Engedélyeznéd az eutanáziát?

Nem. Jogom van az időhöz.

Az időhöz a felkészülésre, a bűnbánatra, a megbocsátásra, a vezeklésre.

A kezeléseket meg lehet tagadni, és a természet elvégzi a magáét. Én sem vagyok oda az évekig tartó vegetációkért, de láttunk már csodát.

Igen, de rengeteg feltetelem lenne.

Eloszor is, az orvosnak nem szabad AKTIVAN beavatkoznia, de lehetove tennem, hogy ne kenyszeritsek mesterseges eletben tartasra a beteget. (Rakapcsoljak szegenyeket mindenfele gepekre meg szerkentyukre)

A nehez kerdes itt az, hogy tenyleg a beteg akarja befejezni-e az eletet, vagy az apoloszemelyzet (aki ugye lehet a csalad is). Nem tudom, hogy ezt hogy lehet biztositani.

23:42

Neked jogod van hozzá, de aki nem kéri? Te akkor nem élnél a lehetőséggel, de mikor valaki már meg akar halni, akkor azt pont nem érdekli a (szóhasználatod alapján) vallásos elmélkedés. Téged senki nem kényszerítene, hogy fogadd el az eutanáziát, viszont más megérdemelné a döntés lehetőségét.

nyilván vallásosságra utal a szóhasználat,

de ettől vonatkoztass el!

Minden embernek vannak átgondolni valói.

A falunkban egy néni nem tudott meghalni, míg át nem hívatta a szomszédasszonyt, és el nem mondta neki, hogy a szárítókötélről ő lopta el 20 évvel azelőtt a párnáját.

(minden vallásos lózung nélkül ilyesmire gondoltam.

Nagyon elvetemült az az ember, aki azt hiszi, vagy akkor úgy gondolja, hogy neki nincsen javítani valója)

De az eutanáziát senki nem úgy vezetné be, hogy "jólvan, Mari néni, elmúlt 85 éves, haljon már meg, nesze, tessék", hanem mikor édesapám egy kórházban feküdt, fájdalmak között, már a saját családját sem ismerte fel igazán... Szerencsétlen min elmélkedett? Mit bocsájtott meg?

Ja hogy azért szenvedjenek szerencsétlenek, hogy be tudják vallani, hogy elloptak egy párnát? Szerintem ez eszméletlen nevetséges. Vagy mondjuk egy súlyos agysérült, esetleg izomsorvadásos ember "elmélkedjen" csak évtizedekig, jót tesz az nekik?

Mondom, itt nem arról van szó, hogy akkor mindenkit kivégeznek, mint a vágóhídon, de ha valaki olyan állapotban van, hogy ez az egyetlen esélye, akkor adjuk már meg nekik.

Én már írtam, az is jó megoldás, ha beleíratja a végrendeletébe, hogy bármilyen ilyen dolog történik ő KÉRI az eutanáziát. Tehát ha lehetséges is hogy felépül, de tett róla nyilatkozatot ügyvédnél, hogy ő kegyelmet kér, ha olyan helyzetbe kerül ami után súlyos agykárosodással tudna csak élni, vagy gépeken.

Ez nem lenne kötelező dolog, csak egy lehetőség azoknak, akik nem akarnak kezelést és féléletet. Ha ők úgy gondolják meg szeretnének halni, akkor miért ne tehetnék? Persze pszichológusi felmérés és ha olyan a beteg állapota akkor gondolkodási idő(például egy rákos meggondolhatja magát, ki tudja?)

Aki meg nem akar eutanáziát, az nem kér, ennyire egyszerű, senkinek sem sérülnek a jogai.

A passzív eutanáziát igen, az aktívat nem.

Tehát a betegnek a fájdalom nélküli halálba segítését igen, a nem minden eszközzel a szenvedése meghosszabbítását igen.

Viszont az életének bárki által befolyásolt véget vetését nem.

Ez csak az első lépcső lenne, egy amúgy is régóta dédelgetett terv valóra váltására. A társadalom számára nem költséghatékony betegeknek a kiiktatására a rendszerből. Mert ugye mennyivel jobb, ha nem olyan embereket tartunk életben, költjük rájuk a nyugdíjat, akik amúgy sem vesznek részt a termelésben, egyszerűbb, ha ők önként lemondanak életükről.

Már a 20. század elejétől folytak eugenikus kutatások ebben a témában, 1930-ig az Egyesült Államok 26 államában fogadtak el eugenikus törvényeket, amelynek értelmében egyes társadalmi csoportokat sterilizáltak. A 30-as évektől az eugenikát fölhasználták a német fajelmélet kidolgozásához. De a kutatóorvosokat nem ölték meg, hanem, hagyták hogy folytassák kutatásaikat.

Ezek az eutanázia törvénybeiktatásának próbálkozásai ugyanabba az irányba mutatnak, egy új világrend irányába, ahol minden szabályozva lesz, az, hogy ki szülhet gyereket, ki nem, és az is, hogy ki élhet, és az is, ki nem!

[link]