Egy rendőrségi eljárásban miért csak a tanúnak van igazmondási kötelezettsége és a gyanúsítottnak megengedik, hogy hazudjon?

A gyanúsított sem azért hazudik, mert megengedik, hanem mert neki adott esetben előnye származik belőle.

Ellenben ha kiderül, hogy össze-vissza hazudozott, azt az ítélethozatalnál súlyosbító tényezőnek szokták ítélni.

Mert a gyanúsított már eljárás alatt áll, a tanú (még) nem.

A hatóságnak minden szakmai előnye megvan ahhoz, hogy bizonyítson, így ki van szolgáltatva a hatóság szakmai fölényének, ezért - a jogállami demokráciákban - ennek a fölénynek az ellensúlyozására az eljárás alatt állónak is biztosít a jog megfelelő védekezési eszközt a hatóság ellen: hazugság jogát.

Ezt (is) tekinthetjük egyfajta fegyerek egyenlőségének is, bár ez az elv, mást jelent az eljárásjogunkban.

De ez a joga nem korlátlan a gyanúsítottnak.

Akármit is hazudik, a hamis vádat nem követheti el.