Családi vállalkozás, végrendelet, hol az igazság? (hosszú)
Kíváncsi vagyok a kívülállók igazságérzetére.Elnézést kérek előre is a terjedelemért,de csakis így tudok átadni minden információt.
Apám fiatalon nincstelen volt, zűrös családból érkezett, mikor anyámmal megismerkedtek negyven évvel ezelőtt.Anyai nagyanyám anyagilag támogatta őket, kis földterületet adott apámnak,stb., anyám pedig jó családi légkört biztosított otthon. 95%-ban anyám nevelt minket testvéremmel (azaz 95%-ban ő foglalkozott velünk,orvoshoz vitt,programokra,szinte minden szeretetet én tőle kaptam). Apám az anyagiakat biztosította,keveset volt otthon, és egyre nagyobb vállalkozást épített.20 évvel ezelőtt apám évekig szeretőt tartott, anyumnak pedig melldaganata lett (talán pont emiatt). Apám anyagilag továbbra is támogatta anyum, de érzelmileg és testileg teljesen elfordult anyumtól:csak aludni járt haza,akkor is gyakran lelkileg anyám porig alázta. Apám minden nap (vasárnap,ünnepnapok is) dolgozott a vállalkozásában, csak hogy ne is kelljen otthon lennie.Fiatalabb testvéremet (ő nem tanult tovább), 18 éves korától apám maga mellé vette, és a mai napig egymás támaszai,együtt dolgoznak a vállalkozáson, ami jelenleg kb. 800 milliót ér, folyamatosan emelkedő ingatlan (föld) vagyonnal (mínusz a 300 milliós hitel). Anyámhoz nem jártak haza, aki bár felgyógyult betegségéből, gyakorlatilag magányosan élt.Anyum nem vált el tőle,nekem azt mondta,azért,mert úgysem találkozik apámmal,és legalább ad haza pénzt. Mivel házastársak voltak,sokszor megesett,hogy apám agresszív módon (anyám nyakát,karját szorongatva) kényszerítette anyum,hogy írjon alá pl. a családi ház jelzálog,vagy egyéb hiteleknek,hogy a vállalkozása működhessen.Egy ilyen jelenetnél avatkoztam közbe és védtem meg anyám,míg testvérem szemét lesütve inkább nem avatkozott be,hiszen anyagilag mai napig teljesen apámtól függ. Apámmal azóta alig beszélünk, de akkor is agresszív,rosszindulatú,gúnyos velem. (Senkinek tart,sz*r alkalmazottnak,menekültnek,stb).
Én korábban továbbtanultam és a vállalkozással nem összeegyeztethető szakmám lett.Önerőből értem el mindent, semmilyen támogatást nem kaptam apámtól. A vidéki (sőt, országos, és manapság katasztrofális) munkanélküliség miatt külföldön találtam csak rendes megélhetést biztosító állást szakmámban.Külföldön is élek már 5 éve párommal. Viszont honvágyunk van,szeretnénk hazaköltözni.
Két éve megtudtuk,hogy anyukám ismét és párom apukája is gyógyíthatatlan betegek. Mindkettőjüknek mi voltunk a büszkeségeik,ahogy csak tudtuk,látogattuk őket és viszont.Hozzám is anyukám állt legközelebb.Ő két hete meghalt.Párom apukájának állapota jelenleg válságos.Párom két hónapja vesztette el állását,emiatt pont mostanában terveztük a babát.. akit anyukám (és párom apukája is) annyira várt... (még anyukám halálát sem tudom,hogy dolgozom fel) Egy hete, pont anyukám temetésének a napján (jogszabályban előírt határidők miatt) apám és öcsém azt kérte,anyukám helyett legyek én a tag a vállalkozásban (sajnos nem társasági forma korlátolt felelősséggel,hanem az egyéni vállalkozásnak egy speciális változatának minősül),persze csak papíron,hiszen egyelőre nem költöznék Magyarországra (bár az én állásom is kétséges itt,főleg,hogy rengeteget hiányoztam anyum betegsége miatt és sokszor hibázok,nem tudok koncentrálni).
Bevallásuk szerint engem nem terhelne felelősség, de én az aláírást megtagadtam,nem bízok bennük. Nem szeretném a saját (ő vagyonukhoz képest jelentéktelen) megtakarításomat veszélyeztetni, valamint a hatóságokkal újat húzni (miért van két országban is bevételem,stb). Ettől nem dől össze a vállalkozásuk,csak kevesebb adókedvezményt és támogatást tudnak igénybe venni.
Anyukám azt szerette volna, ha én nem maradok ki az apám által létrehozott vagyonból, ezt többször mondta,hogy miattam nem vált el tőle, és hogy testvéremtől ne szakadjak el. Apám a napokban megtalálta a naplóját, amiben anyukám szinte csak rólam és páromról írt...
Testvérem az évek alatt teljesen ellenem fordult,engem lenéz,és hatalomvágyó lett,kihasználja,hogy apám csak miatta dolgozik már,és termeli vissza a hiteleket (jelenleg apám nevén van minden). Pedig még mindig apám hoz üzleti döntést és ő irányítja az alkalmazottakat,testvérem csak háttérben van.
Apám és testvérem sokszor említették nekem,hogy a vállalkozás azé,aki ott dolgozott.Aki nem ott dolgozik, az mehet amerre lát.Viszont igazságtalan (és anyukám kérésével is ellentétes,akinek se végrendelete,se vagyona nem volt),hogy a testvérem kapjon egy működő, ekkora értékű vállalkozást, én meg semmit. Hogy lenne ez igazságos? Fontos: inkább elvekről van szó. Ha semmit sem kapnék onnan (mint ahogyan azzal fenyegettek), és megmaradunk külföldön még pár évig,meg fogunk élni valahogy, mindketten értelmesek vagyunk,önerőből jutottunk el ide. Ami igazán fontos: nekem csak testvérem marad a családból és nagyon szeretném,ha laza,távolságtartó,de valamilyen viszony maradna köztünk. (Ez szintén anyukám kívánsága volt,hogy ne robbanjon szét a két testvér). Viszont ha testvérem továbbra is ellenséges és nem hajlandó semmit adni (kérdés: mégis hogyan,mit,mivel a vállalkozás megcsorbításáról,eladásáról hallani sem akarnak?) akkor sosem akarnám őt látni és a közelébe sem költözni. Majd elszámol az életével és lelkiismeretével mindenki, én nem perelném, akkor sem,ha járna köteles rész. Így is gondban vagyok, mit mesélek majd a leendő gyerekemnek az apámról, és hogy miért élünk külföldön...
Viszont ha nem leszek teljesen kitagadva,úgy elképzelhetőnek tartom,hogy néha találkozunk,a környéken lakunk és idővel (esetleg öreg korunkra) közeledünk egymáshoz testvéremmel.
Úgy érzem,tenni nem tudok semmit,de érdekelne,mi az igazságos ebben a helyzetben, kinek mit kellene tennie? Tényleg az a bevett szokás,hogy az ott dolgozó testvéré a családi vállalkozás, a többi meg mehet amerre lát? Sajnos az nem megoldás,hogy dolgozzunk együtt a vállalkozásban, mert különböző értékrendünk van (neki a vagyon,nekem a család az első), nem akarok heti 6-7 napokat ott lenni (nem intenzív munka, de jelen kell lenni,sőt ott lakni,ami a párom és köztem is konfliktust szülne. A párom az egyetlenem a világon, anyukámnak azt is megígértem,hogy szép család leszünk,tehát a párkapcsolatom nem kockáztatom semmi és senki kedvéért). Nekünk más az érdeklődési körünk, képességünk is,mint testvéremnek, tehát más jellegű tevékenységet csinálnánk szívesebben, mint ezt az átok vállalkozást. De a 0-100% megosztás olyan szinten keserűséget váltana ki belőlem,hogy sose akarnék többet tudni testvéremről és annak közelében élni. Ha apám végrendeletet írna, mi lenne az igazságos "osztás"?
válasza:"Viszont igazságtalan (és anyukám kérésével is ellentétes,akinek se végrendelete,se vagyona nem volt),hogy a testvérem kapjon egy működő, ekkora értékű vállalkozást, én meg semmit."
Már ne is haragudj, de kicsit el vagy tévedve.
Ugyan annyi lehetőséged lett volna az édesapádnál dolgozni , mint amennyi a testvérednek, a lehetőség meg volt elötted is-nem kellett. Még mostz is a saját érdekedet tartod szem előtt, és egy papirt nem voltál hajlandó aláirni-mert a kis megtakaritásodat féltetted.
Az édesanyád abból a pénzből élt, amit apád keresett. Erőfeszítést szerintem nem tett, hogy a melóból átvegyen pár dolgot, ami segitségére lehetett volna apádnak arra, hogy nem a 7-7 napjából kelljen melózniA.
Én az édesapád helyébe a tesód felé lépnék és nem számolnék veled. Veled aki csak a saját érdekét és megtakaritását félti-most is, ebben a helyzetben ahol most vannak..
válasza:Nem értek egyet az előttem szólóval, már csak azért sem, mert az aláíráson az Apukádéknak csak kisebb dolgo múlott, te viszont az eddigi megtakarításodat tetted volna kockára. Én sem írtam volna alá, és ezt így nem is várhatták volna el tőled.
Apukád biztos rengeteget dolgozik a vállalkozásban, de erkölcsileg én nem tudok azonosulni vele.
0-100-as megosztás semmiképpen nincs, mert van köteles rész. Szerintem inkább ügyvéddel beszélj, mert ő tudja megmondani, hogy mi a helyzet.
A testvéred nyilván kap fizetést, vagy vesz ki pénzt a vállalkozásból, tehát ő nem ingyen dolgozik, az örökség meg mindkét gyereket illeti.
válasza:jelenleg ugye csak és kizárólag apukád a tulajdonosa a cégnek?
végrendeletet biztosan ír (ha nem ír, akkor leszármazók örökölnek egyenlő arányban)
ha ír végrendeletet, akkor a köteles rész illet meg, ami fele annak, mint amit amúgy örökölnél (ezt azért a gyakorlatban nem szokták megkapni a jogosultak)
az az igazságos, ha kapsz vmit az apai örökségből, de kevesebbet mint testvéred (ha nincs végrendelet, ugyanannyit kaptok)
itt igazság tényezője amúgy nem játszik, ez tiszta jogtan
ha viszont még életében az egész céget eladja apád vagy odaajándékozza testvérednek az egészet és vagyontalanul hal meg apád, na az érdekes huzavonához vezethet..
válasza:2
Az az "örökség" amit a családban csak 1 ember dolgozott ki, az minden csak nem "közös".
Majd ha a családban te vagy a főkereső, és a napod több mint 20 óráját a keccsöléssel fogod tölteni, hogy a többieknek meglegyen mindene, és semmiben ne szenvedjenek hiányt, és utána olyanok akik ebben 1 órát se tettek bele-de tartják a felére a markukat-megnézném, hogy neked hogy esne, és mennyire lenne kézenfekvő az osztozkodás.
De tudod ehhez ezt át kell élned, hogy egyáltalán legyen arról képed, hogy milyen család fentartónak lenned, és másokért dolgoznod, nem csak "elfogadnod" a javadalmakat.
válasza: válasza:Én úgy érzem, hogy ha te is részt vettél volna a munkában, akkor a vállalkozás most nagyobb lehetne.
Ezért kártérítést kellene fizetned.
Az ország elhagyása nagyon csúnya dolog.
Régebben volt erre egy szó: DISSZIDÁLÁS!
( a 10 év bőrtönt én most is kiutalnám minden ilyennek)
válasza: válasza:Anyukád mit dolgozott? Segített a vállalkozásban tevőlegesen?
Vagy annak, hogy ő biztosíthassa a családi légkört, programokra hordhasson titeket, az anyagi hátterét teljesen apukád teremtette elő?
Amikor apukád már nem járt haza, anyukád keresett munkahelyet magának?
Vagy csak abból a pénzből élt amit apukád adott neki?
Azt írod, mindent önerőből értél el, semmilyen támogatást nem kaptál apukádtól. Nem finanszírozta a tanulmányaidat, a tanulásod alatt a megélhetésed?
Ha anyukád annyira magányos volt, miért nem vitted ki magatokhoz külföldre? Főleg, hogy ennyire közel álltatok egymáshoz. Már 3 éve külföldön éltél, amikor anyukád újra beteg lett. Miért nem vitted ki magatokhoz?
Milyen egyéni vállalkozási forma az, ahol több tag van?
Az egyéni vállalkozások egyszemélyesek. Nincsenek bennük tagok. Mint ahogy az egyéni cégekben sem.
"Anyukám azt szerette volna, ha én nem maradok ki az apám által létrehozott vagyonból, ezt többször mondta,hogy miattam nem vált el tőle, és hogy testvéremtől ne szakadjak el."
Attól, hogy anyukád elvált volna apukádtól, te még ugyanúgy az örököse maradtál volna apukádnak és a testvéredtől sem kellett volna elszakadnod.
Anyukádnak hogyhogy nem volt része a házban ahol lakott?
Apukád vagyona volt még a házasságuk előtt?
Miért csodálkozol rajta, hogy a vállalkozás eladásáról hallani sem akarnak? Abból élnek. Keményen megdolgoztak érte. Abból éltél te is és anyukád is.
Te nem akarsz heti 6-7 napokat a vállalkozásban lenni, azt tegye csak meg apukád és a testvéred, de igényt tartasz a vállalkozás egy részére.
"Viszont ha nem leszek teljesen kitagadva,úgy elképzelhetőnek tartom,hogy néha találkozunk,a környéken lakunk és idővel (esetleg öreg korunkra) közeledünk egymáshoz testvéremmel."
Te sem vagy jobb a testvérednél egy szemet sem. Azt írod "az évek alatt teljesen ellenem fordult,engem lenéz,és hatalomvágyó lett"
És te? Csak akkor tartanál kapcsolatot vele, ha részesülnél a cégből. Ha nincs vagyon, akkor a testvéred se kell.
Próbáld úgy is végiggondolni a történetet, mintha a testvéred, vagy apukád mondaná el.
Ugye, egészen máshogy hangzana.
válasza:#7 -nek üzenem:
A ww2-ben egy orosz tank kilövéséért 10 hektár föld járt.
De ezért kockára kellett tenned a saját életedet.
Ez persze túlzás a mai világban, de jól példázza a föld értékét. Mit gondoljak arról, akinek van lehetősége itt dolgozni a földön, ehelyett elmegy ...például NSZK-ba traktorosnak?
Senki ne feledje hogy az 1900 -as év fordulóján a magyar lakosság 95%- mezőgazdaságból élt, és mi ezeknek az embereknek a leszármazottjai vagyunk.
Köszönöm a hozzászólásokat. Meglepett,hogy szinte kizárólag a véleményemmel ellentétes hozzászólásokat kaptam, ami két okból lehet:
1) objektív véleményként elfogadható lehet az az érv is,hogy aki ott dolgozik azé minden, és ha kapok még megerősítést (máshonnan is, nem csak e fórumból) akkor belátom és elfogadom, lelkemben helyreteszem.
2) általános irigység, rosszindulat (pl. ami a külföldön megélhetést keresőket övezi manapság).
Továbbra sem hiszem,hogy ennyire hamis értékrendem lenne.
Valaki sok kérdést tett fel, igyekszem mindegyikre válaszolni:
- "jelenleg ugye csak és kizárólag apukád a tulajdonosa a cégnek?"
Igen, egyéni vállalkozóként minden az ő nevén van, néhány hitel aláírásában édesanyám adóstársként szerepel(t).
-"Anyukád mit dolgozott? Segített a vállalkozásban tevőlegesen?"
Anyukám 40 éves koráig, házasságuk 20. évéig dolgozott főállásban, (ekkor még apámnak is főállása volt, nem volt meg a vállalkozás). Az akkor mellékjövedelmet jelentő, vállalkozás elődjét jelentő tevékenységben anyukám is (sőt, én is) gyakran részt vettünk. Anyukám leszázalékolása után az adminisztrációs munkákban tudott már csak segíteni. Ezzel pár évvel ezelőtt viszont teljesen felhagyott, amikor apám már nagyon gorombán bánt vele (és velem), ráadásul egészsége is megromlott, így minden energiáját a lelki és testi egészsége visszaállításának szentelte.
-"Vagy annak, hogy ő biztosíthassa a családi légkört, programokra hordhasson titeket, az anyagi hátterét teljesen apukád teremtette elő?"
Lásd fent, 18. éves koromig mindkettőnek főállása volt, apám valamennyivel többet keresett,de nem többszörösét.
-"Amikor apukád már nem járt haza, anyukád keresett munkahelyet magának?"
Amint írtam, anyukámat leszázalékolták,nem keresett munkahelyet,de erejéhez képest segített a vállalkozás adminisztrációs részében és egyéb családi ügyekben, háztartásban,stb.
-"Vagy csak abból a pénzből élt amit apukád adott neki?"
Volt egy szerény rokkantnyugdíja is amit a közösbe adott természetesen. Mai napig pár száz ezer forint maradt mindössze a számláján.
-"Azt írod, mindent önerőből értél el, semmilyen támogatást nem kaptál apukádtól. Nem finanszírozta a tanulmányaidat, a tanulásod alatt a megélhetésed?"
Igen finanszírozta, de itt szeretném elmagyarázni,hogy ez mit jelentett pl. a saját esetem, a testvéremét és a párom esetét például véve:
Saját esetem: 20 éves koromig közös szobám volt fiatalabb testvéremmel,sokszor emiatt magánéletem sem lehetett,ezért költöztem önerőből egy kis garzonba amikor a tanulmányaim ideje alatt is végzett munkával (és nagymamámtól (testvéremmel egyenlő mértékben kapott) összespórolt kezdőrészlettel belevágni a jelzáloghitelbe. A középiskolás tanulmányaink testvéremmel együtt ugyanabban a városban volt, tehát egyformán részesültünk a rezsi,ruházkodási és élelmezési költségekből.A főiskola,hova jártam,szintén pár km-re volt,nem volt gond biciklivel otthonról eljárni. Tandíj abban az időben nem volt,igaz kaptam 3-4 ezer forint ösztöndíjat,ami akkor egy nem márkás farmerre volt elég.
Testvérem esete: megpróbálkozott ő is egy főiskolával, mivel tanulmányi eredményei alapján nem vették volna fel,így apám fizette az első félévet,de vizsgákra nem ment el,így abba is hagyta a főiskolát.
Párom esete (ezt értem klasszikus taníttatás alatt,ami jelentős költséget ró a szülőre): az otthonától 180km-re tanult, ez a szüleinek sokkal nagyobb lakhatási,hazautazási,élelmezési,telefon,stb, költségeket jelentett,mint az én esetemben.Mégsem rótta fel a párom apukája a gyerekeinek,hogy tanítatta őket,sőt: egyenlő mértékben igyekezett őket támogatni (hol lakással,autóval,kit hogy tudott),hogy elkerülje a testvérek közötti vitát.Amit ugye én is szeretnék elkerülni.
-"Ha anyukád annyira magányos volt, miért nem vitted ki magatokhoz külföldre? Főleg, hogy ennyire közel álltatok egymáshoz. Már 3 éve külföldön éltél, amikor anyukád újra beteg lett. Miért nem vitted ki magatokhoz?"
Ez nagyon nagy döntés,igazából ha bárki is ilyen helyzetbe kerül (nem kívánom),meglátja, milyen kérdésekkel kell szembesülnie.Az én esetemben ezek voltak: Hogyan jár majd kezelésekre 1100 km távolságból?Ha hirtelen orvoshoz kell mennie,hogy oldható meg?Az itteni TB átvállalná-e a kezelését?Nem akarta otthagyni hosszabb időre idős anyukáját (akit képzelhetitek,mennyire megviselt a lánya halála), és testvéremet (aki egy általános "hogy vagy" kérdésen kívül nem sokat foglalkozott vele,anyukám elmondása szerint).Mi gyakran mentünk,illetve hoztuk ki őt hozzánk,ahogy szabadságunkból és az ő erőnlétéből tellett. Igyekeztünk sok közös élményt megadni. Egy hónappal ezelőtt nagyobb lakásba költöztünk, így lett neki egy saját szobája,berendezve,hogy majd kéthavonta pár hetet itt lesz nálunk legalább...most itt vagyunk a szépen berendezett új helyen,és a szobájába csak az emlékei kerülnek már:(
"Milyen egyéni vállalkozási forma az, ahol több tag van? Az egyéni vállalkozások egyszemélyesek. Nincsenek bennük tagok. Mint ahogy az egyéni cégekben sem."
Családi gazdaság a neve, ez hagyományos egyéni vállalkozási forma, azaz a társasági jog így ismeri el, de külön adózási szabályok vonatkoznak rá. Nagyon homályos jogi háttere van,jogászok és könyvelők nem tudtak egyértelműen állást foglalni amellett,hogy részemről jelentene-e felelősségvállalást saját vagyonommal.De ott volt a másik érv,hogy ha külföldön munka nélkül maradok (amire sajnos van kilátás), akkor elesek az itteni álláskeresési támogatástól,mivel Magyarországon keletkezett jövedelmem lenne. Ezért sem írtam alá a papírt.Ettől a vállalkozás nem szűnik meg,csak kevesebb EU-s támogatást,illetve némileg több adóterhet jelent (könyvelő szerint nem jelentős).Az én álláskeresési járandóságom sokkal több lett volna,mint amennyi kedvezménytől apámék elesnek,így a kérésnek sem lett volna értelme,hogy ők térítsék meg azt, amitől elesek.Harmadrészt,legszívesebben akkor folynék bele a vállalkozásba papíron is,ha abban tevőlegesen is részt veszek,dolgozom benne,döntési jogom van,stb.
"Anyukádnak hogyhogy nem volt része a házban ahol lakott?"
Úgy tudom, a ház része fele az övé volt,amit most a két testvér örököl meg.Így engem megillet kb. 5M , a testvéremet is 5M, plusz a vállalkozás nettó vagyona (kb. 500M) Az 5M és 505M közti aránytalanságot érzem igazságtalannak.
"Apukád vagyona volt még a házasságuk előtt?"
Ezzel kezdtem a történet leírását. Apámnak egyetlen vagyona a kismotorja volt. Anyai nagyszüleim segítették őket (pl. földdel, autóval, lakhatással).
"Miért csodálkozol rajta, hogy a vállalkozás eladásáról hallani sem akarnak? Abból élnek. Keményen megdolgoztak érte. Abból éltél te is és anyukád is. "
Nem csodálkozom,ezt teljességgel megértem,és nem akarom,hogy testvérem miattam menjen tönkre. Bár sosem menne tönkre,hiszen a vállalkozás eladása utáni kamatokból még a gyerekei is megélnének, nyilván tevékenyen,hasznosan akarja tölteni életét,ahogyan én is.És legszívesebben egy új, közös vállalkozásba kezdenék vele, vagy beszállnék a mostaniba,azonban az általuk diktált feltételek miatt ez nem menne. Azt hallom, olvasom másoknál, hogy nagyon ritka,mikor két testvér együtt tud dolgozni,én legszívesebben meg sem próbálnám (az ő kérésük ellenére sem),mert akkor csúnya összeveszés lenne a vége. Ezért keresek egy kompromisszumot, amiben azt érzem,hogy nem tagadnak ki teljesen, nyugodt lélekkel élhetek a közelében,nincs irigység,gyűlölködés a másik felé,és akár (ha a külföldi megtakarításom és a vállalkozásból járó valami díj, pl. fele föld bérleti díj) járna, és abszolút nem kellene a megélhetésért dolgoznom, akkor is "önkéntesként" kijárhatnék hozzá, segíthetnék neki feladatokban (mint ahogyan azt korábban is tettem),olyan dolgokban,amihez én is értenék (export,adminisztráció,pályázatok, stb)
De mégsem lennék arra kötelezve,hogy ugyanannyit dolgozzak,hiszen ő neki nincs párja,egyelőre nem is tervezi,nekem meg családom lesz. Egymás kölcsönös elfogadása,tolerálása a cél,nem meggyőzése és egyik akaratának a másikra kényszerítése a cél. Ez volt anyukám célja is mindig, hogy ezt a ma (valljuk be) nem létező családot egyben tartsa.
Nem tudom, a fentiek árnyalják-e a képet,vagy továbbra is úgy gondoljátok,hiú ábránd,hogy a két testvér egy településen, egymást támogatva öregszik meg?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!