Ha a gyanúsított/vádlott meghal, ki kérheti a büntetőeljárás lefolytatását?

Kérdező, ha ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás akkor az folytatni fogják amíg bizonyítékot nem találnak arra, hogy az követte el aki meghalt. Ha konkrét személy ellen folyik már a bírósági eljárás, ott a halálával ezt nem tudják tovább folytatni.

Nagy Imre esete más, hiszen ott éppen az ártatlanságát vagy azt akarták bizonyítani az eljárással, hogy nem érdemelte meg azt az ítéletet. Ott nem Nagy Imre ellen folyt az eljárás hanem magát a bűncselekményt, az ítéletet vizsgáltatták felül, hogy valós volt-e.

Ha valaki ellen, mint vádlott folyik eljárás, azt nem folytatják ha meghal. Ha született egy ítélet ami szerint bűnös, majd ez ellen az ítélet ellen nyújtanak be panaszt, azt már lehet folytatni akkor is ha meghalt.

Senki. Ha a gyanúsított meghal, akkor ellene a büntetőeljárást meg kell szüntetni az ügyészségnek.

"2017. évi XC. törvény

a büntetőeljárásról

Az eljárás megszüntetésének okai

398. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, ha

...

e) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,"

Perújítás viszont lehet a büntetőjárásban jogerősen elítélt halála után is. Az elítélt felmentése nem csak erkölcsi elégtétel lehet az elítélt családjának, hanem korábbi vagyonelkobzást is hatálytalanít.

"637. § (1) * A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

aa) a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy

ab) a terhelt bűnösségét kell megállapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,"

A halál megszünteti a jogképességet. Egy halott olyan, mintha soha nem is élt volna. Ebből eredően, a halottal szemben büntető-eljárás nem folytatható.

Azt viszont lehet kérni, hogy az elhunyt terheltet rehabilitálják.

Erre joga elsősorban az elhunyt hozzátartozójának van.

Nagy Imre esetében az ügyet letárgyalták, és jogerős határozatot hoztak. Ezt követően került sor a kivégzésre.

A későbbiekben pedig egy újratárgyalás történt, tehát egy teljesen más eljárás. Ezt érdekelt személyek kérhetik, vagy - mint ebben az esetben - az érdekelt fél a magyar állam volt. A célja pedig az alapeljárásban történt hibák kijavítása.