Milyen törvényeket hoznál a fiatalok helyes útra való terelésére?

Én 25 éves vagyok. Nem tudom, hogy Te hány éves vagy. Saját tapasztalatot tudok elmondani, van állásom, van barátnőm, összeköltözést, gyerekeket tervezünk, konkrét terveink vannak. Elmondom úgy nagyjából, pár mondatban, csak ami eszembe jut, hogy én mit és hogy csináltam, és, hogy akkoriban az állam, a szüleim mit csináltak.

A szüleim:

Elváltak, anyám nevelt fel, de apámmal is néha találkoztam. Anyám keményen fogott, de mégsem volt diktatúra itthon. Tehát ha olyat tettem amit nem volt szabad, vagy büntetést kaptam, vagy pofont. A büntetés az olyan büntetés volt ami a legjobban fájt, tehát nem mehettem el a barátaimmal ide-oda mondjuk. Megtanultam, többé nem csináltam azt amiért büntit kaptam. Próbált mindig normális ember nevelni belőlem, taníttatott, tanult velem, segített mindenben amiben tudott, nem vett meg mindent amit szerettem volna (szerintem ez a legjobb).

Az állam:

Nem volt ez a fene nagy liberalizmus, igenis felpofozott az osztályfőnök általánosban, meg olyan körmöst kaptunk, meg kokit mint a fene. Nem ugattunk vissza, nem rohantunk anyucihoz, hogy jaj megpofozott a tanárnéni. Emlékszem anyukám mesélte, hogy az első szülőin megkérdezte az osztályfőnök, hogy alkalmazhat-e testi fenyítést (persze nem durván). Szinte minden szülő beleegyezett. Nem volt ennyi mocsadék műsor a tévében mint most, voltak horrorfilmek, akciófilmek, vágatlanul, korhatár nélkül, mégis ember lettem, nem akarok kinyírni senkit stb. (egy szociológus szerintem el tudná mondani, hogy melyik károsabb, a cenzúra, vagy pedig az ami mondjuk 15 éve volt.)

Én:

Nem a gép előtt rohadtam éjjel nappal, mivel nem is volt, csak 15 éves koromtól. Fociztunk, csavarogtunk, sportoltunk, ökörködtünk a haverokkal, elmentünk csajozni (nem voltak még ennyire beképzeltek) stb. Nagyon jó volt. Ahogy 18 lettem, anyám levette rólam a kezét, azt mondta, hogy most már felnőtt korú vagyok, a tetteimért én felelek, csinálhatok bármit amiről azt gondolom, hogy szeretném. Kipróbáltam sok mindent utána, amit addig nem lehetett. pl. 18 évesen rúgtam be először, gyújtottam rá először, mentem el először éjszakázni. A mai napig nem lettem alkoholista, nem dohányzom, nem drogozom, építgetem az életemet, és tervezek.

Kicsit hosszú lett, de ezt le kellett írnom:)

Az hogy miért ilyen a világ? Miért ilyenek a gyerekek? Szerintem az előbb leírtak ellentettjét csinálják a szülők, az állam és a gyerekek, nem tudom jobban megfogalmazni.

És végül hogy mit tennék:

Az állam részéről nem cenzúrázgatnék ész nélkül mindent (nézz végig egy filmet az rtl klubon), nem vetítenék győzike, vv, bb stb-hez hasonló szennyeket, bevezetném az iskolákban azt ami 15-20 éve volt, visszahoznám a 10 évvel ezelőtti sorkatonaságot ami csak pár hónap volt. A szülők részéről nem engedném a gyerekeket 12-14 éves korukig net közelébe, jobban figyelnék rájuk, nem engednék meg mindent, és igenis lekevernék egy pofont ha valamiért megérdemli. Hát ennyi.

Ez mindent elmond:

http://www.youtube.com/watch?v=D_UAY-FQ7mQ van vagy 12 éves a gyerek.

Én maradnék a szükségszerű, és bőséges felvilágosításnál.

