Egy közigazgatási hatóság esetében létezik-e a téves jogértelmezésnek az a szintje, amely már komolyan felveti a szándékos félreértelmezés révén a hivatali visszaélés gyanúját?

#11

Köszönöm a részletes válaszod.

Akkor adok némi plusz infót. Egészen konkrétan egy gyermek védelembe vételének ügyéről van szó, amelyre a Gyer. 86. § (1) bekezdése azt írja, hogy annak során a gyámhivatalnak tárgyalást kell tartania. Ennyi, punktum. Elég egyszerű magyar mondat, nem lehet félreérteni. Egy közérdekű adatigénylésből tudom, hogy ugyanez a gyámhivatal az utóbbi két évben összesen 141 védelembe vételi ügyet vitt, amelynek során tehát neki mind tárgyalást kellett tartania, és egyszer sem fordult elő, hogy anélkül jártak volna el. De érdekes módon ebben az esetben mégis.

Mindezt úgy, hogy előtte maga az ügyintéző említette szóban, hogy mi az ügymenet ilyenkor és lőtte be körülbelülre, hogy mikor lehet majd a tárgyalás időpontja. Ráadásul az elutasító határozatban (jogszerűtlenül) hivatkoznak a Gyer. 85. §-ára, ami közvetlenül a 86. § előtt van, tehát a gyámhivatal nagyon is tisztában kell legyen azokkal a jogszabályokkal, amiket alkalmaznia kell. Csak épp nem teszi.

Ez mi lehet, ha nem szándékos?

"Az esetleg nem lehet, hogy kiküldték az idézést, de rossz címre, vagy a postás nem hagyott értesítést róla stb., és mivel nem vetted át, beállt a kézbesítési vélelem?"

Nem, nem ez történt. Megfellebeztem a megszüntető határozatot, aminek helyt is adtak, és visszavonták. Azt meg anyuka fellebbezte meg, de időn túl, amit az akkor még hatályos Ket. szerint érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani, ehelyett meg továbbították másodfokra, és ott vették észre, hogy hoppá, ez időn túli. Ezzel is eltelt vagy két hónap tök fölöslegesen.

Mondom, olyan "hibákat" vétenek, amiket még én sem tennék annak ellenére, hogy nincs jogi végzettségem, csak tudok magyarul olvasni.

De a sor még folytatható azzal, hogy kapcsolattartás akadályozásáért pénzbírságon kívül mást a gyámügyintéző saját bevallása szerint sem hajlandóak kiszabni. Kértem mediációt, nem foglalkoztak vele, majd miután felhívtam a figyelmüket rá, hogy talán illene elbírálni a kérelmem, elutasították. Persze akkor már nem is lett volna időszerű. A 6 hónapos pótlási határidőt anyuka nem teljesítette, ezt persze nem szankcionálták. Ahogy az sem érdekelte őket, hogy jogerős pénzbírság után az akadályozás már Btk. szerinti bűncselekmény, rendőrségen feljelentést tenni nem akartak, a védelembe vételi tárgyalást pedig fél évvel később tartották meg, mint kellett volna, és persze védelembe vétel még egy év akadályozás után sem valósult meg.

Ez szerény véleményem szerint már nemcsak hivatali visszaélés, hanem bűnpártolás is.

Na, mindössze ezért vagy csak rájuk baromi pipa. A csöpp kislányom meg közben apa nélkül cseperedik, és az óvónőnek nyilatkozza azt, hogy menni akar apához. Akit március óta nem láthatott.

#14

Köszönöm, de ezzel a bölcsességgel nem vagyok kisegítve.

Ahogy vak sem vagyok, és magam is látom azt, hogy hogy mennek ebben az országban a dolgok, és fejétől bűzlik a hal. De jó pár bírósági ítéletet olvatam már e tárgykörben, és az a meggyőződésem alakult ki, hogy ott azért még az esetek igen nagy többségében értenek a joghoz. És az én ügyemmel kapcsolatban is attól tartok, hogy minden egyes kérelem esetén majd a közigazgatási bíróságnak kell döntenie, mert a gyámhivatal egyszerűen dilettáns és emiatt közveszélyes idiótákkal van tele, akik felelőtlenül és átgondolatlanul döntenek érzékeny korban lévő kisgyerekek jövőjéről. Csak mire a bíróságig eljut a dolog, addig a gyerekem felnő, én meg kitörölhetem a jogorvoslati lehetőséggel a fenekem.

Ezért forszíroznék valami ütősebbet, mint a végeláthatatlan fellebbezések írogatását.

Van ügyvédem, de egyelőre egy másik ügyben (amely persze valamilyen szinten kapcsolatos ezzel).

Ő nem ajánlja azt, hogy bepereljem a gyámhivatalt. De mivel anyuka közben kizáratta őket, és azóta már másik kerületbe utalták az ügyintézést, ezért szerintem nincs félnivalóm. A kár, amit okoztak, valós, megtörtént, elégtelenül működnek, nem érdeklik őket a gyermekek jogai.

Tulajdonképpen ez már csak mellékszál. Az ügyem nem a gyámhivatalban, hanem bíróságon és ügyészségen fog megoldódni, illetve az anyuka vizsgálatára kirendelt pszichiáteren, akit majd megpróbálunk a bíróság által kirendelni. (A teljes történet csak egy kis részét meséltem el, a dolog ennél még sokkal cifrább, és hamarosan több büntető feljelentés lesz anyuka ellen egy személyiségi jogi perrel megspékelve. Aztán a végén a gyermekelhelyezés megváltoztatása.)