LÁnyok szerintetek az ekkora testépitők jól néznek ki?

Hali!

Asszem kifulladt a téma, és némileg úgyis offtopicolok, szóval nem gond :D

Az izomdiszmorfiával kapcsolatban Bunny hozzászólásait nagy kétellyel fogadnám. Első körben úgy látom, kis gondot okoz a megbízható források elérhetősége, az érdeklődőknek ajánlom a

[link] -ot, a keresőbe írjátok be: muscle dysmorphia. Elég sok a találat, bár a teljes tanulmányokért alapjáratban fizetni kell. Nagyobb könyvtáraknak van hozzáférése az Eisz-hez, azon át olvasható a cikkek nagy része.

A másik gondot az okozza, hogy félreértitek az alap problémát. A testképzavarnak az a lényege, tömören, hogy a személy a pszichés problémával kongruensen észleli és dolgozza fel a világot, jelen esetben a saját testét. Így pl. egy testépítő azonnal kiszúrhatja az utcán, hogy ki mennyit edz, egy biciklis egyből észreveszi, hol tudna egy vadidegen utcán biztonságosan tekerni, egy harcművész meg látja, mi értékes mozdulat egy filmben, és mi akrobatika, stb. Csak azért, mert ez iránt érdeklődnek, és az észlelés rááll, hogy a személy számára fontos információt kiemeli a környezetből. Testképzavarnál van egy hiedelem, hogy pl. elégedetlen vagyok a testemmel. E mögött lehet egy pszichés probléma, pl. iszonyatosan alacsony önértékelés. A figyelem minden olyan információt megragad, ami evvel a hiedelemmel kongruens, ami pedig nem, az a hiedelemnek megfelelően torzul. A testképzavar tehát nem tudatlanság, mint ahogy azt Bunny állítja, hanem, durván leegyszerűsítve, egy információfeldolgozási kisiklás, amit egy irracionális hiedelem táplál. A hiedelem pedig egy pszichés problémának, mondjuk úgy, a tudatos szinten lévő kivetülése. Pongyolán fogalmazva.

És mint zavar, a testépítő populációnak csak kis részét érinti.

Vagytok egy páran, akik otthon vannak a témában. Szerintetek az belefér (a szponzorált versenyző más kategória) a testépítő-életmódba, ha valaki úgy edz, hogy közben rámegy a családja, a barátai, egyéb más szórakozása? Pontosabban, nem tudja integrálni a sportot az életébe, és a sport lesz az életének értelme, az határozza meg minden más fontosságát (nem szponzorált versenyző, az kicsit más tészta)?

Aki úgy gondolja, hogy ilyen jelenség nem létezik, az sajna nem lát tovább az orránál. Azt viszont elismerem, hogy a köznyelv nem egészen úgy használja a szót, mint egy szakember, ugyanis szaknyelven árnyaltabb a jelentése. Ez gond, mert túláltalánosításhoz vezet, szóval valahol jogosan vagytok felháborodva.

az én udvarlóm igy néz ki :) és bejön :)

16lány,ö pedig 19fiu..szerbiai bajnok ^^

ma 01:50

Én nekem csak az nem tiszta ezzel kapcsolatban hogy a testépítésben a lényeg az izmok definiáltsága és mérete.A linkelt őrületnél a "szakértő" azt mondja hogy ez beteges.Akkor találjanak már ki a futóknak is 1 hangzatos betegséget hogy miért akarják a végletekig fokozni a teljesítményüket.Mert lényegében ugyan az.Az atlétikai sportokban a Gyorsabbra, messzebbre, magasabbra 3as jelszó az irányelv.

A testépítésben a Nagyobb szálkásabb nagyobb a jelszó.Más a cél csak az egyiket betegesnek tartják.Pedig ugyan olyan sport.

"Saten válasza:

Én sem tudnám abba hagyni de én nem is akarom. Lehet szteroidok és tápkiegek nélkül is edzeni, bár az eredmény csekély lesz de nem lehetetlen. A kérdés:

- Mit szeretsz a testépítésben?

