Támogatnád az eutanáziát?

#6 Mégis hogy lehetne jogilag visszaélni vele? Mindenki a saját életéről dönt és mindenki maga nyomja meg a gombot a végén. Nem lehet visszaélni vele.

Én támogatom. A saját élete mindenkinek. Mindenki maga döntsön felette. Jelenleg nincs itthon eutanazia, nem is lesz. Ha nekem olyan betegségem lenne, mint pl Karsainak én felmennék ejtőernyőzni, de nem nyitnám ki. :) Probléma megoldva.

"Ha nekem olyan betegségem lenne, mint pl Karsainak én felmennék ejtőernyőzni, de nem nyitnám ki. :) Probléma megoldva."

Akkor Neked qurvára nem jött át, hogy Ő miért küzdött....

Ő nem csak szimplán meg akart halni, - akkor valószínűleg leugrott volna egy ház tetejéről - hanem MÉLTÓSÁGTELJESEN akart elmenni.

Amit te mondasz, az egyszerű öngyilkosság, amiben az égvilágon semmi méltóság nincs. Mondjuk nem is éppen erre való...

A f@sztarisznya politikusok viszont nem hagyták. Nem adták meg neki, amit kért.

Az ember a születéséről nem dönthet, akkor legalább a haláláról had dönthessen már..... úgy, hogy emberként megy el...

Én ilyen esetben csak az öngyilkosságot támogatnám, de ahhoz minden technikai, személyzetbeli, stb segítséget megadnék.

Az életet kioltó, mondjuk egy gombot, vagy valami hasonló indító szerkezetet, a halálba vágyakozó egyénnek kellene működésbe hoznia.

Pszichés, testi és minden egyéb szempontból is ez egy sokkal humánusabb segítség lenne egy haldoklónak, mint az, hogy hagyjuk, hogy hosszú kínok, szenvedések, gyötrelmek árán tudja csak elhagyni a földi létet.

Akinek ezt a módszert a vallásos hite nem engedi meg, az csinálja azon az úton, ahogyan szeretné, de aki már nem akar tovább szenvedni, azon igenis segíteni kellene, ilyen formában is.

Ilyen öngyilkoló berendezéseket már simán tudna készíteni az emberiség. Kevesebb lenne a haláltól rettegő pszichés beteg is, mert egy ilyen halál, az nem járna akkora pszichés megterheléssel, mint mikor hosszú időn keresztül csak kínlódik valaki.

Támogatom, de nem bármi áron. Brainstormingolva legalább az alábbi feltételek legalább kellenének, hogy én elfogadhatónak tartsam:

-Minden kétséget kizáró a diagnózis, hogy az orvostudomány szerint gyógyíthatatlan a betegség, és értelmes életet már nem tud élni.

-Ha már minden, akár minimális reménnyel kecsegtető kezelést megpróbáltak.

-Az előbbiek szigorú protokollja szerint állapítják meg a gyógyíthatatlanságot, és nem ilyen "Józsi bácsinak úgysincs már sok hátra, aláfirkantjuk az eutanáziás papírját" módon intézik Józsi bácsi ügyét.

-A betegnek a gyors halál alternatívája nem az, hogy egy elfekvőben vergődik, hanem egy minőségi hospice ellátás.

Támogatom. De kizárólag abban az esetben, amit a #14-es is írt, plusz szerintem a betegnek rendelkeznie kellene egy közjegyző által hitelesített papírral, hogy a nyilatkozat megtételekor szellemi képességeinek tudatában van, és kényszerítés nélkül írja alá a kérelmet. Ehhez természetesen kellene egy kis előrelátás. Ezalatt azt értem, hogy még akkor írja meg a nyilatkozatot az illető, aki élni szeretne az eutanáziával, amikor még nincs semmi baja.

És ha odakerül az ember, hogy valóban nincs mit tenni, akkor lenne végrehajtható.

Egy kutyának vagy egy macskának kijár az altató injekció, ha nem tudnak segíteni rajta. Akkor nekünk miért nem?

Tudom miről beszélek, elég sok beteg, idős embert láttam haldokolni, egyik szülőm deréktól lefelé nyolc évig le volt bénulva, otthon ápoltuk. Gondolhatjátok, hogy a gyógyszereit a lehető legmesszebb tároltuk, nehogy el tudja érni. Most pedig nekem van szklerózis multiplexem pár más betegséggel együtt.

Leírtam már párszor itt a hasonló jellegű kérdések alatt, hogy Hollandiában sem úgy megy, hogy na akkor nyomjuk az injekciókat. Egy dokumentumfilmben láttam egy idős házaspárt, ahol a bácsinak gyógyíthatatlan betegsége volt, és megbeszélték a feleségével, hogy így lesz a legjobb mindkettőjüknek. Valamennyi idő eltelte után (erre nem emlékszem, talán egy hónap) meg is jelentek náluk az orvosok, megkérdezték, hogy fenntartja-e még a kérelmét, és mivel a bácsi igent mondott,- akkor a kép váltott, nyilván ezek az utolsó pillanatok nem tartoznak senkire-, hagyták őket elbúcsúzni, és a bácsi megkapta az injekciókat, és békésen elaludt.

Kiegészítem, mert ez itt félreérthető: "Gondolhatjátok, hogy a gyógyszereit a lehető legmesszebb tároltuk, nehogy el tudja érni." Mert simán képes lett volna beszedni az összeset egy idő után.

Tehát nem a napi, szükséges gyógyszerei voltak távol tőle, hanem ugye nem egy napra lettek kiváltva. A napi adagot mindig megkapta a szükséges mennyiségben.

Igen. Semmi értelmét nem látom annak, hogy az utolsó pillanatig kínozzuk azokat, akikről egyértelműen kimondható, hogy gyógyíthatatlanok és szörnyű leépülés lesz a vége. A hívők pedig kifejezetten idegesítenek a téma kapcsán, amikor jönnek a hülyeségükkel, hogy isten így meg úgy. Egyrészt ha az érintett beteg ateista, akkor pont lesz*rja ezt a maszlagot, másrészt én nem lennék erre ennyire büszke, hogy a mindenhatójuk hagyja szenvedni, ahelyett, hogy kegyes lenne hozzá a halállal.

A lakásba betévedő rovart is a lehető leggyorsabban szoktam megölni, nem tépkedem a lábát...

Aki meg akarja ölni magát az megteszi szíve joga, aki meg már nem tudja megoldani és csak szenved akkor annak az eutanázia.

Sok országban működik, beadja a papírt elbiraljak és kész

Nekem is van sorstársam fluorkinolon antibiotikum károsult az is eutanáziára ment.