Köteles vagyok beengedni a szomszédot kémény bontáshoz?

Szerintem csak akkor, ha másképp nem lehet megcsinálni.

Pl. ha a ház fala a telekhatár, akkor nyilván annak a falnak a festéséhez, rendbe hozásához be kell engedni. Kéménynél csak akkor tudok ilyet elképzelni, ha az épület tűzfalánál megy fel, ami egyben telekhatár is.

Te jó isten, áldom az eget normális szomszédjaim vannak, nem mint te.

Van egy problémája, aminek a megoldásához ezt látja a legegyszerűbbnek, mitől félsz?

Látom, nem akarod hozzád dobálja le a téglát, vágom. Minek ehhez a gyakori kérdéseken egy kérdés?

Üzent a szomszéd ez meg ez lenne. Neked az aggályod a tégla elhelyezése.

Egy normális felnőtt cselekvőképes ember, szerintem megfogná és BESZÉLNE.

Én biztos, hogy a te helyzetedbe szólnék neki gyere már ki beszélni. Kijön, elmondom neki hogy persze haver beengedlek, csinálhatjátok felőlem de a téglát légyszíves ne hozzám dobáljátok jó?

Ennyi. Ennek ez a megoldása.

Világ életembe ha nálam ha szomszédoknál volt valami azonnal segítettünk egymásnak. Adtunk kölcsön rengeteg dolgot és igen, volt hogy oda adtam ezt és mondtam, hogy de légyszíves vasárnapra add vissza. Vissza adta, ennyi.

Én nem értem miért kell ehhez neked itt kérdezősködni, miért nem lehet egy az egy kultúrált emberekként megbeszélni?

Biztos velem van a baj, de ezer százalék, hogy én nem kezdeném el, hogy biztos nem engedlek be.

7-re:

Hát először is nálam alapelv lenne, hogy ha nem aránytalanul nehéz megoldanom a szomszéd telkére való bemenetel nélkül, akkor nem kérem tőle, hogy bemehessek hozzá. Ha itt a kémény a ház közepén van, nehezen tudom elképzelni, hogy aránytalanul nehéz lenne neki a saját telkéről bontani.

Másodszor: Nem üzengetek a tulajdonosnak a gyerekén keresztül. A tulajdonos jogosult ebben dönteni, tehát vele kell ezt megbeszélnem. És különösen nem mondanék olyat, hogy ezt FOGOM csinálni, hanem ezt SZÁNDÉKOZOM csinálni, és KÉREM, hogy engedjen be a telkére. És értelemszerűen megindokolnám, hogy a saját telkemről miért lenne aránytalanul nehéz megcsinálnom.

7-es vagyok.

Elfogadom az álláspontod, bár nekem picit ellenségesnek tűnik a szomszédokkal szemben.

“ Hát először is nálam alapelv lenne, hogy ha nem aránytalanul nehéz”

Aránytalanul? Azért én ezt már erős túlzásnak érzem. Nem tűnik nekem ez egy annyira nagy dolognak, hogy át jöhessen a szomszéd. Nyilván, ki hangsúlyozom rengeteg számít a kapcsolat.

Nekem két nagyon jó szomszédom van, jó viszonnyal rengeteget segítettünk már egymásnak. Oda-vissza mindig.

Nekem szólna egy ilyenről, hogy ezért átjönne hát nem túlzottan mozdítana meg, jöjjön. Nyilván ha egy tapló féreg és csak problémám volt eddig vele más a szitu, de alaphelyzetben én biztos nem kerítenék ekkora feneket egy ilyen dolognak.

Értem a kikötését, a tégla ne az ő kertjébe legyen lehajintva, tök jogos, de ennyi. Csáó gyere persze, de a téglát ne ide, köszi.

Én azt nem értem, hogy a mai világba egy ilyen szituációban mi az istenért kell ehhez az internet segítsége? Két felnőtt értelmes ember ezt nem tudja egymás közt elintézni? Nem, megkell kérdezni itt.

“ Nem üzengetek a tulajdonosnak a gyerekén keresztül”

Értem ebben az állas pontod és elhiszem, van akinek ez nem tetszik. Anno kölyökként nekem is volt, hogy a szomszéd megkért kérdezzem már meg apám oda tudja-e adni a szivattyút. Szóltam apámnak este mikor haza jött, kiment és kölcsön adta.

Nyilván nem tudjuk a pontos helyzetet, de nem tartom ördögtől való dolognak, ha a szomszéd találkozott a fiával és elhangzott egy

“Megkérdeznéd aput, hogy mit szólna ha a ti kertetekből mennénk fel a tetőre?”

Vagy bármi hasonló.

De mondom igen én értem ezeket, amit nem értem mi az istenért emberek nem tudnak semmit maguknak elintézni, miért kell folyton baromságokat kiírni.