Hadd válaszoljak én:

- Magát az edzést szeretem, és persze az eredményt ami vele jár. De ha nem lenne eredménye akkor is folytatnám mert ez egy kikapcsolódás, egy hobbi, pont olyan mint a kockáknak a számítógépes játék. Függő vagyok, és rosszul érzem magam amikor kihagyok akár egy fél edzést. Sőt akkor is ha a széria utolsó ismétlése nem megy ki. Ilyenkor mindig csinálok egy plusz sorozatot. De, hogy mondod meg az alkohol függőnek, hogy ne igyon tovább? Hogy veszed rá a kockát, hogy ne gépezzen soha többet?

Én ember vagyok! Gyarló semmirekellő ember aki az ösztöneinek él. Megtudnál lenni szex/recskázás nélkül 3 hétig? Valószínű meg de utána rángatnád mint csimpánz a majomfát. Akkor miért is kéne abbahagyni? Miért amikor élvezem? Nincs pénz tápkiegre... az egy dolog ha magát az edzést szereted! Adonisz komplexus a f*szt! Megszokás, szeretet, élvezet. Ezt is lehet betegségnek nevezni de akkor aki vizet iszik az miért nem beteg? Miért nem hívjátok vízkomplexusosnak azt aki csak vizet iszik és kólát nem? Ez nekem annyira berögzült már az életembe, annyira természetesnek veszem mint azt, hogy reggel elmegyek a WC-re! Miért hagyjam abba a magam ellen küzdést? Miért adjam fel az álmom mert itt pár hájas zsírdisznó azt mondja ez betegség? És??? Kit érdekel? Nem ártok másnak azt csinálok a testemmel amit akarok! Aki cigizni akar az úgyis cigizik! Azt miért nem szóljátok le? Vagy azt aki minden nap iszik egy pohár tejet?

SOHA nem fogom abbahagyni az edzést akkor sem ha levágják a lábam! Hogy miért nem? Mert ez a legegészségesebb szenvedély, ha valaki ésszel csinálja! Aki nem ésszel csinálja az meg úgyis abbahagyja fél év után. Ez életstílus, nincs benne kivetni való. Abba semmiképp se hagyd, ha nincs pénzed akkor is el lehet menni lepukkant terembe ahol csak 900ft a bérlet, de ott is vannak súlyok nem? Jöhet az osztás, de csak attól tűröm el aki több mindent elért az életbe mint én. Hájas zsírdisznók, 13 éves tinip*ncik hanyagoljatok, akit itt érdemesnek találok, hogy lehordjon ezért az Clint, H4xOr, és ennyi, mert ők "felvállalták" a nickjüket és nem anonymousként pattognak itt!"

http://www.gyakorikerdesek.hu/sport-mozgas__extrem-sportok__..

Neke mez már gusztustalan. Nekem ennek a fele, vagy háromnegyede (vagy hogy is mondjam), az oké.

24/L

Hali!

01:50 vagyok.

Nem az a beteges, hogy messzebbre, nagyobbat, gyorsabban. Ez csak a felszín, és lényegtelen. Egy zavarhoz több ismérvnek kell teljesülnie egyszerre. A társadalmi normák megszabják, hogy mi minősül különcségnek, és mi extrém kilengésnek. Vagyis az emberek tudják, hogy nagyjából mi az, amit "normálisnak" tekintenek egy adott kultúrán belül. Mint ahogy a szomatikus betegségek is a szervezet működésében kibillenést okoznak, így nem tekinthetőek a szervezet alap működésének, úgy egy szocializált személy is tudja, mi számít "nem normális viselkedésnek". Így pl. a félelem teljesen ok, de lássuk, mitől félhet egy ember. Félhet a haláltól, félhet az autóktól, stb. De a félelem csak a felszín. A fóbiát a sima félelemtől az különbözteti meg, hogy a személy félelme irracionális, az inger jelenlétében pánikrohamot produkál, az ingert minden áron igyekszik elkerülni, és annyira fél a lehetséges találkozástól, hogy ez a szorongás kihat a mindennapi életére. Ha valaki fél a kígyóktól, az kis hazánkban aligha fog problémát okozni. De ha attól fél, hogy nyílt területen pánikroham esetén nincs hova menekülni (agorafobia), és emiatt nem tud bevásárolni, nem tud dolgozni menni, vagy elvinni a gyereket iskolába, azt megsínyli ő maga is, és szenvedést okoz vele a környezetének is. Ez a mi kultúránkban már a különcség fogalmába nem fér bele, mert egy különc ne veszélyezteti a gyereke iskoláztatását vagy éppen tápláltságát. Amikor arról van szó, hogy a környezetünknek kárt okozunk, nem olyan apróságokról beszélnünk, mint a "nem szeretem a tortát", hanem arról, hogy pl. a depresszióban megváltozott figyelmi folyamatok miatt a kisgyerek nem kap enni, vagy a feleségem szépen elválik tőlem, holott a betegség előtt jól megvoltunk.

