A fizikai melósok: pl.: Kőművesek, ácsok, útépítők, tényleg megizmosodnak?

Én 4 évet töltöttem az építőiparban, és az kijelenthető, hogy tényleg nem abban a 4 évben rendelkeztem a legszebb formával, de az biztos, hogy abban a 4 évben volt a legdurvább fejlettségű a funkcionális izomzatom és az erőszintem. Olyan súlyokat voltam képes cipelni, olyan súlyokat voltam képes a vállamra kapni, olyan súlyokat voltam képes eltalicskázni, amit egyetlen bodybuilder sem bírna heti ötször 12 órában, éveken keresztül. A kajára nehezen tudtam figyelni, de azért igyekeztem mindig vinni dobozban a normális ételeket, úgyhogy amíg a kollégáim elszívtak egy-két szál cigit, addig én mindig bezabáltam. Az első év után beszereztem egy SMR hengert, amit minden műszak után használtam is, de a bokámmal, a derekammal és a nyakammal azért voltak gondok rendesen. Szóval a regenerációval nagyon meggyűlt a bajom. Ilyen brutál meló mellett nyilván nem jártam konditerembe, hiszen még ha néha lett is volna rá energiám, egyszerűen a legnagyobb reumatológiai felelőtlenség magaddal szemben az, ha nehéz fizikai munka mellett te még súlyzós edzést is végzel. Az pont arra jó, hogy koksz nélkül semmi érdemi fejlődést nem fogsz elérni, de legalább még jobban túlterheled az amúgy is túlterhelt izmaidat, izületeidet, szalagjaidat. Már jó ideje nem dolgozom az építőiparban, hanem ülőmunkát végzek, mellette pedig crossfitezek, de több évnyi sport után is azt érzem, hogy a funkcionális erőm még mindig nincs ott, ahol a nehéz fizikai munkás korszakomban volt.

Maradjunk annyiban, hogy ha az építőiparban dolgozók nem napi 12-13 órát gályáznának hétfőtől szombatig, cigivel, sörrel, vodkával és vajas kiflivel, hanem csak napi 4-6 órát dolgoznának, kiegyensúlyott táplálkozás, sok nyújtás/mobilizálás és elegendő pihenés mellett, akkor rengeteg egészséges-kigyúrt burkolóval, kőművessel, áccsal találkoznánk az utcán. Így meg maradnak a görnyedt hátú alkoholisták.