Egy ítélet kiszabásánál van büntetés limit?

A #2 válasz igen érdekes, természetesen a valósághoz semmi köze (na jó: kevés köze van).

Főszabályként valóban a Btk Különös Része minden bűncselekményhez fűz egy büntetési tételt, és ezen határok között kell kiszabni a büntetést. De a büntetési tétel bizonyos feltételek mellett, meghatározott mértékig felfelé és lefelé is áttörhető, illettve alkalmazható alternatív büntetés vagy intézkedés.

Ezt nem sorolom fel, mert nincs rá egy napom, de pl. felfelé emelhető a büntetés halmazat vagy különös visszaeső esetén, lefelé szabható ki az ún. enyhítő szakasszal (Btkk. 82.§).

Ha valaki (nme akárhogy, hanem ún. közvetítői eljárás keretein belül) megtéríti az okozott kárt, nem feltétlenül, hanem csak öt évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén, négy meghatározott feltétel mellett és másik négy kizáró ok hiányában enyhíthető korlátlanul a büntetése. Ha pedig a cselekmény három évnél nem súlyosabban büntetndő, akkor vele szemben valóban megszüntetik - e feltételek fennállása esetén - az eljárást. A kettő azonban messze nem ugyanaz, mert akivel szemben korálatlanul enyhíthető a büntetés, azt elítélik, csak enyhébb büntetésre, mint mást.

Fontos tisztázni a fogalmakat.

Először is van a gyakorlat. Azt emberek intézik, akik ilyen-olyanok. A bíró is, az ügyész is, a védő is. Ebből következik, hogy a bírói gyakorlat mindig az illetékes személyek jellemén múlik.

Másfelől vannak az elvek, az elmélet. Eszerint a bíró nem a büntetésről dönt, hanem a törvények által rendelkezésére álló lehetőségek közül választ. Mindig! A törvény minden eseményt számba vesz, és szankcionál. Minthogy az élet bonyolult, ezért a fontosabb változatokat tételesen felsorolja, a többiben pedig eljárási elveket határoz meg, hogy mi mindennek kell érvényesülnie. Ezek között elsőrendű az arányosság és méltányosság. Az ügyész dolga, hogy bizonyítsa az elkövetett bűntényt, és minél pontosabban behatárolja a minősítését (például, az emberölés pillanatnyi felindultságból, véletlenül, szándékosan, előre eltervelten, különös kegyetlenséggel, stb. történt). Persze a felkészültségétől függ, ez mennyire sikerül neki. A védő az enyhítő körülményeket bizonyítja, netán alibit, vagy más körülményt, ami a cselekményt enyhébb kategóriába helyezi. A siker itt is a felkészültségtől függ. A bíró pedig előbb sorra eldönti, a bizonyítások mennyire helytállók (ha kétsége van, további szakértést rendelhet el). Utána a kapott eredményre megkeresi a megfelelő törvényi előírásokat, mérlegeli, hogy mit milyen mértékben lehet figyelembe venni, ez dönti el az ítéletét. Például egy pénz visszafizetése vagy nagyjából visszacsinálja az eredeti állapotot, vagy nem. Ha mondjuk emiatt egy nagy üzlet nem jön létre (és ezt bizonyították), akkor nem jön létre az eredeti állapot. Előbbi esetben az elzárást jelentő büntetés elmaradhat. Mert például azt is bizonyították, hogy ez nem jellemző rá, csak éppen akkor elcsábult. Utóbbi esetben, vagy ha kiderül, hogy a gyanúsítottnak ez szinte életvitele, akkor lesz elzárás is. Egy bírósági tudósítás nem tud kitérni minden részletre. Ha arról akarsz képet kapni, a bíró helyesen dönt-e, ahhoz végig kell ülnöd a tárgyalásokat, minden részletre figyelni, na és persze nem árt érteni valamennyire hozzá.

Elméletileg a működő rendszer jól van kitalálva, és minden valószínűtlen esetre is felkészül. Ezért törölték el a halálbüntetést is. A bűnöst más módon is lehet izolálni, és a tévedés ekkor korrigálható. Az más kérdés, hogy ahol megjelenik az emberek felelőtlensége, cinizmusa, a korrupció, ott sérül az elmélet, problémás lesz az igazságszolgáltatás is. Nálunk ma ez a helyzet, de nem elsősorban a bírói kar tisztességtelensége miatt. Sokkal inkább azért, mert a politika durván és erőszakosan beleavatkozik. Elsősorban az ügyészségen keresztül.

Minden bűncselekménynek van egy törvényi tényállása (az elkövetett büncselekmény leírása), és ebben a büntetés mértéke tól-ig. (pl. 2 - 8 évig)

Az enyhítő és súlyosbító körülmények alapján kerül kiszabásra a büntetés.

Mivel minden eset más, ezért sokat számít egy cselekmény törvényi tényállásának megállapítása, besorolása is, a különböző büntetési tételek miatt.

Btk

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV

Mindent a törvény határoz meg. Tehát ha mindent figyelembe véve egy embernek egy adott bűncselekményért max. 10 év börtön szabható ki, a bíró nem adhat 12-őt.

Persze, van olyan, hogy mettől meddig terjedő büntetést szabhat ki, viszont nyilván a bírón múlik, hogy mit és hogy vesz figyelembe a büntetés kiszabásánál és vannak tényezők, amik miatt emelkedhet a büntetési tétel, de mindennek törvényi korlátja van.

[link]

Az elején a fogalmak, az egyharmada után vannak a bűncselekmények.