A Zsidó holokauszt tagadást mért büntetik?

sok az ellentmondás benne

és az irreális dolog

baromság büntetni a tagadását.

és most a jobbik büntetné a cigánybűnözéstagadását 3 év börtönnel.

[link]

"Tagadni a rettenetes Soá-t felér Hitler - az Antikrisztus - dicsőítésével! Börtönbe a nácikkal!"

inkább veled

ne is inkább közrendvédelmi táborba :)

Orbán atyánk azóta ezt a problémát is megoldotta.

Most már semmilyen elnyomó rendszer bűneit nem lehet tagadni.

Egyébként, hogy a kérdésre válaszoljak. nos , az Ördög ügyvédje leszek, mert én is ellenzem az ilyen törvényeket. De. Mivel annyira biztosak, hogy megtörtént, ezért mind az áldozatok, mind a törvényalkotók azt vélelmezték, hogy nem létezik értelmes, jóhiszemű indok a tagadásra a kútmérgezése

Tiltják

2010.03.12. 18:36

No, akkor csak nekigyürkőzök ennek a dolognak. Mert látom, nagyon hallgat róla mindenki. Egy nagy kuss van, bármerre nézek.

A parlament 2010, február 22-én, a 2010-es országgyűlési választások előtti utolsó ülésnapon, szavazásra bocsátotta, majd elfogadta, az úgynevezett Holocaust-tagadás büntethetőségéről szóló tervezet. Mert, ugye az Unió számos tagállamában ez már kriminalisztikai tétel – Ausztriában például húsz évet kaphat ezért valaki, míg egy gyilkosságért, mondjuk csak hatot -, és hát nehogy már lemaradjunk valami jó dologról.

A szocialista-liberális parlamenti többségtől az ember nem is várna mást, de az ellenzéki Fideszt képviselő Répássy Róbert érvelése is tévutakon jár. Én konkrétan a következőt tartom életveszélyesnek: „helyes, ha tiltják, de akkor tiltsák be a kommunizmus bűneinek tagadását, vagy relativizálását is.”

A holocaust, a XX. századi európai történelem egyik eseménye. Hasonlóan az I. világháborúhoz, az örmények likvidálásához, az ukrán éhínséghez, vagy Trianonhoz.

Nem az a lényeg, hogy a nemzeti vagy a nemzetközi szocializmus ténykedése követelt több áldozatot, hanem az, hogy egy szabad világban egy történelmi eseményről én azt gondolok, amit akarok. Egy történelmi tényről hadd legyen meg a saját véleményem. Maximum hülyeséget beszélek. De ahhoz is jogom van. Ellenkező esetben diktatúráról beszélünk. Pont.

Tetszik ez a relativizálás is. A gyakorlatban ezt hogy gondolják? És majd ki dönti el? Családunk egy tagjával történt, hogy 53-ban, Sztálin halálakor a párttitkár kiakasztott egy gyászkeretes képet, s megkérdezte: Elvtárs, ez így nem áll ferdén? Mire a válasz: annak már mindegy. És ebből per lett. Bírósági. Ez is relativizálás? Ez lenne a jövő? Bár azt is demokráciának hívták, csak oda volt biggyesztve, „népi”.

Ja, és ha nem akarják, hogy kételkedjem valamiben, nem kéne kiírni vastag betűkkel: Tilos vizsgálódni! Tilos megkérdőjelezni! Tilos szóba hozni! Tilos beszélni is róla!

(Az írás még az előtt született, hogy a köztársasági elnök - aki mellesleg ezzel a lépésével végleg leszerepelt előttem - aláírta a törvényt)

(Pozsonyi Ádám írása)

Basszus elment a válasz befejezetlenül.

Szóval a holokauszttagadást nem őszinte tudományos kutakodásnak, hanem egy a zsidóság egésze ellen irányuló antiszemita propagandának tekintik sokan. Ezért let belőle törvény.

Ez nem feltétlenül jó, hiszen a Fityisz nem eltörölte, hanem bővítette. Egy bizonyos ponton túl ezzel az egész folyamat valóban a szólásszabadság sérüléséhez vezethet. Hiszen elég nehéz meghúzni a határt, hogy egy vélemény mikor számít eleve rosszindulatúnak, mikor nem.

Ezért jobb, ha inkább engedjük a rosszindulató (vagy annak vélelmezett) véleményalkotást is, és csak a tetteknél, illetve a tettekre buzdításnál szabunk határt. (Tehát szerintem Holokaustot vitatni szabad, azt dicsérni, megismétlésre biztatni nem.)