Sok témát bevennék a közoktatásba is, hogyha már úgyis ott ülnek a gyerekek az iskolapadban, akkor ne olyan dolgokról tanúljanak, aminek a köznapi életben semmi hasznát sem veszik.

Az oktatás nagyrésze ma mindössz annyiban hasznos, hogy a tanulás rávén bővíti a memóriát, de alkalmazható tudást keveset ad.

Memóriabővítésre éppen úgy megfelelna az alkalmazható információ is, és annak legfőbb előnye, hogy alkalmazható.

Teljesen felesleges biologia óran a szivacsokról, és a giliszták felépítéséről tanulni annak, aki nem készül ilyen pályára, viszont mindenkinek hasznos lenne tanulni a szex, és a fiatalkori szex élettani hatásairól a fogantatásról, és annak megelőzéséről, a lelki egészségről, stb. Mert ez alkalmazható információ.

Hasznos lenne kémiaóran a szénláncok, és kötések, stb helyett a kábítószerekről, azok hatásairól, történetéről társadalmi szerepéről beszélni.

Érdemes lenne olyan tantervet készíteni, ami ezeken keresztül a biológiát a kémiával összeköti, bemutatja a hatásmechanizmusokat, statisztikákat a témával kapcsolatban.

Ezek után pedig már valóban lehetne keményebben büntetni.

Miután egy félév, vagy egy év után dolgozatokat írnak, felelnek, vizsgáznak a korosztályukat érintő biologiai, társadalmi-szociális, kémiai (drog) problémákból, és az ehhez kapcsolódó jogi, emberi, társadalmi következményekről, már nem mondhatják, hogy nem tudtak eleget a felelős döntéshez.

Aki pedig mindezek tudatában mégis szándékosan ellentétesen dönt ezekben a kérdésekben, az "nyugodt szívvel" üljön három-öt évet a törvényszegésért.

Lényegében racionalizálnám a közoktatást, és minden tantárgyat a létező problémákon keresztül oktatnék, nem pedig alkalmazhatatlan tudást adnék.

Az egyik probléma pontosan a természettudományos oktatás színvonalának esése. A mai világban nem lehet úgy kiengedni egy középiskolából embert, hogy nem hallott sem a kovalens kötésről, sem a gyűrűsféregről. Persze a lexikális tudás nem elég, de hogyan várjunk bármilyen témában is felelős döntést, ha még jobban nekilátunk szűkíteni az átadott ismeretanyagot? Hogyan teremti meg az oktatási rendszer a jövő műszaki értelmiségét, ha nincs megfelelő alapozás, figyelemfelkeltés?

A szexuális felvilágosítás, és a drogprevenció nem a legégetőbb probléma jelenleg, bármit is gondoljunk, és csak annyi biztos az eddigi kutatások alapján, hogy sem az elrettentés, sem a büntetés nem megoldás.

"a régebbi időkben a fiatalokkal volt probléma, mindig volt, de nem ilyen mértékű, ma sokkal rosszabb a helyzet."

Erre van valami statisztika is? Egyáltalán hogy mérik a problémát?

Persze, hogy az elrettentés nem megoldás, mert mint írtam, nem hülyék a fiatalok. Pontosan tudják illetve megérzik a direkt elrettentésül eltúlzott "felvilágosítást".

Igazából a valóságot nem kell eltúlozni, éppen elég elrettentő az amúgy is.

A büntetés pedig felesleges akkor, ha szinte nem is tudják, hogy miért kapják.

Az is igaz, a prevenció nem elégséges néhány órában.

Valóban az oktatás részévé kellene tenni a felvilágosítást, folyamatosan, kapcsolódva a tantervhez.

Nem azzal kellene túlterhelni a diákokat, hogy alkalmazhatatlan ismereteket oktatnak, kérnek számon.

Ezzel fokozzák a stresszt, anyomást, és gyakorlati szempontból haszontalan.