Bejegyzett élettársi kapcsolatnál, ha meghalok vagy ha a párom meghal törvényesen mi leszünk egymásnak az első számú örökösök?

Szerintem ugyanaz vonatkozik rátok, mint a házastársaknál.

Legalábbis egy kolléganőmnél így volt.

Szinte semmi különbség nincs a kettő között.

Ezért is nem értem, hogyha már felvállalják egymást hivatalosan is emberek, azt miért nem házasságban teszik?

Az öröklés nem így működik. Örökös mindig az egyenesági leszármazott, ha az nincs, akkor a felmenő (szülők), ha már ők sincsenek, akkor jönnek az ő leszármazottaik (tehát az elhunyt testvérei, azok gyerekei).

Tehát az élettárs - semmilyen formában - nem örököl alapból. Haszonélvezet jár neki. Célszerű lenne végrendeletet készíteni.

Mi a törvényes öröklési sorrend?

A törvényben meghatározott örökösök a törvényben megjelölt sorrendben válnak örökössé. Ez a sorrend kivételt nem engedő, szigorú rangsor, amely alapján a törvényben előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat.

1.) a leszármazók törvényes öröklési sorrendje:

A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.

a.) a gyermekek öröklése:

– Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl.

– A gyermeki kapcsolatot a Csjk. szabályozza. Alapvető elv, hogy a gyermek az apa után akkor örököl, ha a családjogi státusza tisztázott. Ennek megfelelően a házasság érvénytelensége a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti, ugyanakkor az apaság vélelmének megdöntése már igen (lásd: családjogi honlap).

b.) távoli leszármazók törvényes öröklése:

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. (helyettesítési elv)

c.) a házastárs törvényes öröklése

Az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy azonban akkor is kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állott fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód.

– egyedüli örökösként: A magyar jog az özvegyet csak leszármazók és az örökhagyó szülei hiányában tekinti önálló örökösnek. Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti.

– leszármazók melletti örökösként: holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakon, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész illeti.

– szülő melletti örökösként: az örökhagyó leszármazói öröklésének hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakat. Az ezen kívüli hagyaték felét a túlélő házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kieső szülő helyén a másik szülő és a túlélő házastárs örököl fejenként egyenlő részben.

d.) felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés): a felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklését a magyar jogban parentéláris öröklésnek nevezzük.

– A parentéla: a magyar öröklési jog egyik tradicionális eleme, amelynek lényege az, hogy az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazói egyetlen öröklési csoportba kerülnek beosztásra. Az egyik parentélába tartozó személyek megelőzik a következő parentélába tartozókat. A magyar öröklési jogban ennek megfelelően létezik két teljes parentéla, ahol a helyettesítési elv alapján a fokozatosság érvényesül valamint egy csonka parentéla, ahol mindenki egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl.

– A szülői parentéla: Az első parentélába tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.

– A nagyszülői parentéla: A második parentélába tartozó személyek akkor örökölnek, ha az első parentélaban mindkét szülő és azok leszármazói kiestek. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.

– A dédszülői parentéla: Ezt a parentélát a 2013. évi V. törvény (ptk) hívta életre, korábban ez már csonka parentéla volt. Ez alapján, ha az első két parentélában öröklésre jogosultak kiestek az öröklésből, akkor az örökösök az örökhagyó dédszülei fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói. Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és leszármazójuk nincs vagy nem örökölhet, akkor az egész hagyatékot a többi dédszülőpár örököli fejenként egyenlő részben. Ha az így öröklő dédszülők közül bármelyik bármelyik kiesik, akkor helyette az e pontban leírt általános helyettesítési szabályok szerint valósul meg az öröklés.

– Mindhárom parentélában a törvényes öröklési kapcsolatot az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat és nem az egymáshoz fűződő hozzátartozói viszony alapozza meg: sem a szülőknek, sem a nagyszülőknek nem kell tehát házastársi kapcsolatban élniük sem az örökhagyó halálakor, sem azt megelőzően.

– Csonka parentéla (távolabbi felmenők öröklése): A negyedik parentélát a magyar jogi csonka parentélának is nevezi, mivel ebben a csoportban az oldalági rokonok már nem örökölnek. A felmenők viszont korlátozás nélkül törvényes örökösök. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a dédszülők, sem ezek leszármazói nem örökölhetnek, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

– Állam, mint törvényes örökös: ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. Az állam egyben szükséges örökös is. A hagyatékot, mint törvényes örökös nem utasíthatja vissza (a végrendeleti örökösként azonban igen), viszont az örökhagyó tartozásaiért az állam is csupán a hagyaték értékéig felel.

A "bejegyzett élettársi kapcsolat" kizárólag homoszexuálisoknak van, házassággal egyenértékű a polgárjogi hatása.

Heteroszexuális élettársak, közjegyzőnél regisztrálhatják élettársi kapcsolatukat. Végrendelet nélkül nem örököl élettárs, mert a törvényes öröklés rendjébe nem tartozik bele. De arra jó ez a regisztrálás, hogy pl. kisgyerekkel egyedül maradt nő kérheti bíróságtól, hogy volt élettársa tartását biztosítsa (ha önhibáján kívül nem munkaképes), sőt még élettársa tulajdonában levő lakásban lakhatását is biztosítsa ha a gyereket neveli.

[link]

Törvényes öröklés Ptk.-ban HARMADIK RÉSZ:

[link]

Azzal azért vitatkoznék, hogy csak homoszexuálisoknak van, inkább úgy mondanám, hogy két azonos nemű emberből álló pároknak. Ez nem feltétlenül homoszexuális párt jelent :)

De a többi részben tudtommal igaza van az előző válaszolónak.