Szerinted hogy tiltja be a kormány a telefonokat az iskolákban ?

Amúgy pedig totális ön-ellentmondásba keveredtél.

Bizonygatod hogy nem kell a gyereknek a telefonja az órán, majd bizonygatod hogy azért kell, mert az iskolai felszerelés kevés.

A logika nem az erősséged.

Tipikus tanár vagy.

Mindig, mindenben neked van igazad. Ha nem, akkor is.

Kérdezőnek:

Ez nem gond.

Az én iskolámban eddig sem szabadott netezni a szünetekben, ezért kompromisszumos megoldással sok alsós szülő ellátta a gyereket, filléres buta-telefonnal is.

De az okost is viszik, mert van letöltve rájuk játék.

Ismét kérdezőnek:

Maga az iskolai házirend, önmagában hasznavehetetlen.

Tegyük fel hogy valamelyik gyerek nem adja oda a telefonját, és a tanár nem engedi be az iskolába.

Tehát kizárja a közoktatásból, ami tudomásom szerint jogszabályi kötelezettség, a tanár pedig felelősségre vonható.

55

Hát olyan tanerő kellene akinek van tekintélye..Iskolás koromban egy ideig egy pokolian rossz osztályba jártam.Ott megesett,hogy a tanárnő sírva ment ki óra közben.Mert annyira kikészítették a gyerekek.De tanított ott egy tanárember aki rendet tudott tartani ebben az őrültek házában is.És nem;soha nem ütött meg senkit.Egyszerűen olyan volt a kisugárzása a megjelenése,hogy nem szórakoztak vele a diákok.

Tehát a tanári diploma megszerzésének szerintem előfeltétele kellene,hogy legyen a "rendcsinálásra" alkalmatlanok kiszűrése is.Aki nem tud rendet tenni egy megzavarodott osztályban az jobban jár ha más pályát választ magának.Ezzel magát is és a diákokat is megóvja.Mert nagyon nem mindegy,hogy milyen közegben vannak a gyerekek napi 6-8 órát.

#58 Nincs ilyen, hogy " a tanári diploma megszerzésének szerintem előfeltétele kellene,hogy legyen..." ezt nem lehet előfeltételnek szabni mert ezt tanulni kell.

12 éve tanítok, ez a második pályám, nem vagyok fiatal, de még most, 12 év után sem tudom úgy fegyelmezni a diákjaimat ahogy egyes kollégáim. Akik szintén nem így kezdték, hogy kikerültek az egyetemről és máris rajtuk volt az a bizonyos "kisugárzás", hanem bizony ők is az elején jártak úgy - ahogy én is - hogy sírva mentem ki az épületből tanítás után.

Ma már a hasonló problémákat könnyedén tudom kezelni, már nekem is van olyan "kisugárzásom", hogy elég ha megjelenek a folyosón már rohannak be szólni a többieknek a tanterembe, hogy jövök és ne csinálják ezt se meg azt se mert úgyis szólni fogok érte. Már elég csak ránéznem a diákra és megteszi azt amit semmiféle fenyegetéssel, vitával nem tudtam elérni az elején. Már tudom hogy kerüljem el bizonyos helyzetek kialakulását is, hogy ne is kelljen megoldani utána vagy fegyelmezni miatta. Ugyanakkor még most is van amikor a főnököm segítsége szükséges, van amikor én sem tudok többet tenni, mint lezavarom az igazgatóiba stb. stb.

A lényeg: a tanítást , a mellé tartozó egyéb dolgokat a tanítás végzése közben tanulják a tanárok és a gyakorlattal alakul ki nem az egyetemen tanuljuk meg az előadásokon vagy a gyakorlati foglalkozásokon. Mivel ezek mind fejleszthető képességek, az újabb és újabb módszereket a gyakorlatban kipróbálva lehet elsajátítani és eldönteni, hogy az adott személynél működnek-e, nem lehet előfeltételként sem kijelölni a tanári pályához.

Ez kb. olyan, mintha balettórára csak olyan diák mehetne aki már tud spiccen forogni, vagy orvosiról kijött friss diplomásoktól azt várnád el, hogy képesek legyenek gond nélkül egy komplex műtétet elvégezni. Miközben pont erre való az az idő amit medikusként töltenek el.