Igényt tarthatnak e bármire a gyerekek?

A #16 volt a legpontosabb. Attól még lehet közös a házasság alatt szerzett vagyon, hogy csak az egyik házastárs nevére van írva.

Ha kértek iratbetekintést, és úgy látjátok, hogy a ház részben vagy egészében közös vagyonnak minősült (annak ellenére, hogy a feleség nevén volt), akkor a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számítva 1 éven belül lehet kérni a tárgyalás megismétlését.

Utána már csak polgári perben lehet részt kérni a vagyonból.

Mondjuk, nincs kizárva, hogy a ház valóban nagyrészt saját vagyona volt a feleségnek, azért is lett csak az ő nevére írva. De ennek azért utána kell nézni, hogy mi a valóság.

#21, és ezt hogy lehet bizonyítani, hogy "közös vagyon". Az iratbetekintésben (ami amúgy jelen esetben mit jelent?) felírják, hogy ki milyen arányban szállt be anno a közös ingatlan árába?

Az én gyerekeim is hamarosan érintettek lesznek, ezért a kérdés, és nem kötözködés okán.

22

Hagyatéki ügyintézésnél nem azt kell bizonyítani, hogy közös a vagyon, hanem azt - az élő házastársnak -, hogy nem közös. (Vagy ha az hal meg, akinek a nevén volt a ház, akkor pedig az ő többi örökösének kell bizonyítékot előásni.) Nem bemondásra megy, hanem pl. régi bankszámlakivonatokkal, a feleség korábbi házának eladási szerződésével, direkt házassági szerződéssel, stb. kell bizonyítani.

Természetesen, hogy a közjegyző egyáltalán vizsgálni kezdje, ahhoz nem feltétlenül elég a saját esze (több ilyenről is hallottam mostanában), hanem lehet, hogy az örökség várományosainak kell rákérdezni.

A 16-os válaszban vannak variációk, ami miatt nem közös a vagyon.

Az iratbetekintés annyiban lehet fontos, hogy lehet, hogy abban benne van az oka, hogy miért a feleség örökölt egyedül. Ha nincs benne semmi erről, akkor lehet elindulni a nyomon. Akár a feleséget is meg lehet kérdezni, hátha tud mutatni dokumentumokat, hogy az ő saját pénzéből lett véve a ház, és akkor rövidre lehet zárni az ügyet.

27. Pl. a földhivatal honlapján lekéred ingyen az adott ingatlan tulajdoni lapját, amin szerepel a változás dátuma.

De ha ez nem lenne most arra azért csak lehet emlekezni, hogy a házát amiben lakott mikor vette az apád, pl. 9 éve vagy 11 és fél éve, nem? Vagy hogy pl. 2015. őszén.

28, nem erre gondoltam. Hanem pl. amikor egy idősebb pasi - jelentős anyagi háttérrel - elvesz egy másik nőt feleségül, és az összes pénzéből minden (ingatlan, kocsi) rögtön a 2. számú feleség nevére kerül. Nyilván nem közösen szerzett vagyon, és nyilván az cél, hogy az előző alomból származó örökösök ne kaphassanak semmit.

Valószínűleg a kérdezőéknél is valami ilyesmi történhetett.

Nem lehet bizonyítani.

Annyit kell bizonyítani, hogy az elidegenítés 10 éven belül történt az apa halálához képest.

Ha te egy gazdag pasi vagy, mindent a 2. feleséged nevére íratsz, de ahhoz képest meghalsz 10 éven belül, akkor ezt a gyerekeid megtámadhatják a bíróságon a halálod után is. Pont ezért, hogy a kisemmizés elkerülhető legyen.