A félelem tehát ugyanaz a felszínen, de a dinamika iszonyatosan különbözik. Mivel a fóbia fenti ismérvei elég gyakoriak, ezért kell EGYSZERRE teljesülniük, és adott ideje fenn kell állniuk, mert akkor már meglehetős bizonyossággal ki lehet mondani, hogy az adott társadalmi értékek szerint ez a viselkedésmintázat már NEM FÉR BELE.

Itt nem arról van szó, hogy tetszik-e az izomzat a többieknek. Adott egy izomtömeg, ami egyre nagyobb. Te ebben profizmust, esztétikát, kihívást és munkát látsz. Ezek mind megszokott értékek. De a tested változása csak a felszín, ami statisztikailag együtt jár mind a harmonikus életvitellel, ahol megvannak a barátaid, a családod, a munkád, a hobbid, és az általuk támasztott követelményekhez alkalmazkodni is tudsz (nem hanyagolod el a párod, a feleséged, a barátaid, stb.), megvan az egyensúly, amit egy tisztes érdeklődési körtől elvárhatsz. De a tested változása együtt járhat avval is, hogy szarsz a barátaidra, a feleségedre, a gyerekre, és minden csak arról szól, hogy nagyobb légy. És mindezt nem azért, mert ezt élvezed. Ha valamit élvezel, akkor azt tudod integrálni az életedbe, mert az életed többi része ugyanolyan fontos. Függőségnél nem azért gyúrsz, mert szereted. Hanem azért, mert nincs más mód arra, hogy a pszichés problémát kompenzáld. Itt a figyelem önmagadra irányul, ill. a kompenzációra, ami miatt úgy tűnhet, hogy szarsz mindenre, ami korábban fontos volt neked. Szenved a családod, mert nem érdekelnek téged, a barátaid, mert úgy tűnik, mint ha semmibe vennéd őket. De ez még nem függőség, az csak akkor jön, ha a gyúrást nem tudod abbahagyni, és nem azért mert az életed szerves része, hanem azért, mert a kompenzáció rákényszerít. Nem tudod kontrollálni az időt, amit rászánsz, mert KELL, hogy gyúrj. És ha mindez EGYSZERRE teljesül, épeszű ember ugyanabból a kultúrából nem fogja azt mondani, hogy ez rendjén van.

Szóval az, hogy ez mind egyszerre teljesül, nem megszokott az adott kultúrkörben (a DSM rendszere a nyugati kultúrában és csakis ott működik, ezt mindeki tudja), és nincs az ipse javára. Ismét csak, nem avval van a gond, hogy nagyobbra, szebbre. A lényeg a dinamika, mi mögötte van. A szakértő leírásában erre utal az a mondat, amikor azt mondja, hogy a testépítés ÁTVESZI a hatalmat az életed felett. KICSÚSZIK a kezedből az irányítás, és borul az egyensúly az élet többi területével.

És ez ugyanúgy érvényes minden sportra. A függőség ott kezdődik, ahol az élvezet kényszerbe fordul át. A kényszer pedig abból nem látható, hogy milyen szép az izomzatod, de mindenképpen van statisztikai együtt járás a kettő között. Pl. a problémás internethasználatnál: a netezéssel töltött idő nem szükséges és nem is elégséges feltétele a problémásságnak, de az igaz, hogy a problémás használók többet neteznek azon társaiknál, akikre a problémásság feltételei nem teljesülnek.

Az, hogy valakire minden feltétel EGYSZERRE teljesüljön, ritka. De ha teljesül, akkor más pszichológiai vagy életviteli problémák is jelentkeznek, melyek megnehezítik az adott társadalomban való boldogulást.

Remélem így érthető. Pl. nem mindegy, mi van a félelem mögött, és az sem, mi vezérel a testépítésben, és az milyen hatással van a környezetedre. És annak a súlyosságát maga az egyén NEM BIZTOS, hogy fogja látni, köszönhetően a gondolkodás megváltozásának, amit az első kommentemben írtam.