A saját gyermeke meggyilkolásáért miért jár kevesebb büntetés, mint egy idegenért?

"Jogilag nézve lehet nem szándékos, én józan paraszti ésszel" - ha így gondolkodunk, akkor parasztok maradunk egész életünkben. Ezt a dolgot nem lehet ennyire leegyszerűsíteni, számtalan faktor játszik szerepet. Egyébként logikailag mi a különbség egy csecsemőgyilkosság és az abortusz között? Ez a vita is messzire vezetne. Szerintem semmi, a 12. hétig mégis törvényes.

"...hanem teljes mértékben emberi, lelki oldalról." - épp ezért nem értem a hozzászólásodat. Ennyi erővel a depressziós anya lelki világába is beleélhetnéd magad...

"Ha egy nevelő szülő tenné ezt a nem vér szerinti gyermekével sokkal súlyosabb büntetést kapna, és jó eséllyel soha nem kapna gyereket..." - ebben egy szempontból tévedsz: egyáltalán nem biztos, hogy súlyosabb büntetést kapna, VAGY egy szülő is kaphat súlyosabb büntetést.

Az előbb már kifejtettem, amit valamiért sosem veszel számításba, hogy nem azon van a hangsúly, hogy saját gyerek vagy sem, hanem azon, hogy az elkövetés pillanatában bármi miatt beszámíthatatlan volt az elkövető.

Az általad idézgetett konkrét esetben épp a szülés utáni depresszió és lelkiállapot miatt volt ez megállapítható, de - mint, ahogy ezt már szintén kifejtettem -, ez más miatt is előállhat! Pl. gyógyszeres kezelés vagy beveri a fejét, vagy akármi...

Az viszont valószínű, hogy többet gyereket nem kapna, hacsak nem volt tényleg TELJESEN vétlen az illető, pl. nem tudhatta, hogy a gyógyszer ilyen hatással lesz rá... (Még ekkor se vagyok benne biztos, hogy kapna még gyereket.)

Egyébként ezt csak jogi szempontból érdemes nézni, hiszen az igazságérzete mindenkinek eltérő - épp ezért értelmetlen kiakadni a szabályokon, hiszen más meg máshogy gondolja... Lehetetlen mindenkinek jót tenni...

"Ennyi erővel a depressziós anya lelki világába is beleélhetnéd magad..."

Nem tudom beleélni magam, mivel két gyerekem van, elég sok gondunk volt amikor megszülettek, és azóta sem állunk túl jól, de egyikünknek sem jutott volna eszébe, hogy bármelyiket, bármilyen depresszióra hivatkozva megölje!

Amúgy honnan tudja megállapítani egy orvos, hogy milyen idióta vagy depressziós volt a delikvens napokkal/hetekkel/évekkel a vizsgálat előtt?

Tökéletes kibúvó!

Onnan, hogy ezek a vizsgálatok nem évekkel később szoktak lezajlani. A csecsemőgyilkosságok elkövetőit napokon belül elfogják, és rögtön megvizsgálja őket elmeszakértő.

Egyébként attól, hogy te nem tennéd meg, az azt jelenti, hogy más nem lehetett ilyen állapotban? Ne legyél már ennyire korlátolt... :)

Örülj neki, hogy nem tudod elképzelni - hála Istennek én sem tudom, de mondjuk nincs is gyerekem.

Ugyanilyen szerencsésnek érzem magam, hogy nem tudom elképzelni, milyen rákosnak lenni, vagy vaknak...

Amiről beszélünk, az ugyanilyen betegség, ezért is az enyhítés. Nem kifogás, hanem betegség.

És hidd el, az orvos meg tudja állapítani, ergo, ha valaki tényleg csak kifogásnak használná, az nagyon nem jönne be.

De én úgy gondolom, hogy ebből a témából már elég, téged/titeket úgysem lehet meggyőzni, nem is kell.

Mi meg jogászok vagyunk, máshogy gondolkodunk, ez van.

Maradjunk annyiban, hogy mindenkinek joga van a saját véleményéhez. :) További szép napot, én ebből kiszállok, szerintem így is túl nagy hangsúlyt kapott a dolog.

Ti jogászok valamivel többet tudtok erről az álláspontról, mert ha nem tanultátok volna, akkor ti is olyan szemlélettel lennétek, mint aki életfogytiglant adna az anyának.

Én ezekre lettem volna kíváncsi, mert úgy néz ki, hogy az előadásokon meggyőztek titeket, de ti nem tudtok minket meggyőzni. Ez így kicsit érdekes.

úgy látom, úgy vitatkoztok egy dologról (beszámíthatóság), hogy van aki megérti, tudja, hogy van ilyen, és van, aki nem érti meg.

Én voltam olyan helyzetben, hogy a gerincem miatt nem tudtam 3 napig felkelni. És nem lustaságból, és nem az akarat hiányzott, csak a testem olyan fájdalommal védte magát, hogy nem ment, És ha az ágyat alámgyújtják, akkor sem tudtam volna felkelni.

Vnnak gyógyszerek is, kábítószerek is, amik átveszik az irányítást a test, elme fölött.

Van olyan beszűkült tudat, ami nem tudja hosszú távon nézni a dolgokat, vagy felülről... csak azt látja, hogy ez a gyerek neki megoldhatatlan problémát jelent. és csak egyfajta megoldást lát.

mindnyájan tudjuk, hogy nem megoldás, és szélesebb látókörrel tudjuk, hányféle jó megoldás van még.

Lehet, hogy ő, akkor, nem volt birtokában azoknak a képességeknek, amiknek mi a birtokában vagyunk, és el sem tudjuk képzelni, hogy ne lennénk.

De az élet ennél sokkal sokszínűbb.