Kimentem futni, és mindenem fáj. Akkor miért sulykolják az életmód-tanácsadók, hogy sport így sport úgy, adjunk bele mindent?

Komolyan, mindenhol motivációs szöveget olvasok, hogy "csináld, ne add fel, küzdj, adj bele mindent!" úgyhogy pontosan ezt tettem. Természetesen bemelegítettem előtte, és megindultam futni. Már az első 3 kilométer után elkezdett fájni a térd mögötti hajlatom, de hát mindenki azt mondja, adjak bele mindent, akkor folytattam. Később mindkét térdem porcai elkezdtek fájni, de "csináld tovább" nem? Ez a nagy szöveg.Tovább futottam, végül a bokáim is elkezdtek fájni, és egyszerűen a sok összeadódó fájdalomtól már képtelen voltam tovább menni, ordítanom kellett, annyira fájt. Kénytelen voltam megállni, hiába vitt volna még tovább a szívem, és a mentalitásom. Végül hazasántikáltam, és most itthon ülök, ha akár a WC-ig is el kell gyalogolnom, az összes fájdalomreceptor kegyelemért könyörög a lábamban, kezdve a bokától, a térden át a hajlatokig. Pedig mondom, kellőképpen bemelegítettem előtte. Akkor most mi legyen? Minden futás után ez lesz? El se jutottam az endorfin termelődésig, mert széthullott a lábam. Így hogyan akarjak kitörni a fásult mindennapokból?