Anno a jogalkotók miért alkottak külön önbíráskodás és kényszerítés paragrafust?

"Lényegében ugyanarról szól a kettő,"

Dehogy ugyanarról!

A kényszerítés egy un. szubszidiárius bűncselekmény, vagyis akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

Kényszeríteni bármilyen okból lehet valakit, de önbíráskodni, csak - vélt vagy valós - vagyoni sérelem okán lehet.

Az önbíráskodás ezzel szemben un. minősített kényszerítés, mert a tényállás a célt is meghatározza (vagyoni sérelemnek érvényt szerezni).

Tekintettel arra, hogy az önbíráskodásnál a célzat (vagyoni sérelem) már alapesetnek is tényálláseleme, így a fenállását bizonyítani szükséges a tényállásszerűséghez.

Ha nem megy, az önbíráskodás nem állapítható meg (tényállásszerűség hiánya miatt nincs bűncselekmény) , ellenben - ha a jelentős érdeksérelem bekövetkezett - szóba jöhet esetleg a kényszerítés.....

Ha neked a kettő ugyanaz Kérdező, akkor nagyon komolyan van hova fejlődnöd a büntető anyagi jogban....

A gyik-on mindenki úgy gondolja, hogy született jogász.

Továbbá hogy minden jogász h.lye. :)