanok. Ez stílusfüggetlen, a színvonaltalan edzéseket akár kamukarate, díszkungfu vagy éppen flabelos vagy zumba, amiknek nincs értelme mert nem alkalmasak arra amire hirdetik magukat, azokat meg kell szüntetni és kész. Ugyan úgy ahogyan a (nyilvánvalóan kamu) fogyasztószereket és általában az emberek becsapását, nincs szükség ezekre.

És szerintem ezzel a kérdezőtől kezdve mindenki egyetért. Esetleg a kérdező még nem találkozott egyetlen színvonalas harcművészet edzéssel sem, így teljesen logikus és érthető hogy mindet ócskának tartja. Ezen a nézeten idővel bizonyára ő is finomítani fog, de alapvetően igaza van. Csak majd akkor rá kell jönni hogy M.Thai meg judo edzésekből is van gyenge, taekwondoból pedig bőven van használhatatlan edzés (ez is harcművészet és ezt is sokszor nem úgy oktatják mint harcművészetet, hát ITF tkd mint tárgyalták is sehol nincs az igazi harcművészetekhez képest.)

Egy kérdés: Amikor gyakorolnak küzdés közben, nem fájnak a rúgások, és az ütések? Mert pl ezen a videón, mintha meg sem kottyanna nekik:

https://www.youtube.com/watch?v=zjZbQ5QqCHU

Ugye azt vágod hogy ez pont annyira valódi bunyó mint bármelyik hollywoody filmben.

Magyarul bármit láthatsz, akár fénykarddal is kettérághatták volna egymást és azt sem érezték volna meg. MERT ÍGY VAN MEGRENDEZVE, érdeklődj a rendezőnéz hogy miért ilyenre csinálták.

Akik küzdősportolnak vagy harcművészetet gyakorolnak, nem tipikusan mazochista emberek akik szeretik ha fájdalom éri őket.

Harcművészetek és küzdősportok SEM nagy fájdalmak beteges eltűréséről, elviseléséről vagy élvezetéről szólnak.

Létezik fájdalmas edzésmód, lehet kesztyűs sparringot gyakorolni úgy, hogy közben sántára lehet rúgni a másik ember combját (nem maradandó, de akut módon fájdalmas), lehet gyakorolni valódi becsapódó technikák nélkül (nyilván fájdalommentes, kérdéses hogy van-e értelme) és lehet gyakorolni a lágy stílusoknak megfelelő edzésmódszerekkel, a megszokott fájdalom és pszichés görcsök nélkül (véleményem szerint ha jó edzővel jól alkalmazzák, akkor bizony minden téren fejlesztő, hatékony mozgás ami nyugodt elmeállapotú harci készültség kialakítását is lehetővé teszi).

Tehát szó nincs arról, hogy valakinek kerülnie kellene a küzdősport világot mert esetleg nem akarja hogy fájdalom érje. Simán elviselhető kategóriába tartozik az, amit egy jó edző mellett az ember kap (fájdalom).

Plusz elvileg aki ilyenekkel foglalkozik, az szándékozik fejleszteni a fájdalomtűrő küszöbét is, na ez ott kezdődik hogy ami jön és az edzéssel együtt jár azt eltűröd. Max. ne thai boxszal indíts ahol esetleg kezdőveréssel szűrik meg az induló kezdőket.

Pedig kezd el. A kezdőket nem bántják, hanem figyelnek rád és igazodnak is hozzád. Ha nálad tapasztaltabbal harcolsz akkor úgy szokás, hogy ő inkább védekezik eleinte és aszerint reagál, hogy te hogy viselkedsz, tippeket ad, kisebb találatokat visz be hogy észrevedd ha rosszul védekezel valahol pl. Aztán persze ahogy fejlődsz azért elvárják, hogy bírjad valamennyire elvégre küzdősportolsz, de nem fognak összeverni.

Bár egyszer karatén egy barnaöves vendég válogatott gyereken láttam az elhatározást, hogy most elver (karatéban fehér öves vagyok és továbbra se fogok vizsgázni :D) szóval ott meg direkt én is agresszívabban mentem, hogy meglepjem ami végül sikerült is.