Egy rendőrségi eljárásban miért csak a tanúnak van igazmondási kötelezettsége és a gyanúsítottnak megengedik, hogy hazudjon?

A gyanúsított sem azért hazudik, mert megengedik, hanem mert neki adott esetben előnye származik belőle.

Ellenben ha kiderül, hogy össze-vissza hazudozott, azt az ítélethozatalnál súlyosbító tényezőnek szokták ítélni.

Mert a gyanúsított már eljárás alatt áll, a tanú (még) nem.

A hatóságnak minden szakmai előnye megvan ahhoz, hogy bizonyítson, így ki van szolgáltatva a hatóság szakmai fölényének, ezért - a jogállami demokráciákban - ennek a fölénynek az ellensúlyozására az eljárás alatt állónak is biztosít a jog megfelelő védekezési eszközt a hatóság ellen: hazugság jogát.

Ezt (is) tekinthetjük egyfajta fegyerek egyenlőségének is, bár ez az elv, mást jelent az eljárásjogunkban.

De ez a joga nem korlátlan a gyanúsítottnak.

Akármit is hazudik, a hamis vádat nem követheti el.

7 - es!

Csakhogy ez nem így működik ám!

Ha valaki bekerült abba körbe, hogy akár gyanúsított is lehetne, csak még nincs elég bizonyíték (un. sanda gyanú van csak), azt már NEM LEHET TANÚKÉNT MEGHALLGATNI!

Az ügyész óriási patáriát rendezne - és jogosan is - ha ezt megtenné valamelyik nyomozó!

Az ilyen vallomást nem fogja felhasználni.

8-as velem is megcsinálták, gyanúsítottként jöttem el, azt is megkérdezte, milyen cipő volt rajtam

Akkor még ennyire nem voltam képben, meg csak egy szar "rágalmazás"

#8

Garázdaságban tanúként idéztek be, utána kaptam egy levelet, hogy gyanúsított lettem. Szerintem bevett szokás ez.