Hogyan fussam le a 2 km-t?

Ne indulj, ha nem akarsz. Vagy gyalogold le, ha nem bírod. Nem tudom, az első mit nem ért, én soha nem tudtam párszáz méternél többet futni. Futásból karót kaptam, mint egy kivételével minden lány...

Most már fontosnak tartom, hogy megtanuljak futni s haladok is, de azért sok hónap, míg 2 km egyben lemegy. Nem sietek.

De ha mégis mész, mert okod van rá (a tanárnak megvan a maga hatalma, ugye)...

Technikák? Nos, nyilván ne kezdj el túl gyorsan futni. Szépen kocogj, takarékoskodva az erőddel. S ahogy írtam, ha nem megy, gyalogolj. 2 km igazából nagyon kis táv, olyan rettenetes nagy problémát nem szabad, hogy jelentsen, de én is kifulladnék s lennének gyorsgyaloglós szakaszaim. Gyorsan futva keveset bírok s utána nagyon sokat kell várni a torkom rendbejövetelére, de kocogva sokkal jobb, ezt ajánlom, ha nagyon rossz vagy futásban.

Van, akinek minden reggel lemegy egy maraton, de attól még van, akinek fáj a 2km, ezt a problémát kell kezelni.

Láttam én már tinifiút, aki 200 méter séta alatt hatszor kérdezte, hogy ott vagyunk-e már, ahhoz képest futni nem tudni elég laza dolog.

Amúgy kérdező, miért akarja a tanár, hogy indulj? S akkor az egész osztálytól elvárja? Mert logikátlan lenne, hogy pont tőled, akinek nehezen megy...

Hát, ha a tornatanárod versenyre küld, akkor a 2 km nem lehet olyan nagy gond!

Amúgy egyszerű: elkezdesz futni, és addig futsz, amíg célba nem érsz. A trükk a tempó megválasztása. Nyilván nem fogod úgy végigrohanni, mint a 100 métert, vagy a 400-at. És igen, ha jól csinálod, el fogsz fáradni.

A szúrás ellen (aminek a kialakulását, okát még mindig keresi a sporttudomány) is tehetsz néhány dolgot. Először is: a futás előtt 4 órával már ne egyél semmit, legfeljebb az utolsó egy órában egy kis müzliszeletet. Ne is igyál sokat, főleg ne gyümölcsleveket, vagy cukros leveket. Az utolsó fél órában 1-2 deci azért lemehet, pl. a müzli után, hogy ne maradjon morzsa, meg édes íz a szádban. 2 km távra nem kell jobban feltöltekezned vízzel. Tehát ne egyél, ne igyál sokat.

A légzés is bejátszhat a szúrás kialakulásába. Talán ha mindig ugyanarra a lábra érkezel minden légzésnél, akkor könnyebben beszúrsz. Tehát próbálj nem páros lépésre, hanem páratlanra lélegezni. Amikor én futni kezdtem, próbáltam a 4 lépés kilégzést, 4 lépés belégzést, de ettől hamar légszomjam lett, úgyhogy váltottam a 3-3-ra. Hónapokon át így ment minden futás, aztán ahogy hozzáedződtem, most már - hacsak nem hajtom meg magam - akkor a 4-4 is tökéletesen megteszi.

Tehát próbáld ki akár még most vasárnap délután, hogy úgy futsz, hogy a légzést 3 lépésenként csinálod. Így ráadásul folyamatosan cserélődik, hogy melyik lábon vagy a kilégzés/belégzés végén, talán nem is fogsz beszúrni.

Ha meg jön a szúrás, akkor változtass a légzéseden! Hátha segít, bár 2 km-nek olyan hamar vége van, hogy talán nem is lesz idő kijönni a szúrásból.