A férjem és tesói örökölték az apjuk után a 3 szobás házat, de az anyuknak haszonélvezete van rajta.1, nincs kulcsunk a lakáshoz és nem tudunk bemenni. Kérhetünk-e kulcsot és van jogunk bemmenni oda?

1. Ha a haszonélvező nem engedi, akkor nem.

2. Nem, a haszonélvezőnek a költségeket is vállalnia kell.

3. A számláknak a haszonélvező nevére kell jönnie, ha nem így van, akkor azonnal írassátok át.

4. Nem vagy köteles.

5. Lásd 1.

Minden a haszonélvező jóindulatán múlik. A részletes megbeszélés és megegyezés sokat tud segíteni.

Ha ő a haszonélvező akkor nem köteles be engedni titeket vagy adni kulcsot . Aztán mert ő kitalálta az nem azt jelenti hogy nektek kötelező 10ezret fizetni . Mivel ő a haszonélvező ezért az ő feladata a karbantartás is . Tehát neki kell rendbe tartani a kertet , füzet vágni , stb. .

Amíg ő a haszonélvező csak az ő engedélyével költözhettek oda . Tulajdonképpen ő dönti el ,hogy mi lesz a házzal amíg meg nem hal vagy fel nem bontsátok közösen a szerződést . Így a ti neveteken van a ház de semmit nem csinálhattok vele .

csak akkor úr a haszonélvező

ha adott házban ő él maga

ez a lényeg - jelenleg ki lakja a házat

Kedves kérdező! :)

Nekem a kérdésedből az derül ki, hogy az anyósod az apósod után özvegyi haszonélvezeti joggal rendelkezik. Az özvegyi jog magyarán szólva a tűlélő házastárs haszonélvezeti joga általában a jogosult élete végéig áll fenn, illetőleg újabb házasságkötéssel szűnik meg. Az özvegyi jog törvényen alapul, tehát nem lehet a szerződést felbontani (mivel nincs is szerződés), ahogyan azt egy előző hozzászóló írta...

A haszonélvezeti jogról bővebben az 1959. évi IV. törvényben, a Polgári Törvénykönyvben olvashatsz:

Ptk.157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

Ptk.158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.

Ptk.159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.

(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt.

(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.

(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

Ptk.160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

Ptk.161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.

(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

Ptk.162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el.

(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.

Ptk.163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.

(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.

(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására ordítását is követelheti.

Ha nem érthetőek a bemásolt jogszabályi rendelkezések és további kérdésed van, akkor privátban szívesen válaszolok.

Üdvözlettel és szeretettel, Bamina

albérletbe nem adhatja a haszonélvező?

az nem tartozna a hasznok szedésébe ??

(úgy tudtam, hogy igen,de nem vagyok jogász)

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti.

Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.

ezt hogy képzeljem el?

Megkérdezi a fiát, hogy havi 80 ezerért akarja-e bérelni a saját tulajdonú lakását? Ha meg nem, akkor kiadja szomszédPistabácsinak?

